Bányajáradék vagy vízkészlet járulék?

Szita Gábor 2016.07.15

A törvényi definíciókból kiindulva nézzük meg a hasonlóságokat és – főleg – a különbözőségeket a geotermikus energia és a termálvíz között! Ezt a két fogalmat sokan még ma is egymás szinonimájaként fogják föl, ami köznapi értelemben még elfogadható, de szakmailag hibás.

Megfelel viszont a valóságnak, hogy a termálvíz a geotermikus energia hordozó közege, mégpedig a leggyakoribb és a legtermészetesebb. Ugyanakkor a geotermikus energiára és a termálvízre, mint felszín alatti vízre nagyon különböző jogszabályok érvényesek, és a használatukat engedélyező hatóságok is mások. A kitermelt geotermikus energia után bányajáradék, míg a víz után – visszatáplálás híján – vízkészlet járulék (VKJ) fizetendő.

Egy ponton azonban összeérni látszik a két fogalom, ami a hatósági engedélyezésben okoz, illetve okozhat zavart. A felszín alatti vizek vagyonkezelői jogkörével rendelkező vízügyi igazgatóságok a termálvíz hőmérsékletében bekövetkezett csökkenést a víz minőségi változásának tekintik, amely alapján – szerintük – vagyonkezelői ügy keletkezik. Ha ez igaz lenne, akkor az igazgatóságok véleményét még akkor is ki kellene kérni, ha egy teljesen zárt technológiájú energetikai hasznosítás során a termálvíznek sem mennyiségében, sem – a hőmérsékletén kívüli – egyéb kémiai és fizikai tulajdonságában nem törté- nik változás. A vízügyi igazgatóság tehát olyan vagyonelemnek könyveli el a termálvíz lehűlését, ami fölött neki van kezelői joga. A bányatörvényből és – különösen – a bányajáradék kiszámítási módjából következően a termálvíz energetikai célú lehűtése geotermikus energiahasznosításnak minősül, vagyonkezelőként tehát joggal jelentkezik a bányakapitányság (utódszervezete). Nyilvánvaló, hogy ugyanazon állami tulajdonnak nem lehet két vagyonkezelője.

A geotermikus energia vagyonkezeléséhez kapcsoló kérdések:

  • Melyik vagyonkezelő az illetékes, ha a termálvíz lehűl?
  • Jogos-e a bányajáradék termálvízből kinyert hő után?
  • Jogos-e a vízügy aggódása a termálvíz és a földtani közeg lehűlése miatt visszatáplálásos hasznosítás esetén?
  • Szükséges-e a vízügyi vagyonkezelő hozzájárulása a termálvíz kitermeléssel és visszatáplálással megvalósuló geotermikus energiakinyeréshez?
  • Szabad-e egy vízjogi engedéllyel rendelkező, zárt rendszerű, visszatáplálásos termálvíz hasznosítás teljesítményét változtatni?
  • Van-e értelme a lekötött vízkészletnek visszatáplálás esetén?
Scroll to Top