Svájcban a geotermikus energia közvetlen felhasználása a legelterjedtebb, a hasznosítás több módját is alkalmazzák. Termálvízzel fűtenek termálfürdőket, lakóházakat, apartmanokat, irodákat. Az utóbbi években megnőtt a jelentősége a nyári időszakban való hűtésnek is. A vezetékes vizet is használják hűtésre és fűtésre. Újdonságnak számít a geotermikus energia közvetlen felhasználása a mezőgazdasági szektorban. Összességében a hőszivattyúk teszik ki a geotermikus alkalmazások nagy részét, ami kb. a 85%-a az összes kiépített kapacitásnak.
2010-ig a mély geotermikus energia felhasználása, főleg villamosenergia-termelésre, kevéssé volt az érdeklődés középpontjában. Csak néhány mély geotermikus projektet valósítottak meg fűtésre, de villamos energiát még nem állítottak elő.
A geotermikus energia közvetlen felhasználásának hosszú tradíciója van Svájcban. A legrégebbi hasznosítási formák a termálfürdők. A geotermikus hőszivattyús alkalmazások az utóbbi évszázadban gyorsan terjedtek, éves 12%-os növekedési ütemmel. A sekély geotermikus hasznosítást elsősorban a vízvédelmi szabályozások korlátozzák. A Svájci Szövetségi Gyűlés (Swiss Federal Assembly)2011 május 25-én úgy döntött, hogy átszervezi az energiapolitikáját, és kihátrál a nukleáris energia programból. Az atomerőművek jelenleg a villamosenergia 35,8%-át állítják elő Svájcban. Terveik szerint 2050-ig kb. 4400 GWhe villamos energiát akarnak évente előállítani geotermikus erőművekből, ehhez éves 10%-os növekedési ütemet megvalósítani mostantól. A jelenlegi villamosenergia-fogyasztás 60 000 GWhe/év.
A geotermikus villamosenergia-termelés technikai és gazdasági megvalósíthatóságát még nem értékelték. A termálvíz potenciálja néhány területre korlátozódik, és alkalmasabb fűtési célokra (helyiségfűtés, mezőgazdaság). A petrotermális vagy az EGS potenciál ezzel szemben jelentős, amire a Közép-Svájc alatt 3 és 6 km-es mélységben található kristályos alaphegység ad lehetőséget.
Villamosenergia-termelés
Az első projektet Bázelben 2006-ban felfüggesztették egy hidraulikus rétegrepesztés következtében előálló földrengés miatt. 2012-ben 2 projekt indult (AGEPP projekt Lavey-les- Bains-ben, és a St. Gall projekt). Az AGEPP projekt azóta stagnál, a fúrás megkezdésének időpontja bizonytalan. 2013- ban a St. Gall projekt első kútját befejezték, a tesztek szerint a víz tömegárama túl alacsony volt ( kb 5 l/s a várt 50 l/s helyett), ezért a geotermikus projektet 2014 májusában leállították. A kritikusan terhelt törésvonalnak és a szeizmikus kockázatnak köszönhetően további kémiai és hidraulikus rétegkezelések nem voltak megvalósíthatóak.
Közvetlen felhasználás
A geotermikus energia közvetlen felhasználásának egyéni hasznosítása folyamatosan fejlődik. A geotermikus hőszivattyús alkalmazások messze a legfontosabb felhasználási terület Svájcban, amit a felszínközeli talajvíz hasznosítása és termálfürdők követnek. 2013-ban kb. 6870 rétegvíz/víz (35%), és 390 víz/víz hőszivattyút (2%) adtak el. A legtöbb eladott hőszivattyú levegő/víz típusú volt (62,1%). 2013-ban az összes előállított hőmennyiség 3,29 TWh volt, ebből a geotermikus energia részaránya 2,43 TWh, ami a 2012-es évhez képest 11%-os növekedés. A geotermikus hőszivattyús alapú helyiségfűtés rendszerek biztosítják a hőtermelés nagy részét (3,06 TWh). Ennek 86%-a fúrt kutas hőcserélő (2626,1 GWh). A többi hőszivattyús hasznosítási módot a talajvizes rendszerek (367 GWh), geostruktúrák (33,6 GWh), mély vízadó rétegek, és a mély fúrt kutas hőcserélők (2,2 GWh) teszik ki. A geotermikus hőszivattyús rendszereket növekvő ütem- ben használják fűtésre és hűtésre is. A geotermikus energia közvetlen felhasználása hőszivattyú nélkül leginkább termálfürdőknél fordul elő (228,7 GWh), ezenkívül távfűtési rendszereknél (2,4 GWh), és haltenyésztésnél (2 GWh).
Alagútvíz hasznosítás
A svájci Alpokban található alagutak hossza eléri a 34,6 km-t. Az új Gotthard bázisalagút hossza 57 km lesz. Az alagutakban folyó víz a környező kőzetrétegekből származik, és jelentős mennyiségű meleg víz folyik a járatok irányába. Még 50°C hőmérsékletű meleg víz is előfordul. A szigorú környezetvédelmi szabályozás tiltja a meleg víz környező folyókba való elengedését. Ahelyett, hogy energia befektetéssel lehűtik a vizet, ezt az energiatöbbletet hasznosítani is lehet. Svájcban számos különböző alkalmazási mód létezik: helyiségfűtés, üvegházak fűtése, balneológia, haltenyésztés. Az alagútvíz legegyszerűbb és legolcsóbb hasznosítása, ha a befolyó vizeket összegyűjtik és a lehető legkisebb hőmérsékletcsökkenéssel elszállítják az alagút bejáratához. Ha a kifolyó víz hőmérséklete túl alacsony közvetlen felhasználáshoz (pl. távfűtéshez), hőszivattyúkat alkalmaznak. 2013-ban a geotermikus alagútvizes alkalmazások (hőszivattyúval) 6,5 GWh energiát termeltek, amelyből 4,5 GWh földhőből származik. A Lötschberg bázisalagútnál 2 GWh hőmennyiséget hasznosítottak közvetlenül, hőszivattyú nélkül, haltenyésztésre. A víz térfogatárama kb. 100 l/sec, és a hőmérséklete közel állandó 17°C-os. Két esetben az alagútvizet hűtésre is használják nyáron. A Gotthard alagút 1440 MWh hűtési energiát, és Mappo Morettina 250 MWh hűtési energiát állít elő évente.
Ösztönző programok
Svájcban nincsen közvetlen ösztönző program a geotermikus energia hasznosítására. 2008 óta a geotermikus alapú villamosenergia-termeléshez a fúrási és tesztelési költségek maximum 50%-át fedezik, és a villamosenergia átvételi tarifáját is támogatják.
Szita Gábor – Kovács Ágnes
