Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

A magyarországi geotermikusenergia-hasznosításról röviden

« Vissza a főoldalra


Közismert, hogy a hőforrások vizét az ókorban is felhasználták fürdőzésre, gyógyításra, és többek között épületek fűtésére, amely tényről régészeti leletek tanúskodnak. Az újkorban az egyre növekvő mértékű iparosodás kiszorította egy időre a föld hőjének hasznosítását, de az összes többi megújuló energia hasznosítása is háttérbe szorult. Hosszú időszakra megnyerték a versenyt a felfedezett és koncentráltabb fosszíliák. Utólag visszatekintve elmondhatjuk, hogy Európában az ipari forradalom teljesen kiszorította a ma megújulónak nevezett energia forrásokat. A XX. század embere kezdett el csak visszanyúlni újból a természetes energiák felé, és ez a törekvés úgy tűnik, a geotermális energia hasznosítás reneszánszát hozta el.

A geotermiát tekintve is nagyon kedvezőek a Kárpát - medence természeti adottságai. Az itteni szakmai, tudományos múlt színvonala is kötelezi napjaink szakembereit arra, hogy folytassák világszerte ismert magyar elődeik munkáját.

Földhő hasznosítás a XIX. században

A vízkútfúró tevékenység már a 19. század elején elkezdődött és mind a mai napig rendkívül intenzív és magas színvonalú hazánkban, ennek is köszönhető a magas kútsűrűség (több mint 60 ezer működőképes, mélyfúrású kutunk van).

A XIX. század második felének neves, európai hírű fúró szaktekintélyeinek voltak, nekik köszönhető, hogy Magyarországon több bővizű gyógyfürdő van. Ami a kútfúrás történelmét illeti, fontos megemlíteni Zsigmondi Vilmost, aki 1868-ban mutatta be Budapesten Ferenc József császárnak a 970 m mély városligeti termálkutat, mely akkoriban kolosszális teljesítménynek számított és Európa legmélyebb vízkútja volt.

Földhő hasznosítás a XX. században

Több nagyobb fúróvállalatunkat a XX. század egyik viszontagságos időszakában államosították (Zsigmondy, Lapp, Kaczender-Kalamaznyik, stb ) és ezekből alakították ki 1958-ban az Országos Vízkutató és Vízkútfúró Vállalatot. A szakmai tudás tulajdonképpen átörökítődött.

Hazánk szakemberei számos országban indították el a geotermális energia hasznosítását (Mongóliában 500 db 150-300 m-es kút, Líbiában 35 db 300 m-es kút, Kambodzsában, Kuvaitban, a korábbi Jugoszlávia területén, Szlovákiában, Ausztriában, Romániában és még hosszan sorolhatnánk.)

A 80-as években, az első nagy állami beruházások idejében a szakma neves képviselői a Geothermál Kisszövetkezettel voltak kapcsolatban. Több magyar település>> távfűtését állították át ebben az időszakban teljesen vagy részlegesen termálfűtésre. A magyar állam 250 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyújtott összesen a városoknak a rendszerek kiépítéséhez. Ezen rendszerek zöme napjainkban is működik, használatban van. Energia megtakarítás tekintetében is elmondható, hogy ez egy előrelátó és sokszorosan megtérülő állami beruházás volt.

Jelentősebb fejlesztési próbálkozások:

- Kettős funkciójú termelő-besajtoló kút (Hódmezővásárhely, 1983)

- Hossztengelyes búvárszivattyú (Hódmezővásárhely, 1985-88)

- Termálkutak hőszigetelése (Kapuvár, Szentes, Mosonmagyaróvár, Hódmezővásárhely, 1987-88)

- Zárt technológiájú rendszerek:

1995-ben kiépítették Szegeden a visszasajtolásos hasznosító rendszert,  mely az első teljesen zárt technológia alkalmazását jelentette Magyarországon. A homoktartalom kiszűrését szintén megoldották. 

- Porózus visszasajtolás:

Szegeden megoldották a homoktartalom kiszűrését is. A porózus visszasajtolás nem egy kiforrott megoldás, kísérleti technológiának tekinthető és szükséges lenne egy állami technológiai fejlesztési program létrehozása a megoldásra . Bővebben a porózus visszasajtolás problémaköréről >>

   

2016-10-11

^ Ugrás az oldal tetejére ^




Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»MGtE X. Szakmai Nap
2018-03-28.   Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria

Egyéb szakmai programok:
5. Geotermikus EXPO||12. GeoTHERM Kiállítás és Kongresszus||Global Geothermal Energy Summit 2017||Országos Bányászati Konferencia||

Korábbi programjaink:
MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat