Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

A magyar geotermia jelentős települései:

« Vissza a főoldalra


Szentes

A távfűtés 70%-át a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Makó

A távfűtés 80%-át a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Kapuvár

A távfűtés 90%-át a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Csongrád

A távfűtés teljes egészét a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Hódmezővásárhely

A távfűtés egy részét a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte. A 80-as években Hódmezővásárhelyen folytak a legkomolyabb geotermikus kísérletek hazánkban. Az izlandi-magyar geotermális együttműködés legfőbb terepe volt a település hazánkban.

Miskolc

A miskolci geotermikus fűtési rendszert 2013-ban adták át. A 95, illetve 105 °C kifolyási hőmérsékletű termálvíz 1514, illetve 2305 m mélységű termelőkutakból kerül a felszínre, a kutak maximális hozama 150 l/s, hőkapacitása 70 MW. 3 visszasajtoló kút tartozik a rendszerhez 1058, 1093, illetve 1737 m mélységgel, ezek nyelőkapacitása 1600-7000 l/perc. A mályi kitermelő kutakat, a kistokaji hőközpontot és visszasajtoló kutakat, valamint a Miskolc belterületén található Avasi és Tatár utcai Hőközpontokat több tíz km hosszúságú vezetékrendszer köti össze. A teljes rendszer beruházási költsége közel 25 millió euró volt. A megvalósulás nagyrészt pályázati forrásokból történt meg.

Szarvas

A távfűtés egy részét a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Mosonmagyaróvár

A távfűtés egy részét a 80-as években állították át termálfűtésre. A munkát a Geothermál Kisszövetkezet végezte.

Veresegyház

A várost - többek között - a geotermális energiahasznosítás teszi mintatelepüléssé. 30 évvel ezelőtt fúrták az első kutat, 1993-ban indult el az energetikai hasznosítás. Jelenleg 18 km hosszúságú termál vezetékrendszerrel, 3 kúttal és egy visszatápláló kúttal, 6 hőközponttal rendelkeznek, így 3,2 millió m3 földgázt vált ki évente 35 fogyasztási pontján - többek között intézményekben, lakóparkokban, gyárakban és üvegházban. A fejlesztés napjainkban is folyamatos a településen.

Szeged

1992-ben termelési-visszasajtolási kísérletet folytattak Szeged- Felsővároson. 1995-ben kiépítették ugyanitt a visszasajtolásos hasznosító rendszert - PHARE támogatásból - mely az első teljesen zárt technológia alkalmazását jelentette Magyarországon! A homoktartalom kiszűrését szintén megoldották.

 

További települések feltöltése folyamatos...

   

2016-10-11

^ Ugrás az oldal tetejére ^




Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»MGtE X. Szakmai Nap
2018-03-28.   Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria

Egyéb szakmai programok:
12. GeoTHERM Kiállítás és Kongresszus||Global Geothermal Energy Summit 2017||Országos Bányászati Konferencia||5. Európai Geotermikus Workshop||XXXI. Nemzetközi olaj- és gázipari konferencia||GRC Annual Meeting and Expo||30. Távhő Vándorgyűlés ||XIII. Nemzetközi tudományos konferencia a Kárpát-medence ásványvizeiről||

Korábbi programjaink:
MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat