Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

Vélemény a rétegrepesztésről - Előszó egy környezetvédelmi hatástanulmányhoz

« Vissza a főoldalra

www.mgte.hu » Termálvíz-vezeték » Vélemény a rétegrepesztésről

A földgáz, mint energiahordozó világszerte kulcsfontosságú szerepet játszik mind a villamosenergia, mind pedig a hőtermelés terén. Egyre inkább előtérbe kerül az országok, akár kontinensek „gázfüggősége”, mint geopolitikai, stratégiai tényező. Az elmúlt években Észak-Amerikában fordulat következett be, amennyiben a palagáz, összefoglaló meghatározás szerint „nemhagyományos” szénhidrogén kitermelése gyors ütemben növekszik importőrből exportőrt teremtve. Érthető tehát a felfokozott közérdeklődés a téma iránt. 


Régebben a nukleáris energiatermelés, mára a földgázbányászat, kiemelten a palagáz vált a „zöldek” elsőszámú közellenségévé. Vitathatatlan tény azonban, hogy a kívánt gyorsütemű megújuló energiaforrások kiegyensúlyozása céljából még jó ideig szükség lesz a földgázra, mint hídra a fosszilis alapú fogyasztástól a fenntartható ellátáshoz vezető növekvő pályán. Gyakran találkozni azzal a hiedelemmel, hogy a gázipar forrásokat von el a megújulók fejlesztésétől, mi több, „börtönbe zárja” azokat, mert meghiúsítja alkalmazásukat. A két szektor finanszírozása egymástól független, ugyanakkor léteznek régiók, ahol a földgázkitermelésnek köszönhető a szél- és napenergiaipar fellendülése. Erre Dánia nyújt példát, de az Egyesült Államokban a „palagáz forradalom” eredményeként a széndioxidkibocsátás közel 25%-kal csökkent, és évente ilyen ütemben növekszik a megújulók, jelesül a napenergia hasznosítása. A palagázt nem a hagyományos felhalmozódásból, azaz az olaj- vagy gázmezőkből termelik, hanem a keletkezés helyén, az anyakőzetből. A vállalkozás sikere ez esetben nem a földalatti tároló szerkezet kutatásán múlik, hanem a nanopórusméretű kőzet hatékony megcsapolási technológiájától függ. Ennek lényege az, hogy a gáztelített kőzetbe egy függőleges szakasz után vízszintesen, akár több kilométer hosszúságban mélyítik a kutat, amelyben hidromechanikai úton, mikro repedésrendszer létrehozásával teszik lehetővé a gáz kútba való beáramlását. A célravezető módszer, azaz a serkentő közeg rétegekbe juttatása az olajiparban közel száz év óta ismert. Ez az úgynevezett hidraulikus rétegrepesztés.

Hidraulikus rétegrepesztés

Az eljáráshoz használt folyadékok tulajdonságainak a finomhangolása a gyakorlati tapasztalatok alapján történik. A receptúrák sokáig az érdekelt cégek üzleti titkát képezték, mára − köszönhetően a környezettudatos szerveződéseknek −, bárki számára hozzáférhetőek, az adalékok egyre inkább környezetbaráttá válnak. Annak ellenére, hogy a kezdetek óta tíz milliót is meghaladja a műveletek száma, a statisztikák régebbi eredetű, csupán néhány tucat szennyezésről adnak számot, amelyeknél gyakran nem egyértelmű az ok okozati összefüggés. A legtöbb aggodalmat az ivóvízbázis jogos féltése okozza, amely megítéléséhez nagyon fontos a felszín alatti közegek kifejlődésének ismerete. Könnyen belátható, ha a védett vízbázisnál ezer méternél mélyebben van a repesztés célzónája, más a kockázat, mintha ez a távolság alig száz méter. A tapasztalatok igazolják, hogy még ilyen esetekben is lehetséges a művelet biztonságos végrehajtása.

Az eljárás napjainkban világszerte indulatokat vált ki. A lakosság és a szakmai szervezetek mellett a kormányok, politikai pártok, gazdasági lobbik, ellenérdekű cégek között is létrejött a támogatók és az ellenzők tábora. A vitákban tetten érhető a környezeti aggályok mellett a gazdasági előnyök túlhangsúlyozása, a vélt, vagy valós érdekek érvényesítési szándéka, sokszor az ismeretek hiánya, vagy a szakmai tévedés.

Kutatások Magyarországon

Magyarországon már a hatvanas évek elején, Zala megyében elindult mélyszinti kutatások mutatták, hogy léteznek nagy kiterjedésű földgáztartalmú márgák és tömött, rossz áteresztőképességű homokkövek. Ez néhány éven belül beigazolódott az Alföldön is, ahol lemélyítették a Hódmezővásárhely I. mélyfúrást, amely harmincöt évig rekorder volt 5852 m-es talpmélységével (a jelenlegi Makó 7. jelű kút 6085 m mély, Európa-rekord 264 °C talphőmérséklettel és 872 bar kútfejnyomással). A kifejezetten palagázra irányuló kutatások az ezredfordulón kezdődtek meg Délkelet-Magyarországon a Makó és Békés medencékben, valamint a Duna-Tisza közén. További számos nem hagyományos földgázt rejtő szerkezet vált ismertté, így a Derecskei-árok, Kisalföld, Zala- és Dráva-medence.

Közismert a palák, különösen a mély fekvésű összletek rendkívül apró pórus mérete, amely megakadályozza a gázmolekulák áramlását. Az Egyesült Államokban az elmúlt tíz évben megvalósult kitermelés-felfutás, majd a gázár zuhanása annak köszönhető, hogy sikerült a hidraulikus rétegrepesztés adaptálása az adott rétegösszletre (legismertebb a Barnett és a Marcellus shale).

Az EU tematikus (környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmezési) divíziója Jan Potocnik vezetésével 2011-ben frontális támadást indított a palagázkutatások csírájában való megakadályozására. Muníciót az USA nagy gázrégióiból szereztek. Nehéz volt azonban az évente több százezer művelet statisztikájából néhányat kiválasztani, mint környezetkárosítót, ezekből azonban sikeres mozifilmek is készültek, Európában nagy publicitást és ellentábort eredményezve. Ezideig, bár számos bírósági pert kezdeményeztek, elmarasztaló végzés nem született. Az USA szövetségi környezetvédelmi hatósága (EPA) két év vizsgálat után eredménytelenül lezárta a bejelentett ivóvízkutak gázösszetételének az elemzését, nem találva összefüggést a palagáz kitermeléssel. (Egyébként évszázadok óta ismeretesek Magyarországon is lobot vető ivóvízkutak, amelyek metángáztartalma természetes szervesanyagbomlás terméke.) Számos bányahivatal által kezdeményezett bírósági kereset indult Texasban az ásványvagyon-hasznosítás akadályozása okán. Argentínában (Veca Muerta palagáz régió) törvényszegés a terepi műveletek demonstratív akadályozása.

Brüsszelben is változott a helyzet: már 2012-ben parlamenti szavazás a tiltás helyett a megfelelő szabályozást ajánlotta, újabban pedig a művelet nagyságától tette függővé az engedélyezést. Kikerült ebből a körből az 1000 m3/lépcsőtérfogatot meg nem haladó repesztőfolyadék alkalmazása. Magyarországon az eddig környezeti lábnyom nélkül megvalósult több mint 3000 művelethez jellemzően kutanként 300 800 m3 elégnek bizonyult. A technológiát évtizedek óta széleskörben alkalmazzák az olajipar mellett a geotermikus kutakban, földalatti gáztárolókhoz, széngáz megcsapolás/földalatti égetés, urán oldószeres kitermelés, ércjövesztés (biofrac), szennyvíz, akár ivóvíz besajtolás, stb. céljára.

A környezeti hatások megítélése országonként különböző

Minthogy energiapolitikai horderejű a kérdéskör, a környezeti hatások megítélése országonként különböző.

Franciaországban 2011-ben a később elbukott brüsszeli próbálkozásra azonnal tiltással reagáltak (a nukleáris villamosenergia részvétele a mixben 70%!). Kiderült, hogy ezzel befellegzett az egyébként fejlett földhőhasznosításnak is, ezért jelenleg felülvizsgálat folyik.

Hasonló történt Bulgáriában, de ott nem tiszta, hogy az atomerőmű fejlesztés, vagy a Gazprom (esetleg mindkettő) szorgalmazta a zöldmegmozdulásokat. Romániában halad a gázkutatás, de előfordulnak tüntetések is.

Lengyelország az elmúlt években határozott és következetes volt a palagáz-stratégia terén, az energiafüggőség csökkentésének a reményében.

Az Egyesült Királyságban Cameron miniszterelnök a csökkenő északi-tengeri kitermelés miatt is szorgalmazza a palagáz kutatását (még a „kertjében is engedélyezné” a rétegrepesztést). A terepi műveletek akadályozása ellen törvény lépett életbe és jelentős pénzügyi adókedvezményeket vezettek be.

Németországban nem egységes a kép, egyes tartományokban tiltják a rétegrepesztést, de ezekben a jellemzően „zöld” régiókban nem is remélhető készlet.

Hazánkban az előző környezetvédelmi tárca azonnal tiltással reagált a brüsszeli felhívásra. Anakronisztikus, hogy a témakört érintő egyik, a vízvédelmi kormányrendelet (219/2004. Korm.) nagyon korszerűen szabályozza a földtani közegbe való besajtolást, csak szakszerűen kellene alkalmazni. A rendelet megfogalmazása szerinti „... zárt, más célra nem hasznosítható...” földtani közeg, ez esetben bányatelek, hatósági engedélyezési folyamatában a bányahivatal lenne az ügydöntő, amelyhez rendelkezésére állnak az adminisztratív (bányatörvény, biztonsági szabályzatok és nyomon követő technikák). Az MBFH évtizedek óta támogatja, de egy új kormányrendelet elő is írja a hidraulikus rétegrepesztés műszaki üzemiszintű tervezését. A létesítési engedély a bányavállalkozót előzetes bejelentésre kötelezi, a hatóság korlátlanul élhet a helyszíni ellenőrzés lehetőségével, amelyet – tekintettel a fokozottan tűz és robbanásveszélyes munkahelyekre – gyakorol is.

A geográfiai térségünk legutóbbi turbulens külpolitikai fejleményei, valamint a jelenlegi források csökkenése kihatással lehet az energetikai alapanyagszállítás nemzetközi hálózataira (villamos, olaj, gáz, LNG). A változások eredményeként biztosra vehető, hogy a palagáz környezeti lábnyomának az egyoldalú megítélése helyett felgyorsul a szakszerű, tudományos hatáselemzés, ha kell szabályozás.

Jelen tanulmány végkövetkeztetése ─ a palagázkutatás és kitermelés környezetre gyakorolt hatásmechanizmusának az elemzése alapján ─ az, hogy az adott szabályozási feltételek érvényesítésével, a megfelelő olajipari gyakorlat (BAT) alkalmazásával a technológia „lábnyoma” nem különbözik jelentősen a hagyományos szénhidrogéniparétól. A hidraulikus rétegrepesztés környezeti biztonsága megfelelően alkalmazott monitoring rendszerrel folyamatosan ellenőrizhető, a hatósági szabályozás a követelményeknek megfelelően korszerűsíthető.

A tanulmányt Kovács Gyuláné Dr. (lásd keretes írás a 3. oldalon) aranygyűrűs mérnök készítette a Falcon TXM Kft. részére, és beleegyezésével Dr. Szabó György tagtársunk bocsátotta rendelkezésünkre.

 

   

2014-07-15

^ Ugrás az oldal tetejére ^


További cikkek a témában: Európai geotermikus potenciál || Ki tervezhet termál hőtávvezetéket? || Almenü: Szabályozás ||


Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»
.   

Egyéb szakmai programok:
GeoTHERM Kiállítás és Kongresszus||GRC Kongresszus és Szakkiállítás||GEOHEAT 2018||XIV. Nemzetközi tudományos konferencia a Kárpát-medence ásványvizeiről||Megújuló Energia 2018 / Nemzetközi Konferencia és Szakmai Kiállítás||

Korábbi programjaink:
MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat