Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

Öt település polgármesterének tapasztalatai:

« Vissza a főoldalra

Alábbi írásunkban öt település polgármestere mutatja be azon tapasztalatokat, melyek a geotermális fejlesztések iránt érdeklődőknek okulásul szolgálhatnak.


Orosháza-Gyopárosfürdőn rendezte hetedik Szakmai „napját” a Magyar Geotermális Egyesület 2015. április 19-20-án.  második napon az elmúlt időszakban hazánkban geotermikus beruházást megvalósított öt település polgármestereinek kerekasztal-beszélgetése és a szakmai nap talán fő attrakciójának számító, Gyopárosfürdőn nemrég átadott rendszer bemutatása szerepelt a programban. 

Öt település polgármestere mutatta be azon tapasztalatokat, melyeket a geotermális fejlesztésekben iránt érdeklődőknek okulásul szolgálhatnak. Az MGtE által 2015-ben tartott szakmai napon  Pásztor Béla, Veresegyház, Hárs József, Bóly és Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, valamint Kistelek Város Önkormányzatát Priváczki Zsolt, Orosházát pedig Csizmadia Gergely képviselte.

Mórahalom és a geotermia

Nógrádi Zoltán elmondta, hogy Mórahalmon a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a nem túlságosan jó adottságokat minden fél számára kielégítő módon, rendkívül összehangoltan használják ki. Háromlépcsős kaszkádrendszer megvalósításán gondolkodnak, a további fejlesztések azonban az eddigiekhez hasonlóan százmilliós nagyságrendű beruházást igényelnének. A geotermikus rendszert igyekeznek más energiaszolgáltatási megoldásokkal is összekapcsolni, így napkollektorokkal, napelemekkel és a termálkutak mellé telepített gázmotorokkal. Határon átnyúló regionális vagy lokális kiterjedésű energiarendszert szeretnének kialakítani, távlati terveik között pedig szerepel a lakosság bekapcsolása is.

Veresegyház és a geotermia

Pásztor Béla, Veresegyház polgármestere felidézte a termálenergia hasznosításának kezdeteit településén: a hitelből fúrt első termálkutat, melynek engedélyezésére akkor három évet kellett várni, aztán a pénzhiány következtében elmaradó fürdőfejlesztést, majd az emiatt a patakba engedett termálvíz gyógyító hatásának mesébe illő felfedezését, végül pedig a Porció Kft. révén az első fogyasztók termálfűtésének megvalósulását. Elmondta, hogy náluk is a lakosság rendszerbe kapcsolása a következő cél. A legutóbbi, egyelőre „parkolópályára” tett pályázatukat éppen erre nyújtották be, és jelenleg keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne ezt hitelből meg is valósítani. Mórahalommal ellentétben Veresegyházon nem tervezik más megújuló energiaforrások bevonását, inkább a többlépcsős geotermikus hasznosítást szeretnének megvalósítani, és kertészeti beruházásban is gondolkodnak. Hozzátette továbbá, hogy mai értéken számolva kb. 1,3 milliárd Ft-ot fektettek eddig a településen a termálenergia hasznosításába, ami 11 éven belül megtérül, és ezután – a költségmegtakarítás révén – már csak hasznot termel.

Bóly és a geotermia

Bóly településén a geoterikus energia hasznosításának kezdetei szinte a véletlennek köszönhetők. Uránércet kutattak ugyanis a település határában, amikor is 84 °C-os termálvízre bukkantak. A víztest hasznosítására azonban a közeli Harkány miatti korlátozás következtében sokáig kellett várni. Az első fúrás – termálvíz szempontjából – sikeres voltán felbuzdulva a város központjában is szerettek volna egy pályázat keretében termálkutat létesíteni, az azonban meddő lett. Végül Veresegyház sikere és az ott megismert Porció Kft. szakmai segítsége vezetett oda, hogy újabb pályázat keretében bele mertek vágni a jelenleg hazánkban egyedülálló, háromlépcsős geotermikus- energia-hasznosítás megvalósításába. Elmondta, hogy céluk a termálenergia kiaknázásának éves szinten való kiegyenlítettebbé tétele, valamint a rendszerben lévő 20 %-os tartalék kihasználása. Ennek érdekében további ipari hasznosítókat keresnek, illetve hívnak a település ipari parkjába, valamint mezőgazdasági fejlesztést is terveznek a geotermikus energiára alapozva. Hangsúlyozta, hogy az eddig megvalósult rendszer olyan kiváló, hogy az elnyert támogatás nélkül is jó lenne a megtérülése.

Kistelek és a geotermia

Priváczki Zsolt Kistelek önkormányzatának nevében büszkén tudatta a hallgatósággal, hogy településük vezet az egy főre eső,benyújtott pályázatok számában az országban, mutatván, hogy egy komoly pályázatíró csapat dolgozik ott a köz érdekében. A geotermikus energia vonatkozásában komplex hasznosítást sikerült megvalósítaniuk, hőt és használati meleg vizet szolgáltatva, valamint balneológiai célokat szolgálva. Elmondta, hogy Bóllyal ellentétben náluk a víz minősége nem mondható kedvezőnek, fizikai vízkőmentesítés és vastalanítás is szükséges, a visszasajtoló kutat pedig évente 2-3-szor kompresszoros tisztítással kell újra alkalmassá tenni az elnyeletésre. Távlati terveik között náluk is szerepel a termálvíz minél nagyobb mértékű lehűtése, valamint a lakosság geotermikus energiával való ellátása. Ezt azonban először, ahogy Mórahalom is, csak egy minta lakóparkban kívánják, illetve látják reálisnak megvalósítani.

Orosháza és a geotermia

Orosházán a november óta eltelt időszak egyelőre csak kísérleti szakasznak tekinthető, és igyekeznek a tanultakat a hasznukra fordítani. Arra a kérdésre, hogy a polgármesterek, illetve az önkormányzatok képviselői tapasztaltak-e a lakosság részéről negatív visszajelzést, valamint hogy voltak-e a geotermikus rendszerek megvalósítása során kellemetlen élményeik, Pásztor Béla és Nógrádi Zoltán is azt válaszolta, ők a panaszkodás helyett inkább a problémamegoldásra igyekeznek koncentrálni, a lakosság részéről pedig kedvezők a visszajelzések.

Szöllősi Árpád, a Porció Kft. létesítményfelelőse mutatta be a Gyopárosfürdőn megvalósított geotermikus beruházást, aminek eredményeképpen az Orosháza-Gyopárosfürdő Gyógy-, Park- és Élményfürdőnél a fűtésre és a használati meleg víz készítésére felhasznált fosszilis energiát 100 %-ban sikerült termálenergiával kiváltani. A rendszer egy korábban megfúrt termelő és két, KEOP-támogatás keretében lemélyített visszasajtoló kúttal üzemel, melyek kivitelezése a Közgép-VIKUV-Porció Konzorciumon belül a VIKUV Zrt. feladata volt. A több mint 2 km hőszigetelt termálvezeték és csaknem 900 m hőszigetelt távfűtési vezeték fektetése, valamint a gépészeti, villamos és irányítástechnikai egységeket magába foglaló termáltechnológia megvalósítása pedig a Porció Kft. érdeme.         

A geotermikus védőidom kijelölési szabályairól

Tóth György kérdésére, miszerint mennyire tartják megnyugtatónak a kerekasztal résztvevői saját rendszereik védelmére nézve a geotermikus védőidom jelenlegi kijelölési szabályait, Pásztor Béla, Nógrádi Zoltán és Hárs József egybehangzóan azt válaszolta, a sok bizonytalanság fenyegetettséget jelent. Nógrádi Zoltán annak a véleményének adott hangot, hogy a gazdasági, politikai és hatósági érdekek ütközése látszik a jelenlegi helyzetben, pedig ezeket vegyítve és a közérdek mögé helyezve kellene előrelépni. Szita Gábor az után érdeklődött, mik a résztvevők tapasztalatai a pályázati döntések meghozatalának idejével és a kifizetések folyósításával kapcsolatban. Nógrádi Zoltán elmondta, mennyire sajnálatos, hogy a pályázati rendszer szinte hatóságként működik, ami a folyamat rendkívüli elbürokratizálódását eredményezi. Ellenpéldaként említette a közvetlen brüsszeli forrásaikkal kapcsolatos sokkal nagyobb fokú rugalmasságot.

Ezek után kisebb vita alakult ki Hárs József azon kijelentésével kapcsolatban, hogy teljesen zárt rendszert üzemeltetve Bóly tulajdonképpen nem használ vizet, csupán annak energiáját, emiatt tevékenységük nem vízjogiengedély-köteles. Kardos Sándor szerint azonban Bóly esetében arról lehetett szó az engedélyek kiadásánál, hogy a felszíni hálózat kiterjesztése nem járt kapacitásbővítéssel, emiatt a korábbi engedély elegendőnek bizonyult. Szita Gábor közbevetette, hogy a környezetvédelmi felügyelőség állásfoglalása szerint Bóly esetében nem vízi létesítményről, hanem távfűtésről volt szó, ezért nem hozzájuk kellett fordulni az engedélyezési eljárás során. Hojdákné Kovács Eleonóra, az ÉMIKTVF munkatársa a kérdés feloldására elmondta, az általuk követett gyakorlat szerint a termelő és a visszasajtoló kút vagy kutak, és a hozzájuk tartozó vezetékek a távfűtési hőcserélőkig vízi létesítménynek, a hőcserélőn túli részek pedig távfűtési rendszernek minősülnek.

Tóth György végül annak a véleményének adott hangot, hogy valamennyi jelenlegi és jövőbeli geotermikus energia-hasznosító érdeke a geotermikus védőidomok mielőbbi, 2500 m feletti térrészre is vonatkozó kijelölése.              

Termálvizes városfűtések Magyarországon:

A geotermikus alapú távfűtés jogszabályi keretei Európában                                                                    

Földhő Hírlevelünk 40-41., valamint 42. számában beszámoltunk a pozsonyi és a budapesti GeoDH fórumról. Az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) az Intelligent Energy – Europe program keretében indította el a 2012 áprilisától futó, 14 országra kiterjedő GeoDH projektet azzal a céllal, hogy kiterjessze a geotermikus hőellátás alkalmazási területét, egyszerűsítse a szabályozást, ösztönözze a nemzeti és helyi keretprogramokat, elősegítse a finanszírozási forrásokhoz való hozzájutást, és közvetítse a legjobb gyakorlatokat.

Ehhez kapcsolódóan egyesületünk nemrégiben felkérést kapott, hogy vegyen részt a „Geotermikus alapú távfűtés jogszabályi keretei Európában” című, angol nyelvű javaslat nemzeti konzultációjában. Ezt az összefoglalót a 14 résztvevő ország témában illetékes minisztériumainak, hatóságainak, ügynökségeinek, regionális és önkormányzati szerveinek, valamint távfűtő és geotermikus fűtést üzemeltető cé- geknek küldik ki. A visszajelzések, vélemények alapján javítják ki és véglegesítik a később majd nemzeti nyelveken széles körben ismertetendő anyagot.

Az összefoglaló a GeoDH projekt leírása, valamint a geotermikus energia és a hozzá kapcsolódó alapfogalmak tisztázása és hivatalos definíciói után a geotermikus források tulajdonviszonyaira és szabályozására vonatkozó összesítést, a geotermikus kutatás és termelés, valamint a távfűtési beruházások engedélyezési eljárásainak folyamatát és az engedélyező hatóságokat tartalmazza, illetve ezekre fogalmaz meg ajánlásokat. Az összefoglaló anyag a távfűtés nemzeti, regionális és lokális energiatervezésben és -menedzsmentjében elfoglalt helyének, valamint a köz- és a magánszféra szerepének leírásával zárul. A fontosabb részeket az alábbi pdf kiadványban>> találják az érdeklődők.

   

2016-10-01

^ Ugrás az oldal tetejére ^




Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»MGtE X. Szakmai Nap
2018-03-28.   Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria

Egyéb szakmai programok:
12. GeoTHERM Kiállítás és Kongresszus||Global Geothermal Energy Summit 2017||Országos Bányászati Konferencia||5. Európai Geotermikus Workshop||XXXI. Nemzetközi olaj- és gázipari konferencia||GRC Annual Meeting and Expo||30. Távhő Vándorgyűlés ||XIII. Nemzetközi tudományos konferencia a Kárpát-medence ásványvizeiről||

Korábbi programjaink:
MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat