Magyar Geotermális Egyesület (alapítás éve: 1995)
Kapcsolat E-mail Facebook Google+ Youtube Hírlevél 

A hazai földhő hasznosítás helyzete 2017 elején

« Vissza a főoldalra

www.mgte.hu » Geotermikus energia » A hazai földhő hasznosítás helyzete 2017 elején

Időről időre felmerül az igény, hogy egy pillanatra megállva összegzést készítsünk a hazai földhő hasznosítás helyzetéről, lehetőségeiről és gondjairól. Idén februárban az InGreen magazin felkérésére Szita Gábor, a Magyar Geotermális Egyesület elnöke vállalkozott erre a feladatra. Az alábbi cikk az említett folyóiratban megjelent cikk átdolgozott, kiegészített változata.


Földhő potenciál

A földhő, azaz a geotermikus energia a föld saját energiája. Törvényi meghatározása szerint a földköpeny belső energiája. Forrása – mai tudásunk szerint – a bolygónk belsejében végbemenő radioaktív bomlás, amelynek során hő szabadul fel. Ez a hő a keletkezési helyétől a hidegebb felszín felé törekszik, így alakul ki az. ún. földi hőáram. Ennek nagysága ~40 millió MW. Ennyivel „fűti” a Föld, mint égitest a világűrt.
A földi hőárammal szakadatlanul a felszín felé áramló energiát a szakirodalom dinamikus geotermikus energiavagyonnak hívja, míg a kőzetek által tárolt hő a statikus készlet. Ez utóbbi jelentéstartalmát a Föld hatalmas kőzettömegére gondolva könnyen el tudjuk képzelni.
Magyarország statikus és dinamikus geotermikus készletét, pontosabban annak a 0-2400 m-es mélységközben, mint a mai technológiai színvonalon biztosan elérhető részét egy 2004-ben készült tanulmány határozta meg. Ezek szerint

Összehasonlítva ezeket a számokat Magyarország durván 1000 PJ-os éves primerenergia felhasználásával érzékelhetjük igazán, hogy mekkora lehetőség rejlik a föld melegében. Nem véletlen az említett tanulmány azon következtetése, hogy „a geotermikus energia hasznosításának növeléséhez a forrás földtani oldalról biztosított, a termelés fenntartható módon akár nagyságrenddel is növelhető”.
Ugyanez nyilván érvényes európai és világviszonylatra is.

A geotermikus energia helye, szerepe hazánk energiamixében

Magyarország a földhő hasznosíthatósága szempontjából átlagon felüli adottságokkal rendelkezik. Ennek legismertebb megjelenési formája a hévíz, aminek kitermelésében és energetikai célú felhasználásában csaknem évszázados hagyománnyal rendelkezünk. Ennek ellenére a teljes energiaigényünknek csupán egészen kis hányadát, ~0,5%-át fedezzük a föld hőjéből. Ez elenyészőnek tűnhet, azonban ha vetítési alapnak fűtési energiaszükségletünket tekintjük, – amit már csak azért is megtehetünk, mert a geotermikus energiát mind a mai napig csak fűtésre (hőellátásra) használjuk – akkor mindjárt 1% fölött járunk. Ezt lehetne megtízszerezni, hogy a nagyságendi növekedést elérjük.
A geotermikus energia hasznosítása a biomassza mögött – igaz, attól lényegesen elmaradva – a második helyen áll a megújuló energiaforrások között.

Az EU által megfogalmazott megújulóenergia igényeknek való megfelelés

Az Európai Unió 2009/28 számú keretirányelve szól a megújuló energiák fokozottabb előnyben részesítéséről, egyszersmind előírva azt is, hogy a tagállamoknak el kell készíteniük saját nemzeti megújulóenergia cselekvési tervét. A magyarul NCST-nek rövidített program jelenleg az egyetlen zsinórmérték, amihez igazodni kell, és ami alapján az uniós kötelezettségvállalásnak való megfelelés értékelhető.
Az Eurostat nyilvános statisztikai adatszolgáltatása 2014-ig tartalmazza az országonkénti teljes megújulóenergia-termelés értékeit. A magyarországi tényszámokat és az NCST szerinti tervet az alábbi diagramon szemléltetjük.

A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból

A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a teljes bruttó energiafogyasztásból

Szembetűnő, hogy Magyarország 2014-ig időarányosan minden évben túlteljesítette a megújulóenergia részarányra vonatkozó időközi célkitűzést. Ezzel kapcsolatban azonban érdemes néhány megjegyzést tenni, amihez az adatok a diagramból szintén leolvashatók:

A geotermikus energiatermelésnek is léteznek saját NCST célszámai. Ezek időarányos teljesítéséről nincs közvetlen statisztikai adat, de azt tudjuk, hogy itt is az évtized második felére, azaz mostanra tervezték a látványos növekedést. Az alábbi diagram szemléletesen tükrözi, hogy honnan indultunk úgy hat évtizeddel ezelőtt a földhő közvetlen, azaz fűtési célú hasznosításával, és hogy hová kellene eljutnunk 2020-ig az NCST szerint.

fűtési célú földhő hasznosítás eredménygörbéje 2017-ig és célgörbéje 2020-ig
A fűtési célú földhő hasznosítás eredménygörbéje 2017-ig (zöld) és célgörbéje 2020-ig (piros)

Számomra nem világos, hogy az NCST geotermikus célszáma hogyan fog teljesülni 2020-ig, mert 2013 óta nem jelent meg olyan támogatási felhívás, amit a geotermikus szektor érdemlegesen ki tudott volna használni. Ez azért különösen sajnálatos, mert az NCST megalkotása idején folyamatosan kikérték az MGtE véleményét, és levélben hívtuk föl az illetékes minisztérium figyelmét, hogy a terv teljesítéséhez mintegy 700 db új termálkút megfúrására, illetve 50% körüli támogatási intenzitást feltételezve kb. 160 milliárd Ft vissza nem térítendő juttatásra lesz szükség. Ennek eddig csak töredéke jutott geotermikus fejlesztésekre, és semmi jel nem mutat arra, hogy ez megváltozik.
Támogatási lehetőség nélkül a potenciális beruházók inkább kivárnak, így jelenleg nagyon kevés az előkészített projekt. Tapasztalatom szerint egy-egy komolyabb geotermikus fejlesztés előkészítése (tanulmányok, engedélyezések, stb.) legalább egy évet vesz igénybe.

A geotermikus energiahasznosítás terjedését gátló tényezők

Első helyen kell említeni a támogatások hiányát. Geotermikus beruházások ugyan nem feltétlenül igényelnek állami támogatást ahhoz, hogy megvalósuljanak, ahhoz meg végképp nem, hogy gazdaságosan működjenek, viszont a projektek túlnyomó részében olyan, a geotermikus technológiához ugyan nem köthető, de a hőfogyasztók fizikai eléréséhez nélkülözhetetlen beruházási igények merülnek föl (pl. infrastruktúrafejlesztés), amelyek hátrányosan befolyásolják a gazdaságosságot. A továbblépés feltétele egy stabil, folyamatosan működő és részrehajlástól mentes támogatási rendszer létrehozása.
A használt termálvizek elhelyezésének részbeni megoldatlansága a második legjelentősebb hátráltató tényező. A gazdaságos és üzembiztos visszasajtolás kutatását és kifejlesztését az állam soha nem vette komolyan, arra sem időt, sem pénzt nem fordított. Az üzemeltetőktől ennek a problémának a megoldását elvárni nem lehet.
Harmadikként megemlíthető a jogi környezet okozta bizonytalanság. A vízgazdálkodás és a bányászat határain vegetáló geotermia számára a legtöbb esetben fölösleges korlátozást jelent az a koncessziós kötelezettség, ami a felszíntől számított 2500 m-es mélység alóli geotermikus hőtermeléseknél előírás.

Szita Gábor    

2017-03-30

^ Ugrás az oldal tetejére ^


További cikkek a témában: A geotermikus energiáról másképpen || Varga Csaba: A termál szó ||


Itt iratkozhat fel hírlevelünkre > > >

Hírlevél feliratkozás >>

Pályázatfigyelő >>

AKTUÁLIS GEOTERMÁLIS KÉRDÉSEK: SZAVAZZON!
Vagyonkezelés a geotermiában
Ön szerint jogos az, hogy visszasajtolás nélküli termálvíz használatok esetén a VKJ mellett bányajáradékot is kell fizetni?
Igen
Nem

ESEMÉNYTÁR
Következő egyesületi program:
»MGtE X. Szakmai Nap
2018-03-28.   Budapest, Klebelsberg Kultúrkúria

Egyéb szakmai programok:
12. GeoTHERM Kiállítás és Kongresszus||Global Geothermal Energy Summit 2017||Országos Bányászati Konferencia||5. Európai Geotermikus Workshop||XXXI. Nemzetközi olaj- és gázipari konferencia||GRC Annual Meeting and Expo||30. Távhő Vándorgyűlés ||XIII. Nemzetközi tudományos konferencia a Kárpát-medence ásványvizeiről||

Korábbi programjaink:
MGtE éves rendes közgyűlése||MGtE IX. Szakmai Nap||

TÉMAAJÁNLÓ
»Termálvíz-vezeték »Pályázat ügyek »Vagyonkezelés »Megújuló energia »Geotermia külföldön »Visszasajtolás »Geotermikus energia »Hőszivattyú »Tag-cégeinkről »Dokumentumtár »Földhő Hírlevél 




Kapcsolat