Vélemény az Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről (ÁCsT)
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Jogszabály–előkészítő Főosztálya ‒ hat másik civil szervezettel együtt ‒ felkérte a Magyar Geotermális Egyesületet, hogy a 2016 januárjában közigazgatási egyeztetésen túljutott Energetikai Ásványvagyon-hasznosítási és Készletgazdálkodási Cselekvési Tervről (ÁCsT) mondják el véleményünket. A minisztérium megfelelően hosszú időt (10 napot) biztosított álláspontunk kialakításához. Ez mindenképpen dicséretes ahhoz képest, amikor 1 nap, vagy még annál is rövidebb időszak áll rendelkezésre hosszú jogszabálytervezetek véleményezésére.
Többen megkérdezhetnék, hogy az MGtE-nek mi köze lehet az ásványvagyon-gazdálkodáshoz. Röviden megválaszolva pontosan annyi, mint amennyi abból adódik, hogy a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása annak a bányatörvénynek a hatálya alá tartozik, amit eredetileg az ásványi nyersanyagok bányászatára találtak ki. Tekintettel arra, hogy a geotermikus energia hasznosításnak nincs önálló törvénye, ‒ pedig kellene! ‒ kénytelenek vagyunk beérni azzal, hogy legalább a bányatörvény kapcsán és az ásványi nyersanyagok okán foglalkoznak a geotermikus energia néhány stratégiai kérdésével.
Az alábbiakban idézzük az MGtE ez ügyben keletkezett véleményét.
A határozattervezet 1. mellékletében foglalt javaslatok véleményezése:
5.a)
A visszasajtolás technológiájának kutatás-fejlesztésével egyetértünk. A vízkivétellel nem járó geotermikus villamosenergia-termelés támogatásával jelenleg nem értünk egyet.
Indokolás:
Az ÁCsT-ben megfogalmazott és közvetített EGS kép egy sok évvel ezelőtti, már meghaladott állapotot tükröz. EGS alatt már nem azt értjük, hogy egy 200°C-os, vagy 200°C-hoz közeli hőmérsékletű repedezett kőzettömbben/tárolóban több-kevesebb sikerrel – inkább kevesebbel – végzünk valamilyen rétegkezelést, majd ORC technológiával villamos áramot termelünk. A Soults-sous-Forets-i európai demonstrációs EGS projektre a nemzetközi geotermikus szakmai elit és kutató közösség úgy tekint, hogy az igazolta az EGS koncepció megvalósíthatóságát, még ha érdemi villamos áram termelésre alkalmatlan is. Szakmai és kutatói közmegegyezés azonban, hogy a Soults-sous-Forets-ban, ill. más EGS próbálkozásokban eddig alkalmazott geo-műszaki technológiákat igen jelentősen tovább kell fejleszteni, vagy újakkal kell felváltani. Soults-sous-Forets-t megismételni még „javított kiadásban” is, pl. a hydroshearing rétegkezelési koncepció bevetésével – ami a geomechanikai lényeget tekintve egyébként nem újdonság – teljességgel értelmetlen. Az EGS fejlesztések jelenleg több szálon futnak. Az egyik fő irány a magas, 400-450°C hőmérsékletű gőztárolókból, kőzettestekből történő termelés, ill. belső energia kinyerés, mert ebben a hőmérséklettartományban már jóval kedvezőbb, atomerőműi hatásfok közelében valósítható meg villamos áram termelés. Ebbe a fejlesztési vonulatba tartozik pl. az Iceland Deep Drilling Project, amelynek első fázisában 427°C kúttalp hőmérsékletet értek el. Egy másik fontos terület az olajipar által dominált rotary fúrási technológia helyett új, jóval hatékonyabb és olcsóbb mélyfúrási technológiák létrehozása (pl. lézeres fúrás.) Egy további irány a nagy hőátadó felületet biztosító, olcsó rétegkezelési technológiák fejlesztése. A jelenleg érvényes EGS koncepció egyébként már nem követeli meg a villamos áram termelést, a hőhasznosítási projektek is az EGS kategóriába tartozhatnak. A lényeg a jelenleginél sokkal hatékonyabb és/vagy olcsóbb, „engineered” geo-műszaki technológiák kifejlesztése és használatba vétele. A nemzetközi piacon jelenleg elérhető technológiákat alkalmazó, villamos áram termelési célú EGS projektek támogatása hazai hőmérséklet viszonyok mellett, a kis hatásfok és a hatalmas költségek miatt megítélésünk szerint értelmetlen vállalkozás. (Megjegyzés: az ÁCsT-ben a hidraulikus rétegrepesztésre adott meghatározás téves. Javasoljuk egy, a nemzetközi szakmai és tudományos közvélemény által nagy presztízsűnek tartott kőzetmechanikai szakkönyvben fellelhető meghatározás átvételét.)
5.c)
A geotermikus beruházások kezdeti magas földtani kockázatának pénzügyi kezelése jelenleg nem tekinthető elsődleges kérdésnek a magyarországi geotermikus energiahasznosítás fejlődése szempontjából. Figyelemmel a geotermikus energia hasznosítása terén tapasztalható, az alábbiakban részletezett magyarországi viszonyokra, és arra, hogy a fluidum bányászatban a geológiai kockázat kezelése megoldott, a geotermikus projektek geológiai kockázatának közpénzből történő kezelését kifejezetten ellenezzük.
Indokolás:
- Amint azt egyesületünk 2017. május 3-án megfogalmazott Nyilatkozata is tartalmazza, hazánkban még bőven van tere a lényegében kockázatmentes termálvíz feltárásnak és hasznosításnak, így az erőforrásokat inkább arra kellene a fordítani. A geotermikus beruházások számának növelése egyébként sürgető szükségszerűség, ha csak az NCST 2020-as céloktól való időarányos elmaradásra gondolunk. A támogatások ésszerű irányba fordításával bekövetkező fellendülés a geotermikus vállalkozások anyagi megerősödését vonná maga után, amivel bátrabban vállalhatnak akár nagyobb kockázatot ők maguk is.
- Ma Magyarországon ugyanazon, vagy közel ugyanazon műszaki tartalom esetén egy közepes, vagy mély geotermikus kút költsége x és 2,5x egyaránt lehet. (Az elmúlt évek konkrét pályázati adatai alapján!)
- Magyarországon korábban és ma is geológiailag nem kellően előkészített, megfelelő geo-műszaki kockázatkezelést és profi szakmaiságot nélkülöző geotermikus projekteket indítottak/indítanak, sőt ezek még támogatást is kapnak. S itt nem a nemzetközi viszonylatban is még nyitott kérdésekkel tarkított, konszolidálatlan homokkövekbe történő visszasajtolásra gondolunk, hanem megfelelő szakmaisággal, megfelelő geológiai-geofizikai előkészítéssel és geológiai kockázatkezeléssel lebonyolítható/levezényelhető projektekre/esetekre. A geotermikus projektek a világon mindenütt nagy kockázatú projektekként vannak elkönyvelve. Az igazi kérdés az, hogy a geológiai kockázat kezelhető-e a geotermikus projektekben? A válasz az, hogy: igen, kezelhető! A geológiai kockázat kezelésére jól kidolgozott, piacon beszerezhető, igen fejlett geológiai-geofizikai információszerző technológiák és módszerek állnak rendelkezésre. Pl. az egész világ olajipara a geológiai kockázat kezeléséből él! (Olyan vállalatok, mint a Shell, ExxonMobil, Saudi ARAMCO, amelynek a becsült értéke alacsony olajár környezetben 2500 milliárd USD, a geológiai kockázat kezeléséből nőttek ekkorára.)
- Ha már közpénzről van szó, akkor sokkal inkább az ÁCsT-ben felvetett alapkutatásra költsenek, és a geológiai alapkutatások eredményei legyenek minden érdeklődő számára elérhetők. (Itt vetjük fel, hogy a magyar állam pénzén a MOL megalakulása előtt lefolytatott földtani kutatások és a magyar állam pénzén lefúrt kutak teljes geo-műszaki adatbázisát ideje lenne a köz számára is elérhetővé tenni, ugyanis a MOL számára ez semmilyen hátránnyal sem járna.)
Egyéb észrevételek
- Vezetői összefoglaló (8. oldal)
A geotermikus energiahasznosítás jövőképe szempontjából a geotermikus város- és távfűtés ösztönzésével és a visszasajtolás elősegítésével maximálisan egyetértünk. Megjegyezzük, hogy a hatékony energiahasznosulásnak nem kizárólagos feltétele a kaszkád-rendszerű kialakítás. A hatékonyságot a támogatások odaítélésénél nem a kaszkád kapcsolás alkalmazásával, hanem pl. a hasznosításból kilépő fluidum éves átlaghőmérsékletével célszerű megítélni, ti. hogy az mennyire közelíti meg az éves külső átlaghőmérsékletet. - Geotermikus energia (3.4 fejezet)
- A 4,41 PJ geotermikus energiahasznosítás időarányos teljesítése 2015-ben jócskán elmaradt a 2020-as 14,95 PJ/év-től. Komoly gyorsításra lenne szükség.
- A készletbecslések egyértelműen azt támasztják alá, hogy a geotermikus energiahasznosítás bővülésének földtani oldalról még sokáig nem lesz korlátja.
- Nem értünk egyet azzal a kijelentéssel, hogy a geotermikus hőszivattyúzás kevesebb támogatást igényelne, mint a mélygeotermikus. Ezt az előterjesztés semmivel nem támasztja alá. Véleményünk szerint ilyen megállapítás általánosan nem is tehető, mert a tényleges támogatási igényt – a mélygeotermikus esetekben különösen – a helyi adottságok nagyban befolyásolják. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy mélygeotermikus projektek akár támogatás nélkül is megvalósulhatnak, ha az infrastrukturális háttér rendelkezésre áll. A hőszivattyúk elterjedése miatt szükségessé váló erőművi és villamos hálózatfejlesztési igényeket az előterjesztés – nagyon helyesen – meg is nevezi. Ugyanakkor ezek költsége az egyes hőszivattyús projekteket eddig sem terhelte, és ha jól értjük, ezután sem fogja terhelni.
- Teljesen egyetértünk és támogatjuk, hogy „A mély-geotermikus energia közvetlen hőhasznosításában a mezőgazdasági és az ipari hasznosítások mellett a geotermikus fűtőrendszerek (egyedi és főleg távfűtés) számának növelése a javasolt cél.”
- Nem vitatjuk, hogy Magyarországon közel 30 település van, ahol a geotermikus adottságok és a meglévő távfűtő infrastruktúra lehetővé tenné a földgázkiváltást. Azt viszont állítjuk, hogy sokkal több azon településeknek a száma, ahol a kiváló geotermikus adottságok kihasználásához szükség lenne hőszállító és -elosztó hálózat kiépítése. Meggyőződésünk, hogy az ilyen rendszerek támogatása nemzetgazdasági szinten sokszorosan megtérülne a külkereskedelmi mérleg javulása, a munkahelyteremtés, adóbevételek növekedése és energiaimport-függésünk csökkenése által.
- Az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerek alkalmazása a mélygeotermikus projektek gazdaságosságának nem előfeltétele. Előnyös, ha ez az adottság megvan, de hiánya úgy nem lehetetleníti el a fejlesztést, mint a sekély-geotermikus hőszivattyúzás esetén.
- Az előterjesztés „feltételesen megújuló” energiaforrásnak nevezi a geotermikus energiát és a biomasszát azért, mert „a hasznosítás módjától és ütemétől függ a megújuló képességük”. Nem lebecsülve a nap- és szélenergia jelentőségét szeretnénk megjegyezni, hogy a két „feltételesen megújuló” energiaforrás napszaktól és évszaktól függetlenül áll rendelkezésre, teljesítményük pedig nagyságrenddel nagyobb rugalmassággal illeszthető a pillanatnyi igényekhez, mint a nap és szél esetében. A geotermikus energia és biomassza rendelkezik azzal az erénnyel, hogy van saját tároló képessége, ezért – és csak ezért – alkalmas arra, hogy átmenetileg természetes megújuló képességénél nagyobb terhelést is elbírjon, míg a nap és szél esetében ez elképzelhetetlen, vagy csak akkor, ha saját, jellemzően még mindig kis teljesítményű energiatárolókat telepítünk melléjük. A „feltételesen megújuló” szóösszetétel tehát valami olyan korlátot sugall, amely korlát a nap- és szélenergiára – amelyek „megújuló” megnevezése előtt nincs semmilyen jelző – még fokozottabban igaz. Ez nyilvánvaló ellentmondás. Kérjük, hogy sem a geotermikus energiát, sem a biomasszát ne kategorizálják feltételesen megújulónak!
Budapest, 2017. június 29.
Szita Gábor
elnök
