Nemrégiben egy gondolatébresztő interjú hangzott el a geotermiában nagy hírnévnek örvendő Roland Horne professzorral a Columbia Energy Exchange című podcastben a geotermikus ágazatban tapasztalható innovációs hullámról, különösen, de nem kizárólag a mesterséges geotermikus rendszerekről (EGS), amelyből az alábbiakban szemelvényezünk.
Roland Horne a Stanford Egyetem földtudományi Thomas Davies Barrow professzora, energiatudományi mérnök professzor, valamint az egyetem geotermikus programigazgatója. Emellett vezető kutató a Stanford Precourt Institute for Energy-nél. Pályafutása során jelentős műszaki hozzájárulásokat tett a geotermikus energia-termelés területéhez. Leginkább a kútteszt-értelmezéshez, a termelés optimalizálásához és a repedezett geotermikus rezervoárok nyomjelző elemzéséhez való hozzájárulásáról ismert. A nemzetközi geotermikus közösségben is aktív szerepet vállat, többek között az International Geothermal Association (IGA) elnöke is volt 2010 és 2013-között.
Az interjút Bill Loveless készítette, a Columbia Energy Exchange műsorvezetője és a CGEP Energia Újságírási Kezdeményezés igazgatója, aki az Egyesült Államokban vezető energia-újságíró, közel 40 éves, elnökökön átívelő tapasztalattal rendelkezik az energiapolitika, szabályozás és üzleti ügyek tudósításában.
A Columbia Egyetem Nemzetközi és Közpolitikai Karának Globális Energiapolitikai Központján belül működő Columbia Energy Exchange mélyreható beszélgetéseket kínál a világ vezető energia- és klímavezetőivel, akik a kormány, az üzleti és akadémiai élet és a civil társadalom területén dolgoznak. A műsor a mai legsürgetőbb lehetőségeket és kihívásokat vizsgálja az energiaforrások, pénzügyi piacok, geopolitika és klímaváltozás területén, valamint ezek következményeit mind az Egyesült Államokra, mind a világra nézve, ezért ajánlott figyelemre a jelen interjún túlmenően is.
Nos, a professzor elmondja, hogy az ötletet, amit ma mesterséges geotermikus rendszereknek vagy EGS-nek nevezünk, valójában a Los Alamos Nemzeti Laboratórium találta ki az 1970-es években. Miután befejezték az atombombák fejlesztését, más dolgok felé fordultak, és amit ők forró, száraz kőzetnek (hot dry rock) neveztek, valójában egy olyan koncepció volt, hogy fúrnak két kutat, repedéseket képeznek ki közöttük, és folyadékot vezetnek át az egyikből a másikba, hogy a hőt a felszínre hozzák. Tudva lévő, ennek az az előnye, hogy olyan helyen is megtehető, ahol a kőzetnek nincs természetes áteresztőképessége, azaz nem áll rendelkezésre termálvíz. Az EGS technológia kereskedelmi méretekben történő alkalmazását eddig nem tették lehetővé a rendelkezésre álló technológiák, de ez az elmúlt 4-5 évben megváltozott. Mert a geotermikus ágazat átvette az olaj- és gázipar technológiáját, hogy akár 30 vagy 40 repedést is létre lehet hozni egy kút hosszában, nem csak egyet vagy kettőt, amik ráadásul akár 1,5 km mélyek is lehetnek. És ez egy teljesen más lépték a korábbiakhoz képest.
De a geotermikus ágazat fellendüléséhez nemcsak technológiai fejlődéshez, áttöréshez volt szükség, hanem az olaj- és gázárak meredek emelkedéséhez is. Amikor az olajár alacsony, a geotermikus energia nem túl vonzó azokon a helyeken, ahol az olaj könnyen hozzáférhető. A geotermikus energia az olajválságok miatt vált vonzóvá sok ember számára, ami még akkor is csendesen a háttérben húzódott meg, amikor a megújuló energia világszerte számos kormány és politikai döntéshozó célpontjává vált. De amint a nap- és szélenergia sok helyen elérte a maximum kihasználási lehetőségét, az emberek elkezdtek keresni egy tiszta, stabil energiát, ami történetesen a geotermikus energia. Így az elmúlt évtizedben a háttérből az előtérbe került.
Mivel a geotermikus energiatermelés jelentősen forrásigényes különösen a kezdeti szakaszban, a közeljövő legfontosabb feladata a professzor szerint a költségek mérséklése, amely többféle már létező, vagy fejlesztés alatt lévő technológiai, pénzügyi, stb. módszer együttes alkalmazásával jelentős mértékben lehetséges.
A beszélgetésben szó esik továbbá az Egyesült Államokbeli eddigi EGS projektekről, a Stanford Egyetem és geotermikus programja hozzájárulásáról ezeknek a legutóbbi 10 évben elért sikereihez, Bill Gates háttértámogatásáról, a geotermikus erőművek telepítési költségeinek csökkentési lehetőségeiről, a szabványosítás hasonló hatásáról, a különböző állami pénzügyi mechanizmusok fontosságáról, a K+F tevékenység szintén állami támogatásának hasznosságáról, az EGS technológia versenyképességi vizsgálatáról, csak a legfontosabbakat említve.
A teljes beszélgetés meghallgatható itt.
