Einar Tjörvi Elíasson és a magyar geotermia

Szita Gábor 2016.11.02

Einar Tjörvi Elíasson a magyar geotermikus energetika terén is többször tevékenykedett szakértőként. 1988-90-ben két nagyobb vizsgálatban vállalt oszlopos szerepet.

Izlandi tribológus[1] mérnök. 1930. január 7-én született. 1950 és ’52 között az Izlandi Egyetem orvosi karára járt, ezt követően, a Glasgow-i Egyetemen 1958-ban alapfokú mechanikai mérnöki végzettséget szerzett, amit alig tíz évre rá ugyanitt a felülettani mesterfok megszerzése követett. A köztes időben az egyetem termodinamikai és áramlástani karán tanársegédi, ill. előadói feladatokat látott el áramlástani és mérnöki tervezés témakörben egyetemisták és felülettanból a posztgraduális képzésben résztvevők részére.

Állami Halfeldolgozótól az izlandi Nemzeti Energiaügyi Hatóságig 

A mesterfok megszerzése idején és rákövetkező pár évben (1965-69) az izlandi Állami Halfeldolgozó Vállalat üzemmérnökeként dolgozott, karbantartási, fejlesztési munkák és új projektek (pl. fogások egybegyűjtött szállítása, automatikus lemérése, szivattyúzás) felügyelete tartozott munkakörébe. Emellett 1967-69 között vezető mérnöki pozíciót vállalt a szintén izlandi Kísilidjan mezőn létesített kovaföld feldolgozó üzemben; neki köszönhető a geotermikus gőz alkalmazása a feldolgozás különböző fázisaiban [kovaiszap olvasztása, (közvetlen és közvetett) melegítése, szárítása].

Ezt követően visszatért Glasgowba, ahol korábbi munkaköre mellett kutatásokat végzett felülettan és termosztatikus szabályozás terén, ill. ipari tanácsadóként aktívan közreműködött Nagy-Britannia és a volt NSZK területén végzett ipari tevékenységekben. 1975-ben otthagyta Glasgow-t és az épülő Kraflai Geotermikus Erőmű vezető mérnöke lett, felügyelete alatt történt a két, egyenként 30 MW teljesítményű üzemegység kiépítése és üzembe helyezése. 1978-tól 1985-ig az erőmű ügyvezető igazgatói tisztjét látta el, ebben a minőségében az üzem irányítása mellett a kraflai mező felszíni és mélyfúrásos feltárásáért is felelt.

Kezdeményezte a gyűjtők szabályozott tárolóvá alakítását a célirányosabb és hatékonyabb kihasználás érdekében, illetve új (többek között az irányított) fúrási technikák bevezetését. Felügyelte a gőzgyűjtő, illetve a lobbantó/kiválasztó rendszer tervezését, kiépítését és üzembe helyezését. Munkatapasztalatait (többedmagával) 1980-ban publikálta először (egyben ez volt az első írása a geotermia témakörében), ezt 1984-ig öt újabb követte, az utolsó egy 4 részes, mindenre kiterjedő hatástanulmány (társszerzők G.S. Bödvarsson, K. Pruess és V. Stefansson). 1985-ben kinevezték az izlandi Nemzeti Energiaügyi Hatóság vezető geotermiai projektmenedzserévé (teljes felügyeleti hatáskörrel az elbírálástól a tervezésen és finanszírozáson át a projekt ellenőrzéséig, ill. a kapcsolattartásig az üzemeltetőkkel, megrendelőkkel); ezt a pozíciót 2000-es nyugdíjba vonulásáig betöltötte, idővel a nemzetközi Project Manager Institute égisze alatt is.

Nemzetközi geotermia

A ’80-as évek elejétől kezdett szélesebb körben is nemzetközi vizekre evezni. 1982-ben vendégelőadóként tartott előadásokat az Aucklandi Egyetem Geotermiai Intézetében, Új-Zélandon. 1983-tól az évtized végéig az ENSZ Egyetemének geotermiai képzésében töltött be előadói státuszt, a geotermikus energia gazdasági vonatkozásairól, az erőművek munkaerő-ellátásáról, a geotermális tározók menedzseléséről. 1988-92 között ő felelt a földtudományi know-how külföldi értékesítéséért (az Orkustofnun International Ltd., az Energiaügyi Hatóság kereskedelmi divíziója keretein belül). Innentől rendszeresebben vett részt különböző nemzetközi programokban, amelyekre vonatkozó (illetve korábbi évekből származó) tapasztalatait rendre publikálta előadásokon, ill. nyomtatásban. A 80-as évek végén egyik kezdeményezője volt az International Geothermal Association (IGA) megalapításának. Erről a szervezet tavalyi ausztráliai kongresszusán ünnepélyes keretek között meg is emlékeztek.

Einar Tjörvi Elíasson és a magyar geotermia

A magyar geotermikus energetika terén is többször tevékenykedett szakértőként. 1988-90-ben a magyar Geothermal Kisszövetkezet és az izlandi Virkir-Orkint cég együttműködésével indult, 7 magyarországi települést érintő vizsgálatban vállalt oszlopos szerepet geotermikus távfűtés megvalósíthatóságáról. Ebben a munkában vezető koordinátori, szerkesztői és társszerzői szerepet töltött be. 1996-ban és 97-ben a MOL Rt. megbízásából készített elő-megvalósíthatósági tanulmányt a Porció Kft-vel közösen két magyarországi geotermikus terület, a Zalaegerszeg melletti Andráshida és a Bács-Kiskun megyei Mélykút (Balotaszállás) hasznosítására. A szakértők a közvetlen hőhasznosítás mellett mindkét esetben kidolgozták a geotermikus villamosenergia-termelés műszaki-gazdasági feltételrendszerét is.

Einar Tjörvi Elíasson fontosabb, online hozzáférhető írásai

[1] Tribológia: továbbiakban felülettan; különböző, egymástól eltérő fizikai ill. kémiai tulajdonságokkal bíró felületek egymásra hatásának tudománya

Scroll to Top