Franciaország 2009-ben kitűzte, hogy 2020-ra a megújuló energiaforrások részarányát 23%-ra növeli. Ehhez 2020-ra 20 mtoe megújuló energiát kell előállítania, ennek 50%-át megújuló hőenergiából és 50%-át megújuló villamosenergiából.
A geotermikus hőfelhasználás várhatóan 5-6-szorosára növekszik 2006 és 2020 között a geotermikus hőszivattyúknak és a geotermikus távfűtésnek köszönhetően. A geotermikus alapú villamosenergia-kapacitásnak 2006 és 2020 között 17 MWe-ről 80 MWe-re kell növekednie, és hosszú távon el kell érnie a 200 MWe-t.
Megújuló energia: pénzügyi támogatások Franciaországban
Az európai környezetvédelmi kötelezettségvállalások keretében (üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, megújuló energiaforrások részarányának növelése, energiafogyasztás csökkentése) Franciaország bevezetett egy ambiciózus támogatási rendszert a megújuló energiaforrásokat illetően, beleértve a geotermikus energiát is. Ettől azt várják, hogy a kedvező adottságú térségekben a geotermikus hőtermelés várhatóan ötszörösére növekszik 2006 és 2020 között. A 2000-es évek vége óta – egy nemzeti vita folyományaként – új támogatási rendszert vezettek be a geotermikus energiaszektorban, úgymint a beruházások támogatása és a geológiai kockázatok enyhítése. A legutóbbi jelentős eredményt három ösztönző programmal érték el. Ezek a Megújuló Hő Alap („Renewable Heat Fund”), valamint a geológiai kockázatokat fedező biztosítási rendszerek a sekély, illetve a mély geotermikus hasznosításokhoz. A Megújuló Hő Alapot azért vezették be, hogy ösztönözzék a megújuló energiaforrások használatát az iparban, illetve társasházak és kereskedelmi épületek fűtésénél azzal a fő céllal, hogy a megújuló alapú hőenergia ára 5%-al alacsonyabb legyen a konvencionális hőenergia áránál. A használata 2009-ig hozzájárult a geotermikus távfűtési projektek fej lesztéséhez a Párizsi-medencében, valamint a sekély geotermikus hőszivattyús alkalmazásoknál 50 kW teljesítmény felett. Az eredmények azt mutatták, hogy 2013 végére közel 300 geotermikus projektet ösztönzött a program. Ez 913 GWh/év-es termelést jelent, összesen 75 M€ támogatással. 2010. októberében a Fenntartható Fejlődés Minisztériuma megalapította a Nemzeti Geotermikus Energia Bizottságot. Ennek célja, hogy a geotermikus energiában érdekeltek összegyűjtésével javaslatokat tegyen három témát illetően: az adminisztráció egyszerűsítése, információnyújtás és az oktatás, képzés.
Hőszivattyús alkalmazások
A geotermikus hőszivattyúk potenciálja a legjelentősebb nyílt és zárt rendszereknél is. A kitűzött cél az volt, hogy a termelést 10-szeresére növeljék 2006 és 2020 között, de ettől jelentősen elmaradnak. A 2000 utáni növekedést a 2008 óta a családi házak területén bekövetkező visszaesés (gazdasági válság, kevesebb építkezés, alacsony gázár) nagyrészt fölemésztette. Az állami támogatások is csökkentek. 2011-ben még 36%-os adókedvezmény vonatkozott önálló lakóházak hőszivattyúira, ami 2012-ben 26%-ra csökkent, jelenleg pedig csak 15%. Közösségi épületek hőszivattyúi kevésbé érintettek a kombinált fűtés és hűtés magas hatásfoka miatt. Várhatóan 2014-2015-ben új szabályozási rendszert vezetnek be, amelyben definiálják a műszaki követelményeket: kötelező lesz a fúró vállalkozások hitelesítésre, és elérhető lesz online a nyilatkozat. Tervezik a talajok értékelését geológiai és hidrogeológiai szempontból. A geotermikus tevékenységeket megtiltják az érzékeny területeken, és néhány más területen kötelező lesz szakértő által érvényesíteni.
Geotermikus távfűtés
Franciaország kedvező mély geotermikus területekkel rendelkezik főleg Párizsi-medencében, és nagy tapasztalatot szerzett a geotermikus távfűtés terén. A beépített hőteljesítmény 345 MWt. A működő rendszerek száma kb. 50, főleg távfűtések, de előfordul néhányat üvegházi és halfarmi alkalmazás is. Csak a Párizsi-medencében 37 db 2- vagy 3-kutas rendszer üzemel. A kutak 1600-1900 m mélyek, 60-80°C-os vizet termelnek, amelyet a hőcsere után visszasajtolnak. 2007-től új, közvetlen hasznosítású geotermikus projektek indultak a térségben. Ezek egy része új kút, más része régi kutak rehabilitálása. Működik 10 visszasajtolás nélküli kút is Aquitániában, ahol a víz sótartalma alacsony, és felszíni befogadókba engedhető. A termálvíz hőmérséklete alacsonyabb, mint a Párizsi-medencében, így kevésbé nyereséges. Összességében a geotermikus távfűtés fejlődése nem elegendő, hogy elérjék a 2020-as célt, ehhez szükség van új kutak felfedezésére és a kutatások támogatására.
Villamosenergia-termelés
Villamosenergia esetében a legfőbb ösztönző az új átvételi tarifa, amelyet 2010-ben vezettek be. A geotermikus energiát 130 €/MWh áron veszik át a tengeren túli régióban (100 €/ MWh helyett), és 200 €/MWh a kontinensen. Bónuszt adnak azért, ha kapcsolt termelésben előállított hőt is használnak. Tengerentúli területeken a geotermikus alapú villamosenergia olcsóbb, mint a fosszilis alapú. Az egyedüli működő erőmű (Guadeloupe) két egységből áll. 1986 óta egy 4 MWe teljesítményűből, amelyet 2013-2014-ben felújítottak, és egy 11 MWe teljesítményű egységből, amely 2004 óta működik részleges visszasajtolással. Az előállított villamos energia országos szinten elhanyagolható, de a sziget energiaigényének több mint 6%-át fedezi. A régió geotermikus fejlesztésére 8,5 M€-ból indítottak el egy ún. karibi geotermikus projektet. A kontinensen a Soultz-i geotermikus rendszer 2011-ben csatlakozott a hálózathoz. Az Ecogi projekt keretében az első kutat 2012-ben fúrták, a másodikat 2014-ben. Ezzel a projekttel 24 MWt teljesítményű ipari hőt terveznek előállítani, 2 db 2500 m mély kútra alapozva. A 2010-től érvényben levő új átvételi tarifának köszönhetően Franciaországban fejlődésnek indult a geotermikus szektor. Már 8 új engedélyt kibocsátottak, és 10 projekt elbírálás alatt áll.
Szita Gábor – Kovács Ágnes
