Végre! Az International Geothermal Association honlapjának (https://www.lovegeothermal.org) adatbázisába felkerült összesen 436 (!) dokumentum a 2023. évi Geotermikus Világtalákozóról!
Sajnos, kimondottan magyar vagy kárpát-medencei vonatkozású anyagot nem tartalmaz a dokumentumtár, és a világtalálkozókra szokásosan benyújtandó geotermikus országjelentésekből is csak néhányat talált a keresőprogram. Az előbbi arra enged következtetni, hogy hazánkból nem mutatkozott különösebb szakmai érdeklődés a pekingi esemény iránt; az utóbbi pedig arra, hogy az országok ágazatban elért fejlődésének bemutatására, az egymással való összevetés és az összegzés lehetőségére a szervezők és/vagy az egyes államok nem fektettek hangsúlyt. Mindkettőért kár. Ha például Eritrea (!) fontosnak tartotta elkészíteni és bemutatni a nagyvilágnak az országjelentését, akkor érthetetlen, hogy sokan mások miért nem. Az is elgondolkodtató, hogy a világtalálkozón egy tucatnál is több izlandi vonatkozású előadás hangzott el és számos kimondottan szakmai jellegű tanulmány szerkesztője is e kicsi, bár kétségtelenül geotermikus nagyhatalom szakmabelije.
Az adatbázis egy dokumentumot tartalmaz, amely összeurópai szinten vázolja fel a geotermikus ipar jelenlegi helyzetét. Összeállítói között megtalálható Philippe Dumas, az EGEC (European Geothermal Energy Council) főtitkára, a címe: Research, Development & Innovation and Competitiveness of the Geothermal Sector in Europe. Ez akár nevezhető a kontinensünk geotermikus jelentésének is. A dokumentum megjegyzi, hogy bár Európa világszinten a vezető ipari szereplők közé tartozik a geotermikus energia területén, ennek ellenére kemény versennyel kell szembenéznie. Ez különösen igaz az exportpiacokra, ahol az európai geotermikus szektornak folyamatosan bizonyítania kell a versenyképességét a projektek megszerzéséhez. Az európai piac szerkezete és a meglévő szabályozási keret működőképessége az egyenlő versenyfeltételek tekintetében pedig egyenesen megkérdőjelezendő. Nyilvánvaló, hogyha Európa az ágazat vezetője akar lenni, akkor új, innovatív megoldásokat kell kidolgoznia a technológiai kihívások megválaszolására. A dokumentum tartalmazza a Geotermikus Európai Technológiai és Innovációs Platform (ETIP) által készített kutatási menetrendet és ütemtervet 2050-ig, végrehajtásának jelenlegi állását és az első projekteredményeket.
Kifejezetten közép-kelet-európai vonatkozású előadási anyag is csak egy található a dokumentumtárban, a címe: Assesement os The Coherence Between District Heating Design Parameters and Low-To-Medium Temperature Geothermal Resources In Central and Eastern Europe; jegyzője többek között Medgyes Tamás, a Szegedi Távfűtő Kft. operatív igazgatója. A dokumentum kiemeli, hogy a régió távhőhálózatait főként hagyományos tüzelőanyagból, kőszénből és földgázból származó energiára, magas hőmérsékletre tervezték, amely komoly technikai problémaforrás, amennyiben alacsonyabb hőmérsékletű geotermikus energiára szeretnék átállítani ezeket. A dokumentum az olyan, még viszonylag drága, de legalább már létező műszaki megoldásokat mutatja be, amelyek erre a problémára, a koherencia megteremtésére megoldást jelentenek.
Az adatbázis dokumentumai angol nyelvűek, és bár a böngészés közöttük hosszadalmas, érdemes egy kis időt rászánni és néhány érdekesebb címűt kiragadni a geotermikus mozaikkockák kavalkádjából.
