Harminc évnyi (!) előkészület után a napokban három geotermikus kút fúrását kezdték meg a Szalán-hegység lábánál, Kassán, Szlovákiában, amelyek Európa egyik legnagyobb geotermikus fűtőművét látják majd el energiával.
A Svinica-Durkov (Petőszinye-Györke) telephelyen egy termelő és kettő visszasajtoló kutat fúrnak körülbelül 3700 méter mélységbe. A termálvíz várhatóan akár 135°C-os hőmérsékletű lesz, a kút hozamát 55 l/s-ra várják. A becsült geotermikus hőteljesítmény 90-100 MW, ami fűtést és meleg víz készítést fog szolgálni. Ez évi körülbelül 175 000 MWh hőenergiának felel meg.
A kassai geotermikus projektet a GEOTERM KOSICE és az MH Teplarensky Holding valósítják meg várhatóan 2028-ig bezárólag. Kassa városa, mint az egyik partner, szintén jelentős mértékben részt vesz a projektben, amelyet az idei év júniusában jóváhagyott új területrendezési tervében is elsődlegesként kezel.
A projekt 56,2 millió eurós EU támogatást kapott, amelyből mintegy 12 milliót a fúrásokra – ennek teljes költsége 35 millió euró – fognak felhasználni, míg a fennmaradó 44,2 millió egy közel 16 kilométer hosszú, 67,7 millió euró összköltségű távfűtő vezeték megépítését segíti a geotermikus kutaktól a kassai fűtőműig. A támogatáson felüli saját erőt a Geoterm Košice részvényesei biztosítják az SPP Infrastructure-rel együttműködve, amely az európai energiacsoport, az Energetický a průmyslový holding portfóliójához tartozik.
Kassa és a földhő
Kassa környékének kiváló geotermikus (hidrotermális) adottságai régóta ismeretesek, talán nem is csak 30 éve, ahogy azt a fenti hír alapjául szolgáló önkormányzati hírportál az „előkészület” szó használatával sugalmazta. A földhő hasznosításának ötlete a város energiaellátására nagyjából egyidős mélységi hévíztároló felfedezésével.
Most, hogy fúrótorony áll a Kassától keletre fekvő, a népművészetéről méltán híres Magyarbődhöz közeli geotermikus mezőn, érdemes jobban szemügyre venni a hírben szereplő energetikai jellegű számokat. Már csak azért is, mert az éves tervezett geotermikus hőtermelés (175 000 MWh = 630 TJ) alig marad el Magyarország két legnagyobb geotermikus távfűtésének, a miskolcinak és a győrinek teljesítésétől. Ehhez képest az egyetlen termelő kút 55 l/s = 200 m3/h hozama nem látszik túl bíztatónak. Hiába ugyanis a magas kútfej hőmérséklet (135°C), abból akkor is legfeljebb 20 MW körüli teljesítmény nyerhető ki. Így a hírben szereplő 90-100 MW nagy valószínűséggel nem geotermikus hőteljesítményt takar, hanem – feltehetően – a távfűtési rendszer csúcsidejű hőteljesítmény-igényét. Ezzel a 630 TJ/év is nagyságrendileg a „helyére kerül”. Ahhoz azonban, hogy az mind geotermikus alapú legyen, a kitermelt vízhozamot nagyjából a kétszeresére kellene növelni. Erre minden esélye megvan a szlovák kollégáknak, különösen, ha a tervezésnél már számoltak ezzel az elvárással.
(SzG)
