A kötelező visszasajtolás megalkotói gyakran hivatkoztak arra, hogy a használt termálvizek elérhető legjobb vízelhelyezési módja a visszatáplálás. Nem kétséges, hogy mind vízkészlet-gazdálkodási, mind felszíni vízelhelyezési szempontból ideálisnak tekinthető az ugyanazon vízadó rétegbe történő visszatáplálás. Azzal tehát nem lehet vitatkozni, hogy a visszatáplálás ténylegesen a legjobb technológia. Az elérhetőség azonban ezzel semmilyen összefüggésben nincs. Azt alapvetően két tényező befolyásolja. Az egyik a műszaki megvalósítás kiforrottsága, piacképessége, a másik pedig a technológia ára.
Műszaki megbízhatóság
Nyilvánvaló, hogy csak az a technológia nevezhető elérhetőnek, amely megérett arra, hogy kereskedelmi forgalomban „árucikké” válhasson. Nem szükséges, hogy ez az árucikk nagy sorozatban előállított legyen, de fontos, hogy megvásárlásával a vevő garantált műszaki tartalomhoz jusson. Egy vízhasználó azért fog visszasajtoló rendszert vásárolni, hogy hosszú távra, azaz legalább 15-20 évre alacsony üzemköltséggel, nagy biztonsággal megoldódjon a vízelhelyezése. A vízkitermeléssel összevetve (porózus termál tározók esetén): egy beruházó azért válik vízhasználóvá, mert az ország geológiai megkutatottsága miatt nagy biztonsággal tárhat föl számára értékes termálvizet, és beruházása a berendezés tönkremenetele előtt megtérül. Bevett gyakorlat hazánkban, hogy termálkutat vízhozam- és hőmérsékleti garanciával mélyítenek le – természetesen az ésszerűség és a vállalhatóság határain belül. Az így megfúrt termálkút aztán évtizedekig képes működni, amire több száz példa van Magyarországon. Egy visszatápláló rendszernél némileg más lenne egy megbízó igénye. Ott nem elég a kút és a berendezések jó állapota, kezdeti jó működése, hanem a hosszú távú, alacsony költségű üzemelés biztosítása lenne az elvárás. Ilyen garanciát azonban – porózus víztartók esetén – ma senki nem ad, és felelősen nem is adhat.
Beruházási költség
A visszatápláló rendszerek telepítési költsége a másik szempont, ami az elérhetőségre hatással van. A meglévő geotermikusenergia-hasznosítók tevékenységük eredményé- ből nem tudják kigazdálkodni a visszasajtolás fejlesztési költségét, új visszasajtolásos vízhasználatok pedig azért nem létesülnek, legalábbis tisztán üzleti alapon, mert a gyakorlati- lag kétszeres beruházási költség eleve gazdaságtalanná teszi azokat. Nem véletlen, hogy a 2004-óta megépített 10-15 visszasajtoló rendszer mindegyikéhez állami támogatást vett igénybe az építtető.
Kijelenthető tehát, hogy Magyarországon a porózus földtani képződményekbe való hévíz visszatáplálásra vonatkozóan az elérhető legjobb technológia kritériumai nem teljesülnek. Ezért sem törvényileg, sem hatóságilag az ilyen rétegbe történő hévíz visszatáplálást az elérhető legjobb technológiára való hivatkozással nem lehet előírni.