2026. június 8. és 11. között a kanadai Calgaryban 73 országból összesereglett 2000 résztvevővel lezajlott – az 1995-ös indulás óta szám szerint nyolcadik – Geotermikus Világkongresszus (World Geothermal Congress, WGC).
Calgary, a másfél millió lakosú gazdag olajváros, Alberta tartomány székhelye adott otthont az idén esedékes Geotermikus Világkongresszusnak.
Az eseményt nagy várakozás előzte meg. Egyrészt azért, mert a 2015-ben az ausztráliai Melbourne-ben megrendezett 5. kongresszus óta az IGA-nak (International Geothermal Association) nem igazán sikerült a világ minden részét megmozgató találkozót szerveznie. A következő, 2020-as Reykjavík-i kongresszust szétzilálta a Covid járvány, az utána következő 2023-as pekingire pedig – a házigazdákon kívül – kevesen voltak kíváncsiak. A kiemelt érdeklődés másik oka az új generációs földhő hasznosítás valós helyzetének, az úttörő vállalkozások tapasztalatinak, sikereinek és kudarcainak megismerési szándéka volt.
Ünnepélyes megnyitó és plenáris ülés
Június 8-án, hétfőn délelőtt a helyi őslakosok táncbemutatójával kezdődött a kongresszus. Ezután a szervezőbizottság két társelnöke, Marit Brommer (az IGA ügyvezető igazgatója) és Steve Grasby (a Geothermal Canada elnöke) köszöntötte a résztvevőket. Az eseményt hivatalosan Alberta tartomány miniszterelnöke, Danielle Smith nyitotta meg, aki után Bjarni Pálsson, az IGA elnöke mondott rövid beszédet.
Az ezután felszólalók sorrendben:
- Graham Grant, SEEQUENT (Új-Zéland), gyémánt támogató
- Mark Fitzgerald, EAVOR (Kanada), platina támogató
- Shuanwen Niu, SINOPEC (Kína), platina támogató
- Adnan Amin, elnök, World Energy Council
- Gestur Pétursson, ügyvezető, Icelandic Environment and Energy Agency (volt Orkustofnun)
- Yongsheng Ma, akadémikus, Chinese Academy of Engineering
- Gathuru Mburu, az ENSZ Környezetvédelmi Program (UNEP) képviselője
- Matthew Houde, a QUAISE Energy társalapítója, arany támogató
- Jack Norbeck, a FERVO Energy táralapítója (USA, Texas)
- Daniel Moelk, ORMAT, arany támogató
- Fiona Chapman, a fiatalság képviselője (Kanada)
- Helen Robinson, IGA K+F igazgató
- Nicole Iseppi, igazgató, Bezos Earth Fund, arany támogató (társszervezőként)
Helen Robinsonra (IGA) hárult az – a WGC-k alkalmával kötelezőnek számító – feladat, hogy ismertesse a legújabb statisztikai adatokat. Íme az első tíz ország a geotermikus áram- illetve hőtermelésben 2025 év végén:
| Helyezés | Ország | Áram (MW) | Helyezés | Ország | Hő (GWh) | |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | USA | 3 720 | 1 | Kína | 127,75 | |
| 2 | Indonézia | 2 760 | 2 | USA | 20,71 | |
| 3 | Törökország | 1 980 | 3 | Hollandia | 2,,92 | |
| 4 | Fülöp-szigetek | 1 940 | 4 | Törökország | 2,,89 | |
| 5 | Új Zéland | 1 330 | 5 | Japán | 2,,48 | |
| 6 | Kenya | 1 007 | 6 | Svájc | 2,40 | |
| 7 | Mexikó | 976 | 7 | Kanada | 1,80 | |
| 8 | Olaszország | 916 | 8 | Dél-Korea | 1,60 | |
| 9 | Izland | 785 | 9 | Olaszország | 1,50 | |
| 10 | Japán | 644 | 10 | Ausztrália | 1,40 |
Megjegyzések:
- Danielle Smith albertai miniszterelnök személyes jelenléte a kongresszusi nyitóeseményen mindenképpen kedvező fejlemény a geotermikus energia és a szakma fontosságának elismerése szempontjából. Főként, hogy 2015-ben a Melbourne-i kongresszusra az ausztrálok jóval alacsonyabb rangú politikust delegáltak, ami komoly visszalépés volt a 2010-es szintről, amikor Balin Indonézia és Izland államelnöke is beszédet mondott a megnyitón, az előbbi különösen emlékezeteset.
- Mark Fitzgerald (EAVOR) lelkesítő, de tartalmatlan beszédet tartott. Nem derült ki, hogy hol tartanak a CLGS technológiában.
- Shuanwen Niu (SINOPEC) kínaiul olvasta föl beszédét. Az angol fordítást a kivetítőn olvashattuk.
- Matthew Houde (QUAISE Energy) beszámolt arról, hogy 2025. októberében sikeres kísérletet végeztek a milliméter hullámhosszú fúrási technológiával, melynek során 100 kW teljesítmény felhasználásával 5 m/óra fúrási sebességet értek el 100 mm átmérővel. Bemutatta az Oregon állam középső részén jelenleg folyó „Obsidian” EGS projekt célkitűzését (2032-ig 250 MWe), és hogy 2040-ig el szeretnék érni az 5-10 km-es fúrási mélységet, a távlati célként pedig a 20 km-t.
Előadások, panelbeszélgetések, kiállítás
Soha nem volt még olyan, hogy bármilyen geotermikus kongresszuson vagy konferencián 12 párhuzamos szekciót kellett volna indítani azért, hogy minden előadó sorra kerülhessen. Igaz, a korábbi WGC-k 5 napig tartottak, míg a mostani csak 4 napig, de hát az 586 szóbeli előadás akkor is rengeteg. (A poszterek száma ezúttal „csak” 180 volt.) Természetesen nagyon nehéz volt választani, hogy mit hallgasson meg az ember, de ez ilyenkor már megszokott. Csakúgy, mint az előadók fegyelmezettsége: az előadásokra egyenként rendelkezésre álló 20 perces időkorlát túllépésére alig akadt példa. Sőt, kérdezésre és válaszadásra is maradt idő,
Jelentős újítás volt a korábbiakhoz képest, hogy bizonyos témaköröket nem előadásokkal, hanem meghívott szakértőkből álló kerekasztal (panel) beszélgetéseken bontottak ki. Egy moderátor mellé jellemzően 4-5 beszélgetőpartner társult. A forgatókönyv az volt, hogy az átlagosan másfél órás időtartamból kb. egy órán át egymás között beszélgettek a résztvevők, majd megadták a lehetőséget a hallgatóságnak kérdezni és/vagy véleményt mondani. A plenáris üléseket is ideszámítva összesen 29 panelbeszélgetést szerveztek, amelyek értelemszerűen a szekcióülésekkel egyidőben zajlottak – tovább növelve a „mezei” kongresszusi résztvevők zavarodottságát saját programjuk összeállításában.
A kongresszus részeként meghirdetett kiállítás ezúttal 6 pavilonból és 59 standból állt.
Megjegyzések:
Az általam meghallgatott előadások közül kettőből mindenképpen érdemes idézni.
- Graeme Beardsmore (Ausztrália) országjelentése. Szó esett egy különös beruházásról. A Queensland állambeli Winton városa mellett egy 1200 m mélységű, homokkő réteget megcsapoló kútból 86°C-os termálvizet nyertek. Erre 2020-ban egy 310 kW teljesítményű villamos erőművet (ORC) építettek, ami viszont soha nem működött. A sikertelenség okára az előadó nem tért ki.
Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Annyit biztosan, hogy a termálvíz hőmérséklete áramtermeléshez feltűnően alacsony, és ha ehhez magas külső léghőmérséklet párosul, ami nagyon is elképzelhető, akkor a beruházó helyi önkormányzatot vagy becsapták, vagy a külső tanácsadók ugyan jóhiszeműek voltak, csak éppen nem értettek az energetikához. Szerintem inkább az utóbbi történhetett. A berendezés ugyanis tényleg megépült, műhold felvételeken is látszik, csak nem tudják működtetni. (Pancserok!- mondhatná erre néhány magyarországi cégvezető, akiknek – mint mindnyájan tudjuk – úgy sikerült temérdek mennyiségű közpénzt eltűntetniük bizonyos geotermikus projektek kapcsán az elmúlt másfél évtizedben, hogy egy kapavágás nem sok, annyit sem tettek, nemhogy még berendezést is telepítettek volna.)
- Toshihiro Uchida (Japán) országjelentése. A japán kormány bő egy éve jóváhagyta az ún. „Geotermikus Gyorsítási Csomagot”, ami két részből áll:
- „Geotermikus Határvidék Projekt” (hagyományos geotermikus rendszerek): Az állam kutató fúrásokat mélyít pl. nemzeti parkok területén, és ha geotermikus tároló jelenléte megállapítható, akkor azt tovább építésre átadja magántársasgoknak, akiknek segítséget nyújt az engedélyezésben.
- „Új Generációs Geotermikus Rendszerek”: A Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium által kezelt ún. Zöld Innovációs Alapból kívánnak támogatni nagyléptékű bemutató beruházásokat (Supercritical, CLGS, EGS), amelyek 1,4 GWe beépített teljesítményt eredményeznek 2040-re.
Mit lehet ehhez hozzáfűzni? Tudjuk, hogy Japán geotermikus áramtermelése érdemben nem nőtt az elmúlt két évtizedben, és így az utolsó helyre csúsztak a 10-es ranglistán. Lehet, hogy ezt méltatlannak érezték hagyományaikhoz és lehetőségeikhez képest, de minden bizonnyal az is indokolta gyorsítási szándékukat, hogy nem akarnak lemaradni a világ élvonalától tudásban, tapasztalatban.
Több panelbeszélgetést is végigülve azt tapasztaltam, hogy azok színvonala – nem meglepően – elsősorban a beszélgetőtársak szakmai felkészültségétől függ. Így volt olyan esemény, ami pörgős, érdekes és informatív volt, és akadt olyan is, ahol fél óra múlva már önmagukat kezdték ismételni a résztvevők, mert a meghirdetett témáról nem volt több mondanivalójuk, vélhetően ismerethiány miatt.
A kiállításról egy USA-beli ismerősöm úgy vélekedett, hogy arról hiányoztak a tényleges gyártók, beszállítók, eladók. Kénytelen voltam egyetérteni vele.
Közösségi programok
A kongresszus hivatalos közösségi eseménye a Calgary Western Night névre hallgató rodeó bemutató volt a helyi stadionban. Kétségkívül a bátrak sportja megkísérelni minél tovább megmaradni betöretlen lovak és/vagy bikák hátán, amit filmfelvételekről ismerünk ugyan, de élőben látva rájön az ember, hogy az igazi kockázat a földet érés módjában rejlik. Annyi bizonyos, hogy nem egy öltönyös-nyakkendős vagy estélyi ruhás esemény volt, mint ahogy a Women in Geothermal (WING) által szervezett „Battle of the Bands” sem, ahol (rock)zenélni tudó kongresszusi résztvevők is csillogtathatták tudásukat, tehetségüket, ami egy jópofa kezdeményezésnek bizonyult.
Hát, ide is eljutottunk! 2000-ben Morioka-ban (Japán) hagyományos japán színházi előadást nézhettünk meg, 2005-ben Antalya-ban (Törökország) Rybach László vezényelte a helyi szimfonikus zenekart, 2010-ben Nusa Dua-ban (Indonézia) a sokszínű helyi népi kultúra zenéjében és táncaiban gyönyörködhettünk, és még 2015-ben Melbourne-ben (Ausztrália) is elegáns gálavacsora volt a fő attrakció.
Változnak az idők, változnak az ízlések.
Ünnepélyes lezárás, találkozunk 2029-ben Nairobiban!
Június 11-én kora délután Brian Jean, Alberta tartomány Energetikai és Bányászati Minisztere beszédével indult a WGC 2026 lezárása. Huanquan Sun a kínai SINOPEC-től szintén hozzászólt, majd egy rövid country-zenei blokk után jöttek a véget nem érőnek tűnő jutalmazások, ajándékozások. Ebben viszont már főszerepbe kerültek a következő, 2029. évi világkongresszus szervezői, a kenyaiak. Népes küldöttségük énekkel és tánccal köszönte meg a lehetőséget, hogy végre Afrika is rendezhet geotermikus világeseményt. Felemelő érzés volt látni a sok boldog tekintetet, a szűnni nem akaró mosolyt az arcokon. Vendégszeretetben Kenyában biztosan nem lesz hiány!
Epilógus
A WGC 2026 sikeres rendezvény volt. Nagyon nagy szüksége volt erre a IGA-nak, de az egész geotermikus szakmának is. A kanadai szervezők igazán profi munkát végeztek. Segítségükre volt 120 önkéntes, akikhez tényleg bármikor és bárhol bizalommal fordulhattunk. A lebonyolítási újításokon érdemes még kicsit csiszolni, pl. a panelrésztvevők neveit ki kellene vetíteni, és – főleg – meg kellene győzni a részvételre azokat, akik tényleg a geotermikus innováció élvonalában vannak, nemcsak azt állítják magukról.
Calgary, bár egy tipikus, modern amerikai nagyváros, központja zsúfolásig felhőkarcolókkal, mégis barátságos, szerethető helynek bizonyult. A belvárosi kongresszusi központ és a környező szállodák ideális összeállítást nyújtottak.
Nyilván fölmerülhet a kérdés, hogy érdemes volt-e több ezer km-t utazni és két hétig szenvedni az időeltolódástól (egyszer oda, majd vissza), amikor az interneten minden elérhető, és még tárgyalásokat is le lehet bonyolítani. Függetlenül a saját véleményemtől már csak a résztvevők magas száma is azt bizonyítja, hogy igen, érdemes részt venni az ilyen rendezvényeken. Háromévente feltétlenül. Személyes kapcsolatokat csak így lehet építeni, ami sokkal erősebb bizalmi alapot nyújt a legmodernebb internetes lehetőségnél is.
Köszönjük, Calgary! Köszönjük, Kanada!
Képek: IGA és SzG.