A Magyar Geotermális Egyesület alapításának 20. évfordulója alkalmából kétnapos konferenciát tartottunk a zalakarosi MenDan Magic Spa&Wellness Hotelben. A „varázslatos” környezethez magasszínvonalú előadások párosultak.
Szinte napra pontosan 20 évvel azután, hogy 1995. október 5-én huszonnyolc lelkes, geotermiában hívő ember összegyűlt, és az alapszabály elfogadásával megalapította a Magyar Geotermális Egyesületet, újra összeverődtünk emlékezni az eltelt két évtizedre, megbeszélni a jelen körülményeit és gondjait, hogy újabb két évtizedre megalapozzuk ágazatunk jövőjét, fejlődését.
Bevezető előadásában Szita Gábor, az egyesület elnöke foglalta össze az elmúlt húsz év történéseit, tapasztalatait. Kiemelte a MOL Geotermia Projekt és annak vezetője, Dr. Árpási Miklós szerepét a szervezet létrehozásában. Árpási Miklós az alapítástól 2003-ig töltötte be az MGtE elnöki posztját. Ezalatt elkészült egy tanulmány „A geotermális energia hazai fejlesztési koncepciója” címmel, és az elnök sikeresen képviselte a magyar geotermikus szakmát a nemzetközi porondon.
A MOL biztosította stabil háttér megszűnésével az egyesület működése komoly nehézségekbe ütközött, és a kialakult válságközeli helyzetben teljes vezetőségváltás következett be. Ezzel egyidőben, 2003-ban megalakult a Magyar Termálenergia Társaság (MTET).
Földhő kiadvány, szakmai fórumok és napok..
Az MGtE szervezeti talpraállítása után, 2004-től útjára indult a Földhő Hírlevél, és megkezdtük szakmai napok szervezését is. Érdekvédelmi tevékenységünk eredményeképpen 2005-ben sikerült megmenteni a geotermikus közösséget az anyagi ellehetetlenüléstől, majd 2009-ben az MTET-vel közös fellépéssel előnyösen befolyásoltuk bányatörvény módosítását. Taglétszámunk folyamatosan nőve 100 körül stabilizálódott, pénzügyi helyzetünk megnyugtató.
2012-ig hét szakmai fórumot szerveztünk. Közülük öt számított vészhelyzetinek, amikor a szakmánkat közvetlenül fenyegető veszélyekkel és azok megoldási lehetőségeivel kellett foglalkoznunk. A zalakarosi jubileumi konferenciát ilyen veszélyhelyzet nem árnyékolja be, így van lehetőség az összegzés mellett az ünneplésre – fejezte be mondandóját Szita Gábor.
A kormányzat képviseletében Glattfelder Béla, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára köszöntötte a konferenciát. Ő a Magyar Megújuló Energia Platform alapító elnökeként is kifejtette, hogy a kormány kiemelt stratégiai elemként kezeli az energetikát, amely egyszerre kell, hogy szolgálja a fosszilis energiáktól való függőség csökkentését, az ellátás biztonságát és a környezetvédelmet, kiemelten pedig a klímavédelmet. Állítása szerint a jelen uniós tervezési ciklusban soha nem látott mennyiségű támogatást fog kapni az energiahatékonyság és a megújuló energia szektor.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot Dr. Mógor Judit helyett Dr. Kling István főosztályvezető-helyettes képviselte. Előadásában a Vízügyi és Vízvédelmi Hatósági tevékenység újdonságait ismertette. Bemutatta azt a szervezeti átalakulást, ami már több, mint 1 évvel ezelőtt végbement, és amelynek kapcsán a vízügyi hatósági jogkör a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokhoz került. Ismertette a 2015 első félévi statisztikai adatokat a hatósági döntések, az ügyfelek, a jogorvoslatra és a végrehajtási eljárások számára vonatkozóan. Egyetlen gondolattal kitért még arra, hogy a vízügyi vagyonkezelőként működő vízügyi igazgatóságokat a vízjogi eljárásokba ügyfélként kell bevonni.
A Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztályáról Jelinek Gabriella tisztelte meg a konferenciát. Ismertette a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálatának állását, amely várhatóan 2016 elejétől váltja föl a régit. Kiemelt figyelmet fordított a termálvíztestek újraértékelésére, amelynek eredményeképpen a még nem végleges terv szerint valamennyi termál porózus és termálkarszt víztest jó minősítést kapott. Egyedül a dél-alföldi porózus víztest esetén tettek egy megjegyzést a gyenge állapot kockázatára. Előadásában a főosztályvezető-helyettes asszony kitért még a Vidékfejlesztési Program (VP) várható támogatási területeire, közöttük a termálvizes létesítmények energiahatékonyságát növelő technológia kiépítésére, illetve a visszasajtoló kutak létesítésére vonatkozó támogatási elképzelésekre.
Dr. Katona Gábor a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal részéről beszélt a geotermiáról a bányatörvény tükrében. Egy rövid jogi felvezető után elmondta a geotermikus koncessziók terén történt előrelépéseket, illetve a bányajáradék számításában bekövetkezett módosításokat. Ismertette a bányakapitányságokat érintő azon szervezeti változásokat, melynek során az elsőfokú bányahatóságok 2015. április 1-től beleolvadtak a megyei kormányhivatalokba.
Maginecz János, az MGtE Vízgazdálkodási és környezetvédelmi bizottságának elnöke, a 2008-tól 2014-ig különböző hasznosítási céllal megfúrt és különböző kifolyó vízhőmérséklettel rendelkező termálkutakról adott összefoglalást. Kiderült, hogy a mintegy 1 600 db termálkútból jelenleg nem egészen 1 200 szolgál termelőkútként. Ivóvíz célú 240, fürdési 430, mezőgazdasági 282, ipari és kommunális összesen 140, míg visszasajtoló céllal 53 kutat tartanak nyilván. Ez utóbbiak közül 41 db porózus közegbe, 11 db karsztos kőzetbe és 1 db metamorf kőzetbe mélyült. A figyelő kutak száma 129.
A BME Vízi-közmű és Környezetmérnöki Tanszékéről Dr. Szilágyi Ferenc egyetemi docens a használt termálvizek kezelési és elhelyezési lehetőségeiről tartott előadást, amelyben a vízgyűjtő-gazdálkodási terv felülvizsgálata során összegyűjtött információkra és feldolgozott adatokra támaszkodott. Három esettanulmányban (Szentes, Egerszalók és Gárdony) mutatta be a vízminőségek, a vízmennyiségek, a hígulási arányok és a vízjárásbeli jellegzetességek okozta különbözőségeket, amelyek a termálvíz felszíni befogadóba történő bevezetésében nyilvánulnak meg. Megállapította, hogy a felszíni vizekbe történő termálvíz elhelyezés megfelelő feltételek között lehetséges a befogadó jelentős károsodása nélkül. Ettől függetlenül egyedileg kell vizsgálni a bevezetés feltételeit. Véleménye szerint nem szükséges elővizsgálat akkor, ha a megfelelő hígítási arány biztosan és tartósan fennáll a termálvíz és befogadó között.
Mácsai István az MGtE egyik oszlopos tagja (Posdcorb Bt.) a termálkutak létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos jogszabályi környezet és engedélyezési gyakorlat részleteibe engedett bepillantást. Problémásnak nevezte a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelői működését, illetve felhívta a figyelmet a vagyonkezelői nyilatkozatok megszerzésének körülményességére, valamint az általában hosszú ügyintézési időre. Rámutatott arra, hogy a befogadó terhelhetőségi vizsgálatokat véleménye szerint nem a kérelmezőnek, hanem a hatóságnak kellene elkészítenie.
Nagygál János ezúttal mint a Szent István Egyetem PhD hallgatója mutatkozott be és tartott előadást a termálvíz-felhasználás hőszivattyúval történő hatékonyságnöveléséről. Az előadó, aki a szentesi Árpád Agrár Zrt. műszaki igazgatója, az elfolyó termálvizek hőtartalmának kinyerésére mutatott be elméleti számítást.
Szokásához híven lendületes előadást tartott Dr. Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség alapító elnöke a sekély földhőenergia hőszivattyús hasznosításáról. Bemutatta a sekély geotermiában rejlő potenciált, a hőszivattyúzás jelenlegi helyzetét, illetve a Nemzeti Cselekvési Terv 2020-ra kitűzött fejlesztési célját, majd néhány megvalósult mintapéldával illusztrálta a hőszivattyú lakossági, közintézményi, ipari és távhőcélú alkalmazását. Kiemelte, hogy nem annyira a megtérülési időre, mint inkább az ország energiafüggetlenségének elérésére lenne érdemes összpontosítanunk, és hogy a 2020-as célok eléréséhez összehangolt kormányzati, jogalkotási és szakmai munkára lenne szükség.
Siklósi István, polgármester „Egy alföldi projekt nehézségei„ címmel a New York Times egyik újságírója szerint a „finoman elbűvölő település”, Mezőberény geotermikus fejlesztésének történetét mutatta be. Helyzetelemzésében a KEOP pályázatból megvalósított termálvizes fűtési rendszer erősségének nevezte annak elvi működőképességét, gyengeségének pedig azt, hogy a visszasajtoló kút nyerőképessége elenyészően kicsi. Ez azt a veszélyt rejti magában, hogy a vízelhelyezés megoldatlansága miatt a kb. 600 millió forintból megvalósított beruházást nem lehet használni. Az eddigi és a még várható gondok ellenére a polgármester „csökönyösen” bízik abban, hogy akár egy új visszasajtoló kút megfúrásával és a termelő rétegektől eltérő mélységű visszatáplálással, vagy a felszíni elhelyezés hatósági engedélyezésével sikerül a termálvizes fűtést üzemben tartani.
Dr. Hegel István a Sondex Hőcserélők Magyarország Kft. ügyvezetője a geotermikus távhőrendszerhez alkalmazott hőcserélők helyes méretezésére mutatott be konkrét példát. Az alapfeladat ilyenkor az, hogy a korlátos hőmérsékletű és adott mennyiségű hőforrás (termálkút) által szolgáltatott hőmennyiségből minél többet és minél magasabb hőmérsékleten jutassunk be a távhőrendszerbe úgy, hogy a technológia költségei elviselhetők legyenek.
A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) részéről elsőnek felszólaló Kerekes Lajos a megújuló alapú távhőtermelés ösztönzési lehetőségével foglalkozott. Bemutatta, hogy a Nemzeti Cselekvési Tervben vállalt megújuló alapú távhőtermelésben 2013-ig – elsősorban a kapcsolt biomassza hasznosításnak köszönhetően – időarányosan túlteljesítettük a tervet, viszont az igazi növekmény a 2014—2015 és 2020 közötti időszakra esik, amelynek teljesítése bizonytalannak látszik. A jelenleg alkalmazott támogatási rendszer a hatósági árszabályozás miatt lényegében hatástalan, mivel az állam a beruházási költségekhez adott támogatási összeget az üzemeltetés során visszaveszi. A megújuló energiatermelés utáni 4,5 %-os bruttó eszközarányos nyereség nem elégséges ösztönző tényező vállalkozások számára, hogy beruházásokba fogjanak. Az európai támogatási tapasztalatokra támaszkodva javasolta a geotermikus projektek kockázatkezelésének javítását, többek között egy állami kockázati alap felállításával.
A REKK Vízgazdasági csoportjától Ungvári Gábor a vízkészlet gazdálkodásról fejtette ki véleményét a vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez kapcsolódóan. A vízkészleteknek a gazdaság szereplői közötti elosztásáról, a vízkészlet járulék fizetésről, a vagyongazdálkodásról kifejtett véleménye a geotermikus szakma számára azért rendkívül fontos, mert a geotermikus energia hasznosítása szerte a világon szinte kizárólag felszín alatti vizek igénybevételével megy végbe. Az előadó szerint a véges vízkészletet az egymással versengő használatok közül afelé kell terelni, aki magasabb hozzáadott értéket állít elő. A közösségi érdek a közösségi tulajdonban lévő természeti erőforrás használata kapcsán így érvényesülhet a legjobban. A vízgyűjtő-gazdálkodási terv vitaanyagához adott javaslatában szorgalmazta egy átfogó szabályozás kialakítását, a készletgazdálkodói funkciók megerősítését, a lekötött vízmennyiségek közelítését a valós vízkivételekhez, túlhasználati szorzó bevezetését az erősen igénybevett víztestek esetében, illetve a monitoringot és a víztestek állapotát követő modellek elkészítését.
A porózus visszasajtolással foglalkozó szekció első előadója Hlatki Miklós, az MGtE alelnöke volt. Előadásában a szélesebb szakmai közönség elé tárta a visszasajtoló geotermikus kutak diagnosztizálására használható Hall és derivált Hall diagram módszert, amelyet a Földhő Hírlevél olvasói a 2015. júliusi lapszámból már ismerhettek. A módszer a vízbesajtoláshoz köthető rétegkárosodások, illetve réteg felrepedések kimutatására szolgál, és jelenleg a legegyszerűbb és legolcsóbb besajtolás-diagnosztikai eljárás, aminek alkalmazásához leginkább csak megfelelő szaktudásra van szükség.
Kerékgyártó Tamás, PhD hallgató az MFGI tudományos segédmunkatársa a 2011-ben üzembe helyezett Orosháza-gyopárosfürdői geotermikus rendszer hidrogeológiájáról és vízgeokémiai vizsgálatiról adott összefoglalót. A rejtélyes visszasajtolási eredményeket produkáló termálkutak – az egyik kiválóan működik, a másik egyáltalán nem – építéskori vízvizsgálati eredményeivel, illetve a saját maga által vett minták vízösszetételeivel számítógépes szimulációt készített PHREEQC programmal.
Bányász György, az MGtE alelnöke a porózus kőzetekben való vízelhelyezés fúrási technikai részleteit boncolgatta. Bírálta azt az általános magyarországi gyakorlatot, hogy geotermikus beruházások előkészítésébe fúrási szakembert csak a legritkább esetben vonnak be. Megkérdőjelezte, hogy a fúrási kivitelező vállalkozók közül minden esetben a legolcsóbbat kell-e kiválasztani. A megfelelő tervező szakember és a felkészült, referenciákkal rendelkező fúró cég megbízása egy geotermikus beruházás során véleménye szerint többszörösen megtérül a geológiai és fúrási kockázatok minimalizálása és helyszíni kezelése által. Visszasajtoló kút béléscsövezésére kimondottan a nehezített (nagyobb átmérőjű) kútszerkezet alkalmazását javasolta, megjegyezve, hogy annak beruházási költsége 120-140 eFt/m alatt nemigen képzelhető el. Részletesen fölsorolta fúrási tapasztalataiból merített javaslatait visszasajtoló kutak fúrására, kiképzésére és karbantartására.
Gyenese István előadásában a hódmezővásárhelyi vízvisszasajtoló kutakon végzett kúthidraulikai tesztmérés részértékelését mutatta be a CH bányászatban alkalmazott módszerekkel. Előrebocsátotta, hogy a feszített víztükrű víztárolóknál (a geotermikus energiatermelésre alkalmas tárolók ilyenek) a szénhidrogén bányászati eszközökkel és értékelési módszerekkel meghatározott rétegparaméterek jellemzik a tárolót, így a mérési és értékelési módszerek felhasználhatók a cirkulációs geotermikus energiatermelés előkészítéséhez szükséges hidrodinamikai vizsgálatokhoz. Előadásában bemutatta a nyomásemelkedési görbe feldolgozásához használt PanSystem szoftvert. A feldolgozáshoz felhasznált LOG–LOG (diagnosztikai) ábrát, az egyes áramlási periódusok beazonosítását, az áramlási periódusok ismeretében a tárolómodell (rétegmodell és réteghatár típus) kiválasztását. A modelleredmények meghatározását specifikus koordináta rendszerekben történő egyenes illesztéssel, valamint a szimulációt (gyors illesztés, automatikus illesztés paraméter optimalizáció nemlineáris regresszióval a mért nyomásemelkedési adatsorhoz legjobb illeszkedést adó paraméterkészlet meghatározása céljából). A HMV-2 vízvisszasajtoló kúton mért nyomásemelkedési görbe LOG–LOG (diagnosztikai) feldolgozása tárolóbeli lineáris áramlásra utalt (párhuzamos vetők (kettő párhuzamos, végtelen hosszúságú, egyenes vonalú tárolóhatárok (csatorna). Az előadás tartalmazta a turbulencia vizsgálatot is, amit saját fejlesztésű módszer szerint végzett el. A HMV-2 aktív és a HMV B-1094 megfigyelő kutak bevonásával végzett pulzációs interferenciamérés a rendkívül kis késési idő miatt a hagyományos, Brigham érintőszerkesztéses módszerrel nem volt értékelhető. A mérést a hazai fejlesztésű PulsEx szoftverrel, zavarszűréses, fokozatos közelítéses értékelési módszerrel értékelte. E módszer növelte meg jelentősen a vizsgálatok értékelhetőségét, a hazai tapasztalatok szerint 17%-ról 78%-ra. A tesztek értékeléséből nyert modelleredményeket, ill. fontosabb paramétereket megadta a hazai olajipari gyakorlatban elfogadott HUNGSI, valamint a hazai vízmérnöki gyakorlatban szabványosított MSZ 15298: 2002 kútvizsgálati jelölések, megnevezések és mértékegységek szerint.
Csepregi András, a Hydrosys Kft. ügyvezetője a veresegyházi fürdőfejlesztés termálvíz igényének biztosítása kapcsán a budapesti termálkarszton végzett vízkészlet gazdálkodási vizsgálat eredményeiről tartott előadást. Ebben a Veresegyház környéki karsztos észlelő kutak vízszintváltozási idősoraiból, illetve a budapesti forráshozamok múltbeli értékeiből kiindulva vezette le, hogy a termálkarszt vízmérlege jelenleg pozitív. A tároló vízszintje már régebb óta folyamatosan emelkedik, és a jövőben további emelkedés várható. Ez azt is jelenti, hogy a veresegyházi új fürdő által igényelt évi 255 000 m3 többlet termálvíz mennyiség a hévíztároló károsodása nélkül kitermelhető. A tároló nyomásszintjének emelkedése továbbra sem lesz veszélyben, legfeljebb a visszatáplált víz mennyiségének csökkenése miatt a visszatöltődés üteme lesz kisebb.
Dr. Szilágyi Ferenc Kovacsics Imre elmaradó előadásának pótlására részletesen bemutatta azt a három esettanulmányt, amelyről korábbi előadásában csak a végeredményeket említette meg. Ezen túlmenően ismertette a Zalakaroson a közelmúltban létesített termál tározótó kialakításának körülményeit és azt, hogy milyen eredményeket várnak a felszíni vízfolyásba engedett használt fürdővizek előzetes pihentetésétől.
A konferenciának arany fokozatú szponzora csak egy volt, a Porció Kft. A cég ügyvezetője, Szita Gábor bemutatkozó előadásában fölvázolta azt a tervezői vonulatot, amely az 1960-as évektől a Mélyépterv Termál Osztályától kiindulva a 80-as évek Geothermál Kisszövetkezetén át napjainkban a Porció Kft.-ig húzódik. Külön kiemelte Hódmezővásárhely és Veresegyház jelentőségét a magyar geotermikus energiahasznosítás történetében. A cég és a visszasajtolás viszonyát azzal jellemezte, hogy a Porció Kft. a Szeged-felsővárosi tapasztalatokat látva 1998 és 2008 között egyetlen porózus visszasajtoló rendszert nem tervezett és nem épített, mert állami feladatnak tartotta a gazdaságos visszasajtolás megoldásának kikísérletezését. Ez a mai napig nem következett be.
A konferencia végén Szita Gábor az MGtE elnökeként tartott összefoglaló értékelést. Elmondta, hogy a jubileumi konferencia megszervezését azzal az igénnyel kezdték el, hogy a magyarországi geotermikus szakmai rendezvények sajnálatosan alacsony színvonalát jelentősen megemelve közelítsenek az európai és amerikai szinthez. Véleménye szerint ezt a célt elérte a konferencia. Egyedül a kormányzati részvétel minősége maradt el a kívánatostól, amiről viszont a megjelent előadók nem tehettek. Kifejtette, hogy személy szerint a Magyar Geotermális Egyesületre úgy tekint, mint egy kísérletre, hogy miként lehet a nem feltétlenül önzetlen magánérdeket és a közösség érdekét egyensúlyban tartani. Vállalkozások és vállalkozásra képes emberek nélkül nem képzelhető el fejlődés, de a fejlődés hasznából a közösségnek is részesülnie kell. Csalódását fejezte ki a résztvevők alacsony száma miatt, és megköszönte a jelenlévőknek, hogy érdeklődésükkel megtisztelték a konferenciát. Elmondta, hogy a mostanihoz hasonló nagyszabású rendezvényt nem terveznek a közeljövőben, de szakmai napokat mindenképpen szeretnének tartani.
