Mi a különbség és a mi a közös bennük?
Azt tudjuk, hogy a geotermikus energia = földhő.
Azt is tudjuk, hogy a termálvíz = meleg víz = hévíz.
Mi köze a föld hőjének a meleg vízhez úgy általában? Természetesen semmi.
Meleg (értsd: az érzékszerveink által meleg hőmérsékletűnek vélt) vizet bármikor tudunk készíteni hideg víz fölmelegítésével, pl. fatüzeléssel, földgázkazánnal, napkollektorral, stb. A Föld saját hője is nyilván képes fölmelegíteni hideg vizet, ha a hőátadás valamilyen módon megoldható. Meg is oldódik ez a hőátadás, mégpedig természetes módon, ha a Föld mélyében van természetes előfordulású víz. Ez víz átveszi a Föld hőmérsékletét, így benne a Föld hője jelenik meg, a földhőt hordozza magában. Amikor termálvizet és/vagy hévizet emlegetünk, akkor nem általában valamilyen meleg vízre gondolunk, hanem kimondottan olyan vízre, ami a Föld mélyében melegedett föl. A földhőnek és a termálvíznek/hévíznek tehát szoros kapcsolata van egymással. A termálvíz (hévíz) a geotermikus energia (földhő) hordozó közege.
Egyebekben a geotermikus energia és a termálvíz között sem különbség, sem hasonlóság keresésének nincs sok értelme, ugyanis két alapvetően különböző dologról van szó. Ez egyik energia (hő), a másik pedig anyag (víz). Az, hogy hétköznapi értelemben egyiket a másikkal helyettesítjük, azért engedhető meg, mert a geotermikus energia a hétköznapi ember számára éppen a termálvízzel válik láthatóvá, érzékelhetővé. Tudjuk, hogy nagyon mély bányákban az ott dolgozó bányászok szó szerint a saját bőrükön érzik a Föld melegét, amikor 40-50°C-os hőséget kell elviselniük. A hétköznapi ember viszont ritkán keveredik el mélyművelésű bányákba, számára tehát csak a közvetett tapasztalatszerzés marad a mélyben uralkodó hőmérsékletről, mint például Olaszországban, a toszkánai Larderello környékén. (Megjegyzés: a földhő közvetítő közeg nélküli hasznosításának az lenne a módja, hogy az emberek, ha fáznak, alászállnak ilyen mély bányákba. Azaz nem a meleget próbáljuk meg kihozni a mélyből a lakásainkba, hanem mi magunk megyünk le oda. Hogy ez a módszer miért nem terjedt el, minden olvasónk fantáziájára bízzuk.)
A magyar jogban a geotermikus energia és a termálvíz jól elkülönül egymástól. Az előbbi a Bányatörvény (1993. évi XLVIII.), az utóbbi a Vízgazdálkodási törvény (1995. évi LVII.) hatálya alá tartozik. Fontos körülmény, hogy Magyarországon mind a földhő, mind a felszín alatti víz az állam tulajdonban van. Bármelyikük használatáért az állam pénzt szed be. A geotermikus energia után bányajáradék, a termálvíz használatért vízkészletjárulék (VKJ) fizetendő.
A termálvíz meghatározása a Vízgazdálkodási törvényben (1. melléklet 16.):
„termálvíz: minden olyan felszín alatti (vízadó rétegből származó) eredetű víz, melynek kifolyó (felszínen mért) hőmérséklete 30°C, vagy annál magasabb”
