Július 17-én megjelent az EU Villamosítási Cselekvési Terve a Geotermikus Akcióterv nélkül, mindössze néhány mondatban megemlítve a geotermikus energiát.
Kanosszát jár a Geotermikus Akcióterv (erről bővebben itt írtunk.). Még idén januárban is azzal áltatták az ágazatot, hogy hamarosan az EU politikai döntéshozói elé kerül a Geotermikus Akcióterv, és májusban közzé is teszik. Majd májusban jött a hír, hogy nem lesz önálló ágazati akcióterv, hanem azt az EU villamosítási cselekvési tervébe foglalják. Ehhez képest, ha a most megjelent anyagban rákeresünk a geotermia szóra, akkor sajnálatosan nagyjából csak 11 találatot kapunk összesen.
Maga a Villamosítási Cselekvési Terv úgy egészében és részleteiben is egyébként üdvözlendő, amelynek központi célkitűzése a villamosítás felgyorsítása a fosszilis tüzelőanyagoktól leginkább függő ágazatokban, és hogy Európa legyen az első elektromotoros kontinens. Ezzel az EU 2040-re évente akár 260 milliárd eurót takaríthatna meg a fosszilis tüzelőanyag-importon, és 20%-kal csökkenthetné az áramtermelési költségeket. A gázkazánokról hőszivattyúkra való átállás például akár 60%-kal mérsékelheti egy átlagos EU háztartás fűtési számláját.
A megvalósítás érdekében az Európai Bizottság egy 15 pontból álló terjedelmes (néhol dörgedelmes) javaslatcsomagot tett le az asztalra, illetve foglalt a tervbe, amelynek elemei az alábbiak.
- Egy 46%-os indikatív villamosítási cél előírása 2040-re (a villamosenergia részesedés a végső energiafelhasználásban jelenleg évek óta stagnáló 23%).
- Egy jogszabály-tervezet a hálózati díjakról, a hálózat rugalmas és rendszerbarát felhasználásáról, beleértve a tárolóberendezések és az okosmérő telepítések gyorsítását, valamint a villamosenergia/gáz árarány javítását a hálózati díjak oldalán, egy sor megállapodással, keret- és minősítési rendszerrel, módszertannal (pl. a geotermikus energia zökkenőmentes integrációja az elektromos hálózatba) megtámogatottan.
- Szintén egy jogszabályi javaslat a fosszilis tüzelőanyagok támogatásainak fokozatos megszüntetéséről a 2030 utáni Energiaunió csomag részeként (2026. negyedév).
- Támogatási indítvány a nukleáris reaktorok engedélyezésére vonatkozó eljárásokra nézve, beleértve az élettartam meghosszabbítást is, valamint indítvány a határokon átnyúló villamosenergia-szerződések megkötésének megkönnyítésére.
- Mivel a geotermikus energia továbbra is alulhasznosított erőforrás, pedig egy támogató kerettel a becslések szerint Európa villamosenergia igényének 25%-át fedezhetné költséghatékonyan, javaslat hivatalos, szakértőkből álló ágazati partnerség kialakítására (Geothermal Stakeholder Partnership), hogy segítsen a szabályozási, műszaki és befektetési akadályok elhárításában, valamint a geotermikus energia alkalmazásának felgyorsításában.
- Alacsonyabb ÁFA-díjak alkalmazásának ötlete villamosítási technológiákra, például hőszivattyúkra, napelemekre és lakossági akkumulátorokra.
- Javaslat az emisszió kereskedelmi ETS-keretrendszer (Emissions Trading Systems) felülvizsgálatára, átdolgozására.
- Indítvány ösztönzők bevezetésére a nulla kibocsátású járművekre 2026 negyedik negyedévéig.
- Hőszivattyúk telepítési aránya növelésének előírása 2030-ra évente körülbelül 4 millióra a jelenlegi 2,4 millióhoz képest; kezdeményezés ún. gyorsító finanszírozási platformok mozgósítására a geotermikus projektek finanszírozására; ezeken túl javaslat Hűtési és Fűtési Cselekvési Terv megalkotására.
- Indítvány az Alternatív Üzemanyagok Infrastruktúrájáról szóló rendelet felülvizsgálatára, különös tekintettel a töltőinfrastruktúrához való hozzáférésre.
- Javaslat modellek kialakítására a hulladékhő visszanyerése és felhasználása tárgyában.
- Kezdeményezés az EU Hidrogén Stratégiájának frissítésére.
- Javaslat arra nézve, hogyan lehetne új generációs képzett munkavállalókat bevonzani az áramellátás értékláncába.
- Kezdeményezés irányelvek megfogalmazására a nettó zéró technológiák közbeszerzési eljárásaira vonatkozóan – amelyekbe valószínűleg a geotermikus energia is benne foglaltatik -.
- Indítvány egy olyan országokból álló széles koalíció létrehozására, amelyek hajlandóak elköteleződni a globális tiszta villamosítás mellett.
A fentieket összegezve megállapítható, hogy a Villamosítási Cselekvési Terv az elektromos áram- és fosszilis energia költségei közötti árkülönbség csökkentésére összpontosít – az áram gyakran háromszor többe kerül, mint a gáz – valamint a tisztább, villamosenergia-alapú technológiák, például a hőszivattyúk, elektromos járművek és akkumulátorok elterjedésének ösztönzésére. Túl sok innovatív technológia soha nem válik kereskedelmi méretűvé, és a vállalatoknak túl kevés ösztönzőjük van arra, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról tiszta energiára váltsanak át.
Az is leszögezhető a Villamosítási Cselekvési Terv geotermiára vonatkozó megállapításaiból, hogy a geotermikus energiának létfontosságú a szerepe Európa energiafüggetlenségében. De hogy ezt a szerepet be is tudja tölteni, ahhoz most már tényleg szükség lenne egy Geotermikus Akciótervre!
A Villamosítási Cselekvési Terv letölthető innen.