A Nemzeti Földhő Stratégia (NFS), majd a végül Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióra (NFK) átnevezett kormányzati célmeghatározás körül nagy volt a sajtónyüzsgés úgy két évvel ezelőtt. Az új geotermikus beruházásokkal 2030-ig tervezett 500-700 millió, illetve a 2035-ig vizionált 1-1,2 milliárd köbméter földgázkiváltást néhányan úgy tálalták, mintha az már a zsebünkben is lett volna. Ezt járjuk kicsit körbe.
Az ötletet a vizsgálódásra az új hévízkutakról készített múlt havi összeállítás adta. Az SZTFH honlapjáról szabadon letölthető kútadatokból ugyanis egyszerű energetikai számításokkal becslés készíthető a geotermikus energiával kiváltható földgáz mennyiségére. Ami persze nem jelenti automatikusan azt, hogy a földgázkiváltás meg is történt, de némi kiegészítő információkkal a valósághoz elég közel lehet kerülni ahhoz, hogy érdemes legyen időarányos összehasonlítást végezni az NFK számaival.
Új geotermikus beruházások hozadéka földgázkiváltás szempontjából
Módszerem az volt, hogy kizárólag a 2023-ban és 2024-ben dokumentált hévízkutakat vettem figyelembe, értelemszerűen csak a termelő célúakat, azt feltételezve, hogy azok 2025-re már termelésbe álltak, tehát a hasznosított geotermikus energia földgázkiváltást eredményezett. Azokon a helyeken, ahol pontosan lehetett tudni a valós értékeket, természetesen felülírtam a számítás eredményét.
Kommunális fűtés, távfűtés
A geotermikus távfűtések energetikai adatai pontosan nyilvántartottak, így azokra közvetlenül lehetett támaszkodni. Közismert, hogy 2024-2025-ben a szegedi távhőellátás geotermikus átállítása még folyamatban volt, tehát ott mindenképpen várható volt növekedés, illetve a miskolci rendszernél is üzembe állítottak egy új termelő kutat, amivel többlet geotermikus energiát nyertek. A MATÁSZSZ kérésemre megküldte a hőtermelési tényadatokat, amiket már csak azért sem volt érdektelen feldolgozni, hogy lássuk a változást a tavaly közzétett cikkhez képest. Íme a kiegészített diagram a három legnagyobb magyarországi geotermikus távfűtésre:
A hőtermelés alakulás a három legnagyobb geotermikus távhő rendszernél, 2021-2025
A geotermikus energiára vonatokozó adatokat átfordítva földgázkiváltásra kapjuk a következő diagramot, ami egyrészt szemléletesebbé teszi a helyszínek közötti különbséget, másrészt leolvasható belőle, hogy Miskolcon 3,4 millió m3-rel, Szegeden pedig 3,0 millió m3-rel nőtt a földgázkiváltás 2025-ben.
Földgázkiváltás a három legnagyobb geotermikus távfűtésnél, 2021-2025 (MGtE szerk.)
Kommunális fűtés kategóriában még egy új belépővel lehetett számolni, a Budapest-Kerepes dűlő megnevezésű geotermikus védőidomra települt MTK Sportközponttal, ahol tavaly kb. 0,12 millió m3 földgázkiváltás valósult meg
A kommunális fűtési csoport 2025-ben tehát 6,52 millió m3-rel csökkentette a földgázigényt 2024-hez képest.
Kertészetek
A 2022 és 2024 között kertészeti hasznosítási céllal megfúrt termálkutak száma 13 volt. Közülük 7 db volt olyan, ami 2023-2024-ben létesült, így számításomban csak ezeket vettem alapul. Ezek összesített földgázkiváltási potenciálja – figyelemmel a kútfejhőmérsékletekre, a vízhozamokra, a kommunális fűtésnél hosszabb fűtési időszakra – jelentős, 3,22 millió m3/év értékre adódott. Ezt véleményem szerint hiánytalanul figyelembe lehet is venni, mert a kertészek, mint valós piaci vállalkozások, nem engedhetik, de nem is engedik meg magunknak azt a luxust, hogy a számukra igen jelentős beruházási értékkel bíró termálkutak akár csak hónapokig ne hajtsanak hasznot.
Ipari fűtés
2025-ben helyezték üzembe a nyírbátori Coloplast gyár geotermikus hőszivattyús hőellátását, amivel – becslésem szerint – évi 0,33 millió m3 földgázt tudnak helyettesíteni. Tételezzük fel, hogy ez 2025-ben egész éves működéssel meg is valósult.
Mezőgazdaság (kertészetek kivételével)
A Demjénben egy gombatermesztő vállalkozó által 2023-ban fúratott termálkúttal évente kb. 0,37 millió m3 földgázt tudnak kiváltani.
Kútfúrással nem járó fejlesztések
Meglévő termálkutakra és kiépült hasznosító technológia bővétésére alapozott fejlesztések nem feltétlenül jelennek meg a statisztikában, ezért az ilyen beruházások eredményét nehéz megbecsülni. Viszont! Tisztán saját erős beruházásokra alig volt példa az elmúlt 5 évben, mert igyekezett mindenki pályázati forrásokat bevonni. Kútfúrással nem járó fejlesztésekre a Svájci Alapból lehetett támogatáshoz jutni, így az ott nyertes helyszíneket érdemes számba venni. Ezek közül viszont csupán egy van, a bogácsi beruházás, ami már 2025 elejére elkészült. A többit vagy idén fejezték be, vagy jövőre fogják. Bogácson a községi közintézmények geotermikus hálózatra kötésével évente mintegy 0,08 millió m3 földgázt takaríthatnak meg.
Összesen
Az ágazati bontásban fentebb ismertetett értékekkel 2025-re kiadódó földgázkiváltás 10,53 millió m3. Összetételét az alábbi diagram szemlélteti.
Új geotermikus beruházások nyomán létrejött földgázkiváltás 2025-ben, ágazati bontásban (MGtE szerk.)
NFK vs. valóság
A Nemzeti Földhő Koncepció szerzői arra számítottak 2024-ben, hogy a következő 6 évben, azaz 2030-ig megépülő geotermikus beruházások együttes, halmozott földgázkiváltása a hőtermelésben el fogja érni az 500-700 millió m3-t. Arról nem tettek említést a koncepció alkotói, hogy ezt milyen ütemezéssel, milyen fejlődési görbén gondolták megvalósulni. Valószínűsíthetően a lineárisnál valamivel progresszívebb, évről évre növekvő értékekkel számoltak, gondolván arra is, hogy a 2023-ban bevezetett új engedélyezési rendszer az évek előrehaladtával egyre több befektetőt csábít erre a területre.
Modellszámításomban azt feltételeztem, hogy a megcélzott 500-700 millió m3 földgázmennyiség egy lapos, 1,2 kitevőjű parabolával lesz majd elérhető. Így a fejlődés üteme gyorsuló lesz ugyan, de nem engedi meg a lazsálást az időszak elején, ezért nem is terheli túl az utolsó éveket. Így meghatározható az a célmező, amin belül az NFK geotermikus hőtermelésre vonatkozó elképzelése, elvárása teljesülne.
A várható eredmény görbéje egy olyan affin parabola, amely 2025-ben a fentebb bemutatott 10,53 értéket veszi fel.
A következő diagram ezt a célmezőt és az első év alapján várható eredménygörbét mutatja.
Az NFK elvárása és a 2025-ös tényszám alapján várható földgázkiváltás 2030-ig (MGtE szerk.)
Az elmaradás szembetűnő. Számszerűsítve 60%, azaz ha sikerülne a kék fejlődési görbén maradni, akkor is az NFK elvárásának csupán 40%-a teljesülne.
Mi kell a 40% teljesüléséhez?
Az alábbi diagram azt mutatja, hogy a 2025-öt követő években mennyi új, tényleges földgázkiváltást eredményező geotermikus beruházást kellene megvalósítani.
A földgázkiváltás éves növekmény-igénye az NFK célkitűzés 40%-os teljesüléséhez (MGTE szerk.)
Látható, hogy már idén is 13,66 millió m3-rel kellene megfejelni a tavaly elért eredményt csupán ahhoz, hogy az eredeti terv 40%-át időarányosan teljesíthessük.
Realitások 2026-ra
A kommunális fűtésen belül a távfűtésben 2026-ban nem várható fejlődés.
Budapesten, a Bosnyák téren Zuglói Városközpont néven futó beruházás ugyan elkészült, de az egész irodakomplexum sorsa, így annak geotermikus fűtése is bizonytalanná vált az új kormány nemrég hozott döntése miatt.
Elképzelhető, hogy a kertészek idén is hozzák szokásos formájukat, ami 3 millió m3 körüli földgázkiváltást fog eredményezni.
Az ipari fűtés kategóriájában elég jelentős potenciál van, mintegy 4 millió m3-nyi földgáz, de a csömöri Hyginett csak jövőre, a nyíregyházi Lego pedig még később, 2028-ra tervezi az üzemindulást. 2026-ra így nem marad semmi.
A mezőgazdaság (nem kertészeti célú) hasznosítási terület geotermikus fejlesztései esetlegesek.
A kútfúrással nem járó fejlesztési csoportban a Svájci Alapból támogatásban részesülők között 2026-ban elkészült Mórahalom, Mátészalka és Törökszentmiklós. Ezek összesített földgázkiváltása 0,53 millió m3. A többi projekt vagy ez év végéig, vagy – imkább – jövőre fog befejeződni.
Összesen mintegy 3,5 millió földgáz kiváltását sikerült összegereblyézni 2026-ra.