Az MGtE pontosítási javaslatokkal élt az EGEC által összeállított, a tagországok geotermikus helyzetét bemutató ismertetőhöz, amelyet az EU parlamenti képviselők tájékoztatására szántak.
Még tavaly augusztusban történt, hogy az EGEC (European Geothermal Energy Council) megkereste a Magyar Geotermális Egyesületet, hogy a szervezet tagjaként véleményezze a geotermikus energia európai, ezen belül tagországi helyzetét bemutató, az EU Parlament képviselőinek szánt EGEC ismertetőt, amely tulajdonképpen egy felkérés a képviselők felé a földhő hasznosítás támogatása érdekében.
Egyesületünk egyetértett a kezdeményezéssel, és helyeselte a képviselők közvetlen megszólítását, megkeresését. A véleményezési felkérést is nagy tisztelettel fogadtuk, annál is inkább, mivel a hazánkról szóló ismertető tartalmazza logónkat, elérhetőségünket, amivel a képviselők közvetlenül is kapcsolatba léphettek (volna) velünk. Már csak ezért is fontosnak tartottuk, hogy helytálló információk szerepeljenek az ismertetőben Magyarországról. Némi meglepetéssel tapasztaltuk ugyanis, hogy még szakmai illetve hivatalos körökben is helyenként téves vagy hiányos ismeretekkel rendelkeznek Európában a geotermikus energiahasznosítás hazai helyzetéről.
Az EGEC ismertető tervezetéhez az alábbi pontosítási és módosítási javaslatokat tettük, amiket később el is fogadtak.
- Kiemeltettük, hogy Magyarországon a geotermikus hőenergia legnagyobb felhasználója a mezőgazdaság.
- Nevesítettünk több olyan települést (Szentes, Hódmezővásárhely, Veresegyház, Bóly), amelyek méltatlanul nem szerepeltek a legjelentősebb geotermikus táv- illetve városfűtő rendszerek felsorolásában.
- Megemlítettünk egy 80-as években 7 várost érintő geotermikus programot.
- A 2023 novemberi szakmai napunkon elhangzott előadás tényadatai alapján helyesbítettük az egyetlen Magyarországon működő villamosenergia-termelő geotermikus erőmű, a turai nettó teljesítményét, ami 1,6 MW (a köztudatban keringő 2,7-3,0 MW helyett).
- Rámutattunk arra, hogy a Szegeden a távfűtési rendszer jelenleg is folyó geotermikus átállítása kapcsán széles sajtónyilvánossággal terjesztett hír, miszerint az izlandi főváros, Reykjavík után Szegeden lenne a kontinentális Európa legnagyobb geotermikus rendszere, nem lehet igaz.
Ez utóbbi állításunk alátámasztására később bekértük a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségétől (MATÁSZSZ) az elmúlt három lezárt év hőtermelési és távhőszolgáltatási adatait három olyan magyar városra, ahol a geotermikus energiának nemcsak a hőtermelésben elfoglalt részaránya, hanem mennyisége is jelentős. Szeged mellett ilyen két város Győr és Miskolc. Az tényadatokat az alábbi diagram szemlélteti.

Hozzá kell tenni, hogy a szegedi rendszer még nem készült el teljesen, a geotermikus energia mennyisége ott még biztosan nőni fog. Mértékadó sajtóhírekből tudhatjuk, hogy a geotermikus energia elvárt mennyisége a végleges kiépülést követően 450-500 TJ/év, amivel Szegeden kb. hasonló aránya lesz a földhőnek, mint a két másik városban. Mivel azonban a három közül Szegeden a legkisebb a távfűtési rendszer, hosszabb távon sem várható, hogy megelőzze Győrt vagy Miskolcot. Amire egyébként semmi szükség sincs. A szegedi geotermikus fejlesztés példaértékéből semmit sem von le az, hogy nemcsak a kontinentális Európának, hanem Magyarországnak sem lesz a legnagyobbika.
Az EGEC ismertető végleges változata itt érhető el.
Kép: Reykjavík látképe, 1990. február – Szita Gábor