A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja kezelni azt a 20 milliárd forint keretösszegű kamatmentes hitelt, amely a geotermikus energiahasznosítás kormányzati támogatásának harmadik pilléreként január közepén jelent meg KEHOP Plusz-4.2.5-25 azonosító jellel.
„Forró téma: a geotermikus energia Európában” címmel tette közzé 20 oldalas tanulmányát a londoni székhelyű EMBER Energiakutató Közérdekű Társaság*. Fő közlendője: az Európában 2025-ben gáz- és széntüzelésű erőművekben megtermelt villamosenergia 42%-át a kontinens geotermikus energia potenciáljának töredékével helyettesíteni lehetett volna.
Hosszas – nagyon hosszas – előkészítés után a Nemzeti Fejlesztési Központ KEHOP-Plusz-4.2.3-25 számon közzé tette „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” című pályázati felhívását. A cél: 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyújtásával mintegy 26 MW beépített villamosenergia-termelő teljesítmény létrehozása a következő 3-4 évben.
Csokorba szedtünk néhány résztvevői véleményt a Magyar Geotermális Egyesület fennállásának 30. évfordulóját ünneplő, 2025. október 4-5. között Hódmezővásárhelyen tartott szakmai konferenciájáról.
Augusztusban társadalmi egyeztetésre bocsátották az energetikai kormányzat által földhőhasznosító beruházások támogatására összeállított pályázati felhívások tervezetét. Így a kútfúrási kockázatok csökkentéséről, a villamosenergia-termelés ösztönzéséről és az általánosan használható kedvezményes (kamatmentes) hitelről még egyszer, utoljára véleményt lehetett alkotni. A régóta húzódó egyeztetési folyamat után a következő lépés már a pályázati felhívások meghirdetése lesz. Elvileg.
A European Geothermal Energy Council (EGEC) megírta sokadik levelét a geotermikus energia és az iparág fellendítése érdekében. A mostani az Európai Beruházási Bank (EBB) Klímabank Menetrendjének és Energiaágazati Tájékoztatójának a véleményezése.
A címbeli örökzöld téma az Energetikai Albizottság legutóbbi ülésén a KEHOP Plusz 4.2.3-24 „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” elnevezésű támogatási konstrukció kiválasztási kritériumainak módosítása kapcsán került ismét elő.
A European Geothermal Association (EGEC) felmérést készít a geotermikus projektek banki finanszírozásáról azzal a céllal, hogy javítsa a nemzeti és nemzetközi pénzügyi szektor és a geotermikus ágazat közötti szinergiát, valamint a beruházások finanszírozását.
Az MGtE pontosítási javaslatokkal élt az EGEC által összeállított, a tagországok geotermikus helyzetét bemutató ismertetőhöz, amelyet az EU parlamenti képviselők tájékoztatására szántak. Ezek egyike az volt, hogy nemcsak a kontinentális Európában, hanem Magyarországon is létezik két olyan geotermikus rendszer (Győrben és Miskolcon), amik már most nagyobbak, mint amekkora a szegedi bármikor is lesz. Ettől azonban a szegedi fejlesztés semmivel sem kevésbé értékes.
,„A geotermikus energia hasznosítása Magyarországon – Stratégiai, jogi és pénzügyi feltételrendszer” címmel tett közzé elemzést az Állami Számvevőszék 2025 januárjában. A Magyar Geotermális Egyesület véleménye szerint az elemzés munkaváltozata (tervezete) jobban megérdemelte volna a közzétételt, mint a végleges változat.
