A geotermikus energiáról fennálló ismerethiány kiküszöbölése és az uniós szintű döntéshozatal támogatása érdekében készített áttekintést az Európai Bizottság Energetikai Főigazgatósága. A júliusban közzétett jelentéstől a földhő hasznosítás elterjedésének felgyorsulását, piaci feltételeinek javulását várják.
A Nemzeti Földhő Stratégia (NFS), majd a végül Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióra (NFK) átnevezett kormányzati célmeghatározás körül nagy volt a sajtónyüzsgés úgy két évvel ezelőtt. Az új geotermikus beruházásokkal 2030-ig tervezett 500-700 millió, illetve a 2035-ig vizionált 1-1,2 milliárd köbméter földgázkiváltást néhányan úgy tálalták, mintha az már a zsebünkben is lett volna. Ezt járjuk kicsit körbe.
A nyár derekán megjelent az Európai Geotermikus Energia Tanács 2025. évi Geotermikus Piaci Jelentése, amely 15 éve nyújt megbízható és átfogó képet Európa geotermikus szektoráról. A legfontosabb megállapításai (Key Findings) mindenki számára szabadon elérhetők.
„Megújuló energiaforrások a távfűtésben” címmel a napokban újabb jelentést tett közzé a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA), amely azt vizsgálja, hogyan játszhatnak nagyobb szerepet a megújuló energiaforrások a távfűtési energiarendszerekben, elősegítve a tisztább, biztonságosabb és hatékonyabb fűtést-hűtést.
Az INTERREG Central Europe program támogatásával elindított, 2023. május 1. és 2026. április 30. között zajló TRANSGEO projekt célja egy olyan innovatív megoldást létrehozása volt, amely a felhagyott szénhidrogén-kutak geotermikus energiaforrásokká történő átalakításának lehetőségét értékeli.
Az IEA Geothermal egy igen magvas áttekintő tanulmányt készített és tett közzé az új geotermikus fúrási technológiák fejlesztésére irányuló folyamatban lévő erőfeszítésekről, amelyek célja a közepes-mély és mély geotermikus erőforrások hozzáférhetőbbé tétele.
Esztergomban és környékén szeizmikus adatgyűjtési felmérés indul, amely potenciális geotermikus tározót keres Esztergom városában, valamint térségében. A régió feltérképezése a kormány kiterjesztett Nemzeti Geotermikus Kutatási Programjának (OGT+) része, amely 2026 és 2029 között zajlik, és amely a jövőbeni geotermikus beruházások kockázatcsökkentését célozza.
„A távhőenergia területén végzett kutatási kiválóságért” díjban részesítette a 19. Nemzetközi Távfűtési és Hűtési Szimpózium két geotermikus előadását a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA). A tanulmányokat az esemény többi anyagával együtt kötetbe is rendezték, és megjelentették.
„Forró téma: a geotermikus energia Európában” címmel tette közzé 20 oldalas tanulmányát a londoni székhelyű EMBER Energiakutató Közérdekű Társaság*. Fő közlendője: az Európában 2025-ben gáz- és széntüzelésű erőművekben megtermelt villamosenergia 42%-át a kontinens geotermikus energia potenciáljának töredékével helyettesíteni lehetett volna.
„A geotermikus energia az Európai Unióban 2025” címmel adott ki helyzetjelentést az Európai Bizottság a geotermikus ágazatban folyó műszaki fejlesztésekről és irányokról, az értékláncokról és a piacokról. Az összkép nem túl rózsás: lassulás, stagnálás, csökkenés, hiányzó szakértelem.
