Az INTERREG Central Europe program támogatásával elindított, 2023. május 1. és 2026. április 30. között zajló TRANSGEO projekt célja egy olyan innovatív megoldást létrehozása volt, amely a felhagyott szénhidrogén-kutak geotermikus energiaforrásokká történő átalakításának lehetőségét értékeli. A projekt keretében készült megvalósíthatósági tanulmány rávilágít arra, hogy a Pannon-medencét felépítő üledékes kőzetek hatalmas geotermikus erőforrásokat rejtenek. Olyan geotermikus tárolókat, amelyek az 1970-es és 1980-as évekből származó, már feledésbe merült szénhidrogénkutak mélyén várnak újbóli feltárásra, felhasználásra. Megfelelő technológiával és szisztematikus megközelítéssel ezek a kutak zöld energiaforrásá válhatnak.
A projekt öt ország (Németország, Ausztria, Horvátország, Szlovénia és Magyarország) felhagyott szénhidrogénkútjait vizsgálja, öt különböző geotermális technológia (BHE/DBHE, ATES, BTES, HE, EGS) szempontjai szerint. A magyarországi adatbázis 177 előminősített, felhagyott szénhidrogénkutat tartalmaz, amelyek közül csak néhány felel meg a geotermikus hasznosítás szigorú kritériumrendszerének. A projekt keretében a magyar partnerek (a pécsi CROST Területfejlesztési Nonprofit Kft., a baranyai telephellyel is rendelkező Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. és a Pécsi Tudományegyetem) egy olyan döntéstámogató eszköz és kritériumkatalógus fejlesztésén dolgoztak, amely lehetővé teszi a kutak újrahasznosítási potenciáljának egységes és strukturált értékelését.
A fő eredmények:
- a kutak újrahasznosítási potenciáljának transznacionális értékelése,
- helyspecifikus megvalósíthatósági tanulmányok,
- validált kút újrahasznosítási módszertanok,
- a kutak újrahasznosítási potenciáljának értékelésére szolgáló webalapú eszköz, valamint
- egy transznacionális stratégia és cselekvési terv.
A projekt keretében kifejlesztettek egy térképes felülettel rendelkező IT-eszközt a felhagyott szénhidrogénkutak újrahasznosítási potenciáljának értékelésére. Továbbá létrehoztak egy digitális platformot, amely eszközöket és forrásokat biztosít a sekély geotermikus energia megoldások megvalósításának támogatására a Duna régióban, egyszerre információs adazbázis, virtuális piactér és döntéstámogató eszköz.
A felállított szigorú kritériumrendszer alapján nem elég egy kútnak megfelelő földtani adottságokkal rendelkeznie, valódi sikert akkor lehet elérni, ha az adott helyszín összes paramétere, beleértve a technológiai és piaci körülményeket is, összhangban van. A tapasztalatok alapján a szakemberek által kidolgozott feltételek szerint az ideális kútnak
- felső-pannóniai rétegekből kell termelnie,
- hőmérséklete akár 50°C alatti is lehet (a hőszivattyúk alacsonyabb hőmérsékletű termálvízből is ki tudnak nyerni hőenergiát), és
- legalább 500-700 liter/perc vízhozammal kell rendelkeznie.
Az integritás pedig nem csupán technikai fogalom – a kútnak, amely évtizedek óta pihen, sérülésmentesnek kell lennie. Ezt egyébként a kút geotermikus célra való felhasználása előtt kötelező ellenőrizni!
Emellett a vízadó rétegből kitermelt vízre alapozó geotermikus projektek esetén szükséges, hogy egy olyan kút is legyen a közelben, ahol az energetikai célból felhasznált vizet vissza lehet sajtolni, mely a rendszer fenntarthatóságát szolgálja, és egyúttal az engedélyező hatóság is megköveteli ezt. De a technológiai és földtani feltételek csak akkor válnak valóban relevánssá, ha jól beazonosítható helyi hőpiac létezik, azaz vannak olyan ipari, mezőgazdasági vagy önkormányzati szereplők, akik a kitermelt hőt felhasználva saját működési költségeiket csökkenteni tudják. Az épületeknek is szigorú feltételeknek kell megfelelniük. Közel kell lenniük a kúthoz – maximum 3-4 km távolság az infrastrukturális költségek észszerűsége miatt – és érdemi nagyságú fűtési igényük kell legyen. Ezen kívül olyan fűtési rendszerre van szükség, amely hőszivattyúkkal harmonikusan működtethető, adott esetben fosszilis energiaforrásokkal kombibáltan használható. Az épületek központi fűtés rendszer alapkövetelmény.
A TRANSGEO honlapján Magyarországról kísérleti projektként Biharkeresztes szerepel, amely megfelel a fenti elvárásoknak. A megvalósíthatósági tanulmány a városközpont középületeinek bevonását javasolja egy geotermikus rendszerbe, melyek között található iskola, óvoda, polgármesteri hivatal, orvosi rendelő, könyvtár, művelődési központ, mindösszesen 11 intézmény. A projekt technikai és gazdasági életképességűséget mutat, körülbelül 40%-os kiszámított energiamegtakarítással és jelentős üvegházhatású gázkibocsátás-csökkentéssel.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara bő egy hónapja készített rövidfilmet „Használaton kívüli szénhidrogénkutak geotermikus hasznosítása a mezőgazdaságban” címmel, amely 170 olyan létesítményről beszél, amelyek kis műszaki beavatkozással geotermikus kúttá alakíthatók. Ez egybecseng a Transgeo megállapításával.