Január 22-én a Nemzeti Fejlesztési Központ közzétette KEHOP-Plusz-4.2.4-25 számú, „Geotermikus fúrási kockázatok csökkentése” című pályázati felhívását. A cél: 10 milliárd forintos keretből minél több sikeres kútfúrás támogatásával, illetve a sikerteleneknél kárenyhítéssel fokozni a beruházói kedvet új geotermikus mezők feltárására és termelésbe állítására.
Megnyíltak az EU 2025-ös Innovációs Alap pályázatai 5,2 milliárd eurós teljes költségvetéssel az EU Finanszírozási és Pályázati Portálján.
Megnyílt a lehetőség előadásvázlatok beküldésére a 17. Európai Geotermikus PhD Napokra, melyeket 2026. április 7-10. között rendeznek meg Leobeni Bányászati Egyetemen, Ausztriában. Az Európai Geotermikus Energia Tanács is fogad már jelöléseket a 2026-os Ruggero Bertani Európai Geotermikus Innovációs Díjra.
Noha kevesebb pénzre és rövidebb időablakban, de újra lehet pályázni kútfúrás nélküli geotermikus fejlesztések támogatására a Svájci Alapból. Ezúttal az előző programból – visszalépés miatt – felszabadult kb. 1 mrd forintot hirdették meg a korábbihoz hasonló feltételekkel. Benyújtási határidő: 2026. február 16.
Hosszas – nagyon hosszas – előkészítés után a Nemzeti Fejlesztési Központ KEHOP-Plusz-4.2.3-25 számon közzé tette „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” című pályázati felhívását. A cél: 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyújtásával mintegy 26 MW beépített villamosenergia-termelő teljesítmény létrehozása a következő 3-4 évben.
Tavaly adtunk hírt róla, hogy Horvátországban négy helyszínen (Velika Gorica, Zaprešić, Eszék és Vinkovci) fognak kutatni feltételezett geotermikus potenciál megerősítése céljából. Nos, a kutatás Eszéken eredménnyel járt. A kútvizsgálat 100°C-ot meghaladó hőmérsékletű hévíztározót igazolt.
„A termálvíz előállításához kapcsolódó diffúz gázok hasznosítása a szegedi távfűtési rendszerben” című projekt során gázszeparátor berendezéseket telepítenek a szegedi távfűtési rendszer mind a kilenc geotermikus termelő kútjához.
Augusztusban társadalmi egyeztetésre bocsátották az energetikai kormányzat által földhőhasznosító beruházások támogatására összeállított pályázati felhívások tervezetét. Így a kútfúrási kockázatok csökkentéséről, a villamosenergia-termelés ösztönzéséről és az általánosan használható kedvezményes (kamatmentes) hitelről még egyszer, utoljára véleményt lehetett alkotni. A régóta húzódó egyeztetési folyamat után a következő lépés már a pályázati felhívások meghirdetése lesz. Elvileg.
A címbeli örökzöld téma az Energetikai Albizottság legutóbbi ülésén a KEHOP Plusz 4.2.3-24 „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” elnevezésű támogatási konstrukció kiválasztási kritériumainak módosítása kapcsán került ismét elő.
Egy hat éve működő geotermikus rendszer nyújtotta lehetőségen túl a Svájci Alap támogatása kellett ahhoz, hogy egy több évtizedes ötlet, a földhő felhasználása a budapesti távhőszolgáltatásban megvalósulhasson. A cél, hogy 2027-re olyan hasznosító rendszer jöjjön létre, amivel évente mintegy 32 TJ geotermikus energiát tudnak betáplálni a főváros távhőszolgáltatásába.
