A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja kezelni azt a 20 milliárd forint keretösszegű kamatmentes hitelt, amely a geotermikus energiahasznosítás kormányzati támogatásának harmadik pilléreként január közepén jelent meg KEHOP Plusz-4.2.5-25 azonosító jellel.
„Forró téma: a geotermikus energia Európában” címmel tette közzé 20 oldalas tanulmányát a londoni székhelyű EMBER Energiakutató Közérdekű Társaság*. Fő közlendője: az Európában 2025-ben gáz- és széntüzelésű erőművekben megtermelt villamosenergia 42%-át a kontinens geotermikus energia potenciáljának töredékével helyettesíteni lehetett volna.
Január 22-én a Nemzeti Fejlesztési Központ közzétette KEHOP-Plusz-4.2.4-25 számú, „Geotermikus fúrási kockázatok csökkentése” című pályázati felhívását. A cél: 10 milliárd forintos keretből minél több sikeres kútfúrás támogatásával, illetve a sikerteleneknél kárenyhítéssel fokozni a beruházói kedvet új geotermikus mezők feltárására és termelésbe állítására.
Pontosan 50 évvel ezelőtt kezdődött a Kiskunhalastól délkeletre, a felszíntől mintegy 2 km mélységben szunnyadó nagy kiterjedésű dolomittömb felfedezése, amiben aztán kevés olajat, de sok forró vizet találtak. Másfél évtized múlva próbálkozások egész sorozata indul el geotermikus energiahasznosítási céllal, máig eredménytelenül. A területre egy nemrég megkötött kútfúrási keretszerződés irányította rá ismét a figyelmet.
Egyetemi hallgatói tiszteletbeli évfolyamtársukká, az MGtE tagjai tiszteletbeli tagjukká választották. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Miskolci Egyetem Szent-Györgyi Albert-díjas nyugalmazott professzora 2025. december 4-én életének 88. évében elhunyt.
Hódmezővásárhely geotermikus adottságai, a termálvizek sokcélú hasznosításának hagyományai, a földhőnek a távhőszolgáltatásban régóta betöltött döntő szerepe mellett volt még egy kevésbé közismert körülmény, amiért a Magyar Geotermális Egyesület 30 éves jubileumi konferenciájának helyszínéül Hódmezővásárhelyt választotta: ez a város biztosított terepet a múlt század 80-as éveiben a geotermikus kísérletezgetéseknek, műszaki fejlesztéseknek.
Hosszas – nagyon hosszas – előkészítés után a Nemzeti Fejlesztési Központ KEHOP-Plusz-4.2.3-25 számon közzé tette „Geotermikus alapú villamosenergia-termelés” című pályázati felhívását. A cél: 12 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás nyújtásával mintegy 26 MW beépített villamosenergia-termelő teljesítmény létrehozása a következő 3-4 évben.
2023-ban új időszámítás kezdődött a hazai geotermikus energiahasznosítás hatósági engedélyezésében. Az azóta eltelt két és fél év fejleményeiről és tapasztalatairól Nádor Annamária, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) földtudományi szakreferense tartott előadást nemrég az Európai Geotermikus Kongresszuson Zürichben. Összeállításunk az ott közölt statisztikai adatokat használja.
A házigazda svájciak kiváló szervezésében október 6. és 10. között lezajlott az Európai Geotermikus Kongresszus. Azt, hogy „A jövő alakítása” hogyan sikerült majd, három év múlva Budapesten fogjuk tudni megtárgyalni.
Augusztusban társadalmi egyeztetésre bocsátották az energetikai kormányzat által földhőhasznosító beruházások támogatására összeállított pályázati felhívások tervezetét. Így a kútfúrási kockázatok csökkentéséről, a villamosenergia-termelés ösztönzéséről és az általánosan használható kedvezményes (kamatmentes) hitelről még egyszer, utoljára véleményt lehetett alkotni. A régóta húzódó egyeztetési folyamat után a következő lépés már a pályázati felhívások meghirdetése lesz. Elvileg.
