Azt gondolhatnánk, hogy az Egyenlítőn fekvő Kenya saját villamosenergia-termelését a napenergiára alapozza, hiszen ott biztosan sokat süt a nap (ami igaz is), és mivel nincsenek évszakok, kiszámíthatóbb is, mint nálunk (ez is igaz). Mégsem így van. A fő energiaforrás a föld hője, amit évtizedek óta olyan sikerrel hasznosítanak, hogy – Afrikából elsőként – Geotermikus Világkongresszust rendezhetnek 2029-ben.
Kenyában a geotermikus energia áramtermelési célú hasznosítását az országot nagyjából É-D irányban keresztülszelő Kelet-afrikai törésvonal-rendszer teszi lehetővé, ahol a földkéreg elvékonyodása következtében a földtani közeg hőmérséklete nem túl nagy mélységben (<3000 m) megközelíti a 300°C-ot. A jellemzően vulkáni kőzetek repedéseiből így magas hőmérsékletű fluidum nyerhető.
Kenya az Egyenlítő és a Kelet-afrikai törésvonal keresztezésében
A geotermikus erőművek többsége egyszeres kigőzölögtetéssel nyert gőzt használ, de vannak segédközeges (ORC) erőművek is. Az első geotermikus erőművi blokkot 1981-ben, azaz 45 évvel ezelőtt helyezték üzembe. Azóta a fejlődés töretlen, annyira, hogy nemrég az ország bekerült a gigawattos geotermikus áramtermelők szűk elitjébe. Napjainkban 12 geotermikus erőmű működik összesen 1119 MW teljesítménnyel. Íme:
| Ssz | Erőmű | Teljesítmény (MW) |
| 1 | Olkaria I – rehabilitated | 63,30 |
| 2 | Olkaria I Additional Units 4 & 5 | 150,52 |
| 3 | Olkaria I Additional Unit 6 | 86,60 |
| 4 | Olkaria II | 104,49 |
| 5 | Olkaria IV | 149,85 |
| 6 | Olkaria V | 172,33 |
| 7 | Olkaria wellhead generation portfolio | 86,10 |
| 8 | Eburru | 2,52 |
| 9 | Olkaria III / OrPower4 | 170,30 |
| 10 | Menengai – Sosian Energy | 49,50 |
| 11 | Menengai – OrPower Twenty Two | 45,60 |
| 12 | Menengai – Globeleq/QPEA | 37,63 |
| Összesen | 1118,74 |
Nagyon érdekes képet mutatnak a kenyai vízerőművek, amelyek között a legnagyobb 225 MW-os, míg a legkisebb, tipikus törpeerőmű csak 0,5 MW-os. A 16 erőmű összteljesítménye 838,68 MW.
Szélerőműből ugyan csak 3 van Kenyában, névleges teljesítményük azonban így is összesen 435,5 MW, amivel a megújuló áramtermelési potenciálban a harmadik helyet foglalják el.
Az 5 db kenyai naperőmű összteljesítménye mindössze 214,65 MW, ami töredéke a magyarországi kb. 8500 MW-nak. Pedig Kenya legnaposabb területein a napsütéses órák száma kb. 15-20%-kal meghaladja a napfény városaként emlegetett Szeged éves értékét.
Van egy 2 MW-os biogáz erőmű is Kenyában, ami az országos energiamixben gyakorlatilag láthatatlan.
A 2610 MW-nyi megújuló alapú villamosenergia-termelési kapacitást 7 db fosszilis (nehézolaj és földgáz) tüzelésű erőmű egészíti ki 542,82 MW összteljesítménnyel.
A kenyai villamosenergia-termelés forrásoldali megoszlása teljesítmény alapon (MGtE szerk.)
Ezzel azonban még nincs vége a történetnek. Köztudott, hogy a különböző megújuló energiaforrások éves kihasználási tényezői nagy szórást mutatnak. Az időjárásfüggők (nap, szél) alacsony, az attól nem függők, és különösen a geotermikus energia magas teljesítménytényezővel rendelkezik. Ebből következően az éves villamosenergia-termelésben a földhő aránya inkább 40% fölötti, sőt, egy évben elérte a 47%-ot is.
Az áramtermelést érdemes összevetni a fogyasztással is. Szerencsére rendelkezésükre áll egy átlagos nap fogyasztási görbéje 2024-ből, ami semmi különöset nem mutat: a villamosenergia iránti igény Kenyában is a kora hajnali órákban a legkisebb, és az esti órákban a legnagyobb. A következő diagrammal azt kíséreltük meg szemléltetni, hogy a beépített áramtermelő kapacitásokkal hogyan lehet az igényeket ellátni. Az jött ki, hogy a geotermikus erőművek alaperőművekként működnek, – mint nálunk a Paksi Atomerőmű –, amit a vízerőművek egészítenek ki, a napenergia szerepe nem túl jelentős, de hozzájárul az igények fedezéséhez, viszont az esti csúcsban fosszilis tüzelésű erőműveket is be kell kapcsolni olyan mértékben, amit a szélerőművek nem tudnak ellátni.
A villamosenergia-fogyasztás jellemző napi görbéje 2024-ben – a termelés legvalószínűbb módjával (MGtE szerk.)
Tervek a jövőre
Kenya területe és lakossága egyaránt kb. hatszorosa Magyarországénak. Ehhez most még feltűnően alacsony villamosenergia fogyasztás párosul. A jövőben, sőt, már a közeljövőben jelentős igénynövekedéssel számolnak. Időnként jelenleg is előfordul, hogy a hazai termelés nem fedezi az igényt, ezért Etiópia felől max. 200 MW mértékben importálnak áramot magasfeszültségű vezetéken. A még nagyobb importfüggőség megelőzése érdekében a geotermikus áramtermelést további 2000 MW-tal kívánják bővíteni, de fejleszteni akarják a nap- és szélerőműveket, tervben van szivattyús-tározós vízerőmű kialakítása, de akkumulátoros energiatárolásban is gondolkodnak, sőt, atomerőművet is építenének 2030 után.
Köszönetnyilvánítás
A cikk megírásához az IGA Igazgatótanácsában 2016-2020 között volt tagtársam, Dr. Peter Omenda volt segítségemre, amit hálásan köszönök neki. A képen ő van mellettem 2017 decemberében Chile fővárosában, Santiagoban.
Nyitókép: az Olkaria IV geotermikus erőmű látképe