Hévízkutak tulajdonságainak különböző szempontú elemzése hasznos támpontot nyújt a vízgazdálkodás, illetve a geotermikus energiahasznosítás mindenkori helyzetének megítéléséhez. Az alábbiakban a 2022 és 2025 között fúrt termálkutakat tesszük vizsgálódás tárgyává. Érdekes kép tárul elénk.
Magyarországon a mélyfúrású vízkutakról, így a hévízkutakról is állami nyilvántartás készül. Ez az ún. kútkataszter. Az ezeket készítő intézmények megszüntetése (VITUKI), illetve folyamatos átalakítása (MÁFI, MFGI, MBFSZ) után jelenleg a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) felel a feladat elvégzéséért. A hatóság honlapjára 2020 óta éves rendszerességgel kerülnek ki a megelőző évben dokumentált új hévízkutak adatlapjai. (Fontos megjegyezni, hogy bár a dokumentálás a kútfúrás után jellemzően fél éven belül megtörténik, bizonyos esetekben több év is eltelik a két esemény között. A legutóbbi évek adatai, de különösen a 2025-re vonatkozók ezért még nem tekinthetők véglegesnek.)
Az évente fúrt hévízkutak számáról készítettük az alábbi diagramot. A kútkataszter ugyan nem tér ki arra, hogy az adott hévízkutat melyik hatósági engedélyezési eljárás, a vízjogi vagy a bányahatósági alapján mélyítették le, azonban a hatályos jogszabályok, illetve a geotermikus kutatási engedélyek ismeretében az elég pontosan meghatározható.
A kútkataszter kitér a vízhasználat céljára is, illetve az adott kút működésére is, azaz hogy termelő vagy visszasajtoló kútról van szó. Sajnos a vízhasználati célok – igazodva a vízkészletjárulékról (VKJ) szóló rendelet fogalmaihoz – nem adnak elég pontos képet a tényleges vízhasználatról, ezért több és más megnevezést vezettünk be. Pl. balneológiai célnak nevezzük a kútadatlapokon „fürdővíz”, ill. „gyógyászat” kategóriákat, ugyanakkor a kertészeti célt igyekeztünk különválasztani az „energetikai célú”, ill. „geotermikus energia hasznosítás” megnevezésű kategóriákon belül. Kommunális fűtés alatt elsősorban a lakások és a közintézmények fűtését értjük, ide sorolva a települési távfűtést is, míg az ipari fűtés értelemszerűen termelőüzemek hőellátását takarja. Technológiai célnak tekintjük a termálvíz vízként való felhasználását, míg mezőgazdaságinak a kertészeten kívüli agrár célú hasznosítást. Így alakult ki a következő diagram.
Hasznos információval szolgál a következő diagram, ami a kútfúrások számát településekre bontva adja meg.
Végezetül következzék a „leg”-ek táblázata, amiből mindenki számára egyértelművé válhat, aki esetleg még nem tudná, hogy nincs általában hévízkút, mint ahogy nincs általában termálvíz sem, mert olyan nagy különbségek vannak pl. a talpmélységben, vagy éppen a sótartalomban.
| Kútparaméter | M.e. | Legnagyobb (N) | Legkisebb (K) | N/K |
| Talpmélység | m | 2 465,0 | 63,0 | 39,1 |
| Szűrőzött szakasz | m | 461,0 | 5,0 | 92,2 |
| Vízhozam | l/perc | 5 000 | 150 | 33,3 |
| Kifolyó víz hőmérséklet | °C | 100,2 | 30,3 | 3,3 |
| Összes sótartalom | mg/l | 21 300,0 | 500,0 | 42,6 |
| Gáztartalom (GVV) | l/m3 | 1 702,0 | 29,2 | 58,3 |
| Metántartalom (MVV) | l/m3 | 1 263,0 | 0,0 | – |
Adatok forrása: https://sztfh.hu/nyilvantartasok/hevizkut-kataszter/