Elképesztő mennyiségű geotermikus tárgyú konferencia, műhelybeszélgetés, csúcstalálkozó lesz a következő két hónapban – külföldön. Így nincs akadálya annak, hogy itthon a Magyar Geotermális Egyesület megtartsa éves rendes közgyűlését 2026. május 28-án Budapesten.
Április 10-én megszületett a döntés a Svájci Alapból második körben meghirdetett SM06-GEO jelű „Geotermikus energiaforrások táv- és településfűtéshez” című programról. A beérkezett hét pályázat közül az értékelés során hatot javasoltak támogatásra, lényegében kimerítve a rendelkezésre álló keretet.
Esztergomban és környékén szeizmikus adatgyűjtési felmérés indul, amely potenciális geotermikus tározót keres Esztergom városában, valamint térségében. A régió feltérképezése a kormány kiterjesztett Nemzeti Geotermikus Kutatási Programjának (OGT+) része, amely 2026 és 2029 között zajlik, és amely a jövőbeni geotermikus beruházások kockázatcsökkentését célozza.
Következetes maradt önmagához döntéshozatalával a Szabályozott Tevékenységek Felügyleti Hatósága (SZTFH), amikor elutasította a MOL Budapestre vonatkozó geotermikus kutatási kérelmét.
A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) fogja kezelni azt a 20 milliárd forint keretösszegű kamatmentes hitelt, amely a geotermikus energiahasznosítás kormányzati támogatásának harmadik pilléreként január közepén jelent meg KEHOP Plusz-4.2.5-25 azonosító jellel.
2026. szeptember 14-18. között Budapesten rendezik meg az 53. Felszín alatti víz világkongresszust. A konferencia programjában külön szekció foglalkozik a felszín alatti víztől függő geotermikus rendszerekkel. A szervezők előadási vázlatokat (absztrakt) is várnak még február 28-ig.
Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a turai geotermikus erőmű a bővítésre. A Pest Vármegyei Kormányhivatal 2026. január 28-i határozata környezeti hatásvizsgálati eljárást lezáró döntés. Az engedély a jogerőre emelkedését követően 2050. (!) október 31-ig érvényes.
Január 22-én a Nemzeti Fejlesztési Központ közzétette KEHOP-Plusz-4.2.4-25 számú, „Geotermikus fúrási kockázatok csökkentése” című pályázati felhívását. A cél: 10 milliárd forintos keretből minél több sikeres kútfúrás támogatásával, illetve a sikerteleneknél kárenyhítéssel fokozni a beruházói kedvet új geotermikus mezők feltárására és termelésbe állítására.
Pontosan 50 évvel ezelőtt kezdődött a Kiskunhalastól délkeletre, a felszíntől mintegy 2 km mélységben szunnyadó nagy kiterjedésű dolomittömb felfedezése, amiben aztán kevés olajat, de sok forró vizet találtak. Másfél évtized múlva próbálkozások egész sorozata indul el geotermikus energiahasznosítási céllal, máig eredménytelenül. A területre egy nemrég megkötött kútfúrási keretszerződés irányította rá ismét a figyelmet.
Hódmezővásárhely geotermikus adottságai, a termálvizek sokcélú hasznosításának hagyományai, a földhőnek a távhőszolgáltatásban régóta betöltött döntő szerepe mellett volt még egy kevésbé közismert körülmény, amiért a Magyar Geotermális Egyesület 30 éves jubileumi konferenciájának helyszínéül Hódmezővásárhelyt választotta: ez a város biztosított terepet a múlt század 80-as éveiben a geotermikus kísérletezgetéseknek, műszaki fejlesztéseknek.
