Sokáig, több mint egy évig gondolkodott a Szabályozott Tevékenységek Felügyleti Hatósága (SZTFH), hogy mit kezdjen a MOL által Budapest területére még 2024 év végén beadott geotermikus kutatási engedélykérelemmel. Végül az elutasítás mellett döntött.
A döntés nem meglepő. Az SZTFH pontosan így járt el több más kérelemmel is, amit az általa levezényelt, államilag finanszírozott Budapest Geotermikus Kutatási Program elindulása után nyújtottak be. A kérelmek elbírálásával a hatóság megvárta a budapesti termálkarszt hidrodinamikai és hőtranszport modellezésének eredményét, ami nagyjából egy éve látott napvilágot, és ami geotermikus hasznosítás szempontjából tiltott, korlátozott és engedélyezhető zónákra osztotta a főváros területét. Akkor az SZTFH a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes szabályainak veszélyhelyzetben történő eltérő alkalmazásáról szóló 178/2023. (V. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján a kérelmek elbírálásához kikérte a Geotermikus Energia Bizottság (GEB) szakmai véleményét. A GEB a kérelmek elfogadását nem javasolta az SZTFH-nak, mert a kérelmek által megcélzott geotermikus kutatások és beruházások a SZTFH elnöke által zárttá nyilvánított területen valósultak volna meg, ahol védeni kell a korábbi termálvíz hasznosítások érdekét.
A geotermikus szempontból zárt terület kijelölését megalapozó rendeletmódosítás 2025. augusztus 3-án lépett hatályba, tehát jóval a geotermikus kutatási kérelmek – és most már közéjük számítva a MOL-ét is – benyújtása után. A kutatási kérelmek – beleértve a MOL-ét is – elutasításának indokolása jogilag megkérdőjelezhető. Viszont következetlenséggel biztosan nem lehet vádolni a bányahatóságot a MOL kérelem elutasítása kapcsán, hiszen csak saját korábbi gyakorlatát követte.
A legfőbb nyitott kérdés ezek után az, hogy ki fogja megszerezni a budapesti geotermikus koncessziós jogot, és vele együtt Magyarország legnagyobb koncentrált hőpiacát, ha egyszer, valamikor az Energiaügyi Minisztérium közzétesz egy koncessziós pályázati felhívást.