Augusztusban társadalmi egyeztetésre bocsátották az energetikai kormányzat által földhőhasznosító beruházások támogatására összeállított pályázati felhívások tervezetét. Így a kútfúrási kockázatok csökkentéséről, a villamosenergia-termelés ösztönzéséről és az általánosan használható kedvezményes (kamatmentes) hitelről még egyszer, utoljára véleményt lehetett alkotni. A régóta húzódó egyeztetési folyamat után a következő lépés már a pályázati felhívások meghirdetése lesz. Elvileg.
A Nemzeti Földhő Stratégia tervezete még 165 milliárd forint támogatás mozgósításáról szólt, a végül elfogadott Nemzeti Földhő Koncepció semennyiről, most pedig – lehet, hogy csak első körben? – 22 milliárd forint vissza nem térítendő és 20,32 milliárd forint visszatérítendő támogatás meghirdetését ígéri három földhős pályázat.
A szóban forgó felhívástervezeteket az Energetikai Albizottság tavaly októberben már megtárgyalta. Akkor az MGtE által megfogalmazott javaslatok többsége, köztük lényeges elemek is kedvező fogadtatást kaptak. Módosító javaslataink azonban így is akadtak. Híradásunk erről szól.
KEHOP Plusz-4.2.4 Geotermikus fúrási kockázatok csökkentése
Elöljáróban kénytelenek voltunk megjegyezni, hogy bár a tervezet több ponton is hivatkozott egy ún. Megalapozó Dokumentum Útmutatóra, az nem került nyilvánosságra, és amikor hivatalosan kértük azt megküldeni, az Energiaügyi Minisztériumból érkezett válaszból csak annyit tudhattunk meg, hogy az „jelenleg véglegesítés alatt van, annak megosztására nincs mód”. Így a tervezet egy nagyon fontos részéről, az elkészült kút alkalmassági besorolásáról, ill. azzal szoros összefüggésben a támogatás intenzitásáról érdemben nem volt módunk véleményt alkotni. A tervezet a teljesen sikertelen kútfúráshoz egyébként 50%-os, a teljesen sikereshez 10%-os támogatást párosít, azaz a szélsőértékeket megismertük, de a részleges sikeresség támogatási intenzitása homályban maradt. Kertes írásunkban bemutatjuk, hogy ugyanez miként működött a Geotermia-2021/1 pályázatnál.
Kiegészítő javaslatunk a pályázattervezet 1.1 fejezetéhez (Ki nyújthat be pályázatot?) az alábbi bekezdés vastag betűvel jelzett mondatrésze, alatta az indokolásunkkal:
„Pályázatot kizárólag azon szervezet nyújthat be, aki geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására vonatkozó koncessziós jogadománnyal vagy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága által a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 21/A. § szerinti geotermikus kutatási engedéllyel, valamint ezek alapján a megvalósítani kívánt fúrás helyszínére érvényes 12/2022. (I.28.) SZTFH rendelet szerinti építési engedéllyel, vagy vízügyi hatóság által kiadott, kútfúrásra vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel, továbbá Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkezik.”
A kiegészítést a jelenleg hatályos két különböző, de kút létesítés szempontjából teljesen egyenrangú hatósági engedélyezési eljárás indokolja. A kiegészítés elmaradásával a pályázati felhívás véleményünk szerint sértené a vízjogi engedélyezési eljárásra jogosultak egyenlő bánásmódhoz és esélyegyenlőséghez való jogát, hiszen hátrányos megkülönböztetést szenvednek.
KEHOP Plusz-4.2.3-24 Geotermikus alapú villamosenergia-termelés
Az MGtE ezúttal három javaslattal élt:
- Szerencsésebbnek tartanánk legalább 3 projekt támogatását megcélozni a tervezet szerinti 1-2 helyett. Erre figyelemmel egyrészt 6 milliárd Ft-ra kellene csökkenteni az egy pályázatra jutó támogatás maximumát, másrészt elegendően hosszú, pl. 1 év időtartamra kellene választani pályázatok benyújtási időintervallumát.
- Örülünk, hogy a geotermikus villamos erőmű telepítés beépített teljesítményre vetített 1 milliárd Ft/MW-os fajlagos beruházási költségére vonatkozó előterjesztésünk bekerült a tervezetbe, ugyanakkor jobbnak látnánk megtartani akkori elképzelésünket, miszerint a projekt elszámolható költsége kizárólag a beépített villamos teljesítményre vetítődjék, ne a hő- és villamos teljesítmény összegére.
- Az előkészítésre és tervezésre elszámolható költség felső korlátját javasoljuk fölemelni a tervezett 2%-ról 4%-ra. Az emelés elmaradása a gyenge minőségű előkészítés és a silány tervezés kockázatával jár.
KEHOP Plusz-4.2.5-25 Földhő hasznosítási kedvezményes hitelkonstrukció
Bár már tavaly is javasoltuk lecsökkenteni, ráadásul az energetikai kormányzat nyitottnak látszott azt el is fogadni, a tervezet mégis megtartotta a kölcsön minimális összegére vonatkozó 1 milliárd forintos határt. Ezért ismételten kértük ügyletenként 50 millió forintra csökkenteni a legalacsonyabb hitelösszeget, ezúttal az alábbi indokolással:
A tervezet szerint a támogatás maximális értéke kisvállalkozások számára lehet a legmagasabb, ami 65%. Ezzel a létező legalacsonyabb beruházási költség, ami az 1 milliárd Ft-os kölcsön folyósítására még feljogosítja a pályázót, 1.539.462.000 Ft. Ennek az összegnek a töredékéből is meg lehet valósítani értelmes, megtérülő, a hitelprogram céljával tökéletes összhangban álló geotermikus fejlesztéseket. Ezen állításunkat a magyarországi földhő hasznosítás hét évtizedes története bizonyítja. A csökkentés elmaradásának káros hatása elsősorban nem a hitelprogram nevesített céljainak nem teljesülésében, hanem sokkal inkább a társadalmi egyenlőtlenség fokozásában, az anyagilag kevésbé tehetős lehetséges pályázók kiszorulásában nyilvánulna meg. A csökkentés bevezetésével viszont várható a gondolkodás beindulása, az öngondoskodás erősödése, a helyben elérhető geotermikus energiának a helyi közösségek előnyére történő felhasználásának bővülése.
Javasoltuk a sekély geotermikus beruházások minimális kölcsönösszegét is csökkenteni 100 millió forintról szintén 50 millió forintra. Ha ezt elfogadják, akkor kiszélesedik a műszakilag lehetséges és gazdaságilag életképes beruházások köre, vele együtt a pályázók és pályázatok száma, ami egyértelműen segíti a hitelprogram céljainak teljesülését.
Javasoltuk még, hogy a töröljék a kölcsönfelvétel tiltását a táv- és csővezetékes infrastruktúra, szállításhoz, elosztáshoz szükséges felszíni létesítmények megvalósítása tekintetében. Véleményünk szerint ugyanis nem állja meg a helyét, és nem is fogadható el az a kormányzati érvelés, hogy geotermikus energiatermelés bővülése, tágabb értelemben a hitelprogram céljainak megvalósulása csak geotermikus kutatás és/vagy kútfúrás eredményeként jöhet létre.
Kút alkalmassága a Geotermia-2021/1 pályázatban
A 2021 júniusában megjelent pályázat volt Magyarországon az első, ami a támogatás mértékét a létesített geotermikus kút sikerességéhez kötötte. Az alapelv az volt, hogy annál magasabb arányú vissza nem térítendő támogatás jár a beruházónak, minél távolabb került a megfúrt kút tényleges kapacitása az előzetes elvárástól. Három alkalmassági kategória létezett:
- alkalmas, ha a kútkapacitás 80-100% között van – támogatás intenzitás: 30%
- részlegesen alkalmas, ha a kútkapacitás 60-80% között van – támogatás intenzitás: 45%
- alkalmatlan, ha a kútkapacitás 60% alatt van – támogatás intenzitás: 60%
A kútkapacitás egy számítással meghatározott hőteljesítmény volt. A számításhoz a két legfontosabb kútparaméter, a maximális vízhozam és a hozzá tartozó kútfejhőmérséklet ismerete mellé föl kellett venni egy elfolyó víz hőmérsékletet is, amit illett a megcélzott hőfogyasztói kör adottságaihoz igazítani. A következőkben bemutatjuk, hogy a kút alkalmassági besorolása mennyire érzékeny a kútparaméterek viszonylag kis változására. Példánkban egy termálkút és egy épületfűtési rendszer (távfűtés) együttműködését modellezzük kitalált, de életszerű hőtechnikai értékekkel. Legyen a távfűtés csúcsidejű hőteljesítmény-igénye 8 MW, a fűtési kör hőmérséklet lépcsője 70/50°C, a termálkúttól elvárt (csúcsidejű) hőteljesítmény pedig 4 MW! Ezek után három különböző vízhozammal, ill. kútfej hőmérséklettel meghatározzuk, hogy a kút pályázati felhívás szerint milyen alkalmassági besorolást kapna. A számértékeket a táblázat tartalmazza, a besorolást a diagram szemlélteti.
Szeretnénk fölhívni a figyelmet a táblázat utolsó oszlopára, ami a geotermikus energiának az adott fűtési körben elérhető elméleti arányát mutatja a három esetre. Látható, hogy a legalacsonyabb érték is 76%. Ennek ismeretebén fölmerülhet a kérdés, hogy vajon miért kell termelésre, használatra alkalmatlannak minősíteni egy termálkutat csak azért, mert teljesítményében egy pályázati határérték alá kerül, miközben éves energiatermelése lényegesen nem marad el alkalmas vagy részben alkalmas társától. Ami biztos: egy geotermikus beruházónak esze ágában sem lenne egy 70 m3/h hozamú, 80°C-os vízhőmérsékletű termálkutat csak azért nem használni, mert azzal földgázigényének csak 76%-át képes kiváltani a tervezett 94% helyett.
Már csak egy ilyen kérdés tisztázása miatt sem lett volna haszontalan megismerni az új KEHOP Plusz-4.2.4-25 pályázat részleteit.
Nyitókép: Veresegyház, a B-15 termálkút 1993-ban (forrás: Szita Gábor)
