A Magyar Közlöny idei 100. számában 2024. október 3-án megjelent a Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció elfogadásáról szóló Kormányhatározat*.
„Nemzeti energiapolitikánk kiemelt célkitűzései a minél nagyobb mértékű önellátásra való törekvés, a megfizethető energia biztosítása és az energiatermelés dekarbonizációja. … A földhő mindhárom célkitűzésünknek megfelel” – olvasható a koncepció bevezetőjében. A kormány célkitűzése nem kevesebb, mint 2030-ra megkétszerezni, évi 12-13 PJ-ra növelni a geotermikus energia hazai felhasználását.
A koncepció idén májusban még stratégia néven futott, és azt a Magyar Geotermális Egyesület is véleményezte, miután társadalmi egyeztetésre bocsátották. Az egyik megjegyzésünk éppen az volt, hogy amit a kormány stratégiának nevez, azt mi semmiképpen nem gondoljuk annak, legföljebb cselekvési tervnek vagy fejlesztési célkitűzésnek. (Az MGtE teljes véleménye a https://mgte.hu/velemenyezesek/ linken a 33. sorszám alatt érhető el.)
Összehasonlítva a „stratégiát” a „koncepcióval” azt találjuk, hogy egyik legfontosabb erénye tűnt el belőle, ti. hogy a számszerűsített energetikai célértékek mellett felvázolták a megvalósítási eszközrendszert is. Azzal, hogy a véglegesen elfogadott koncepcióból kitörölték a várható támogatásokra vonatkozó utalásokat, ami összesen 54 milliárd Ft vissza nem térítendő forrást jelentett volna, a jövőbeli geotermikus fejlesztések legfőbb hajtóereje, az állami támogatás vált bizonytalanná. Ezzel együtt az viszont bizonyosabb lett, hogy a jelenlegi kb. 200 millió m3 éves földgázkiváltásunk geotermikus energiával 2030-ra nem fog fölfutni 500-700 millió m3-re, ahogy azt mind a „stratégia”, mind a „koncepció” vizionálta, így a kormány által határozatba foglalt anyag nem egyéb, mint egy látlelet és ötletgyűjtemény, ami energiaszuverenitásunk erősítésétől olyan messze áll, mint Makó Jeruzsálemtől.
Akinek ezután még van kedve, cikkünk tovább olvasásával képet kaphat arról, hogy miről szól a Nemzeti Földhő Hasznosítás Koncepciója. Íme:
A fejlődéshez adott a világátlagnál jobb geológiai potenciál, a szükséges adatbázisok, a megfelelő szakértelemmel rendelkező iparági szereplők, de van, ami hiányzik:
- elsősorban a pénz: a beruházások induló tőkeigénye nagy, szükségesek lennének finanszírozási lehetőségek,
- az iparági értéklánc,
- a geotermikus fűtést befogadni képes (korszerű gépészettel, szigeteléssel ellátott) épületállomány,
- a kivitelezői kapacitás,
- a földhőt már most hasznosító rendszerek hatékonysága.
Jelentős kihívásként említik:
- a geológiai kockázatokat, vagyis hogy geológiai okok miatt sikertelen esetleg egy projekt – ezért további kutatásokra lenne szükség,
- a visszasajtolás földtani-műszaki korlátait,
- a meglévő kapacitások fenntarthatóság biztosítását és ehhez kapcsolódva
- a korábban létesített termálvíz kivételek hozamának és hőmérsékletének megőrzését.
A növekedési lehetőségek között egyrészt számolni lehet az ipari, mezőgazdasági és településfűtési rendszerek kombinált, kaszkád rendszerű hasznosításával – amelyben a különböző hőfelhasználókat a csökkenő hőmérsékleti szint mentén kötik sorba – és a korábban fúrt termálkutakra kötött rendszerek felújításával. Másrészt komoly potenciál mutatkozik a távhő célú hasznosításban: 77 távhőrendszerrel nem rendelkező vidéki település közel harmadánál – 20 esetben – látszik “alacsony kockázatúnak” vagyis nagy eséllyel sikeresnek a geotermikus távfűtés kialakítása. A geotermikus áramtermelésre is lehetőség mutatkozik, de a magas geológiai kockázat és a beruházás költségigénye miatt itt hathatós állami támogatásra van szükség. Pedig ezen a területen van igazán érdeklődés: a koncepció szerint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához 2023 december elejéig benyújtott geotermikus kutatási engedélykérelmek jelentős része áramtermelési célú. Ennek hátterében az áll, hogy nő az igény a zöldáramra, és geotermikus termeléssel időjárási körülményektől függetlenül biztosítható megújuló alapú elektromos energia.
A kialakított koncepció az, hogy a földhő hasznosításának folyamatát 2-4 éven belül az ipari, mezőgazdasági (élelmiszeripari) és településfűtési projektekkel érdemes indítani, majd 4-6 éven belül a távhőellátást és az elektromosáram-termelést célzó beruházásokkal folytatni.
Az anyag kitér arra is, hogy az államnak mindebben milyen feladatot kéne vállalnia:
- segíteni a geotermikus kutatást,
- anyagi támogatást nyújtani, és kiszámítható finanszírozási környezetet teremteni. Ennek külön fejezetet is rendeltek, amelyben szó esik Geotermikus Beruházási Hitelkonstrukcióról, célzott pályázatokról és támogatási programokról, a távhő támogatási szabályozás módosításáról,
- hozzáférhetőbbé tennei és bővíteni a beruházók számára elérhető geológiai adatokat,
- lehetővé tenni a “nemzeti fúrókapacitások” jobb kihasználtságát,
- menedzselni és nyomon követni a koncepció megvalósulását.
Ezen kívül a kormány ösztönözni szeretné a geotermikus fejlesztő cégek alapítását, zöld alapon élesztenék újra a “nemzeti energetikai gépgyártást”, hidrogeológiai modellekkel biztosítanák a termálvizes körzetek fenntarthatóságát, és felgyorsítanák a szakemberek képzését, akikből jelenleg nincs elég.
*A Kormányhatározat nem jogszabály, az állami irányítás egyéb jogi eszközei közé tartozik. Tulajdonképpen egy államakarati aktus, az állami szervek tekintetében általánosan a jövőre nézve határoz meg kötelezően követendő magatartást.
