A Magyar Geotermális Egyesület elkészítette és a megadott határidőn belül megküldte véleményét az Energiaügyi Minisztérium által április 18-án társadalmi egyeztetésre bocsátott Nemzeti Földhő Stratégiáról (NFS).
Bevezetőjében az MGtE felsorolt három korábbi anyagot, amiben határidőkhöz kötve határoztak meg célértékeket a (mély)geotermikus energiahasznosításra. Ezek közös tulajdonsága, hogy egyik sem teljesült.
Az Energiaügyi Minisztérium NFS tervezete azzal számol, hogy a jelenlegi 6,4 PJ/év geotermikus hőtermelés 2030-ra el fogja érni a 12-13 PJ/év értéket. Ennek megvalósításához egy összességében 165 milliárd Ft-nyi támogatást gondolnak párosítani, ami 54 milliárd Ft vissza nem térítendő juttatásból és 111 milliárd Ft kedvezményes hitelből állna.
Ezzel kapcsolatosan az MGtE rámutatott, hogy a 6,4 PJ/év geotermikus hőtermelést több mint 60 év alatt építettük ki, amihez képest a 2030-ig történő megkétszerezés a fejlődés sebességének pontosan a 10-szeresére történő növekedését feltételezi az előző 60 év átlagához képest. Ezt követően kifejtette, hogy a 2005 és 2010 közötti KIOP, KEOP és KMOP pályázatok tapasztalataiból kiindulva csupán a vissza nem térítendő állami támogatási igényt minegy 120-180 milliárd Ft-ra becsüli, amit a beruházók rendelkezésére kellene bocsátani. A támogatás forrásoldala és igényoldala közötti jelentős különbség miatt az MGtE javasolja vagy a célérték csökkentését, vagy a támogatási keret számottevő növelését.
Egyértelműen támogatja az MGtE azt az NFS-ben megfogalmazott gondolatot, hogy a földhő hasznosítások járuljanak hozzá a gazdasági versenyképesség növeléséhez, és nemzetgazdasági szinten (is) térüljenek meg. Egyetért azzal is, hogy egy kiszámítható finanszírozási környezet kialakítása elsődleges fontosságú, de megjegyzi, hogy az önmagában nem elég. Szükséges a hosszabb távon (8-10 év) való folyamatossága is, továbbá a szigorú és következetes utóellenőrzés, a csalók, szerencselovagok kiszűrése.
Az NFS azon megállapításával, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a beruházói és felhasználói funkciót érdemes elválasztani egymástól, az MGtE nem ért egyet. Számára az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az ún. „szakcégek” tevékenysége nyomán rosszul előkészített beruházásokkal hibásan vagy egyáltalán nem működő létesítmények valósultak meg, hatalmas mennyiségű közpénzt pocsékolva el, és így óriási anyagi és erkölcsi kárt okozva a geotermikus ágazatnak. Ezt 2017-ben nyilatkozatban is jelezték az illetékes minisztériumoknak.
Összességében azonban a Nemzeti Földhő Stratégia tervezetét az MGtE jól sikerült munkának tartja, ami számszerűsíti a kormányzat által a geotermikus ágazattól elvárt földgázkiváltás mértékét, miközben a célértékekhez igyekszik a megvalósítási eszközrendszert is felvázolni. Ilyen erényt semelyik régebbi anyag nem tudott felmutatni. Ugyanakkor megjegyzi, hogy az NFS-t tartalmilag nem tekinti stratégiának, hanem inkább fejlesztési célkitűzésnek vagy cselekvési tervnek. Ezen kritikai véleményét arra alapozza az MGtE, hogy szerinte egy valódi stratégiában sokkal részletesebben kellett volna vizsgálat tárgyává tenni pl. a földhő hasznosítás és a vízgazdálkodás egymásra hatását, valamint a jogszabályi és az energiapiaci környezetet. Hiányolja az NFS-ből az állami támogatások alapelveinek megfogalmazását, a jövőbeli támogatási programok követelményrendszerének rögzítését, különösen azért, mert a 165 milliárd Ft-nyi pénzügyi eszköz akkora összeg, amennyit a hazai geotermikus ágazat még soha nem kapott.
Tagjaink a teljes véleményt itt tekinthetik meg.
