A 2026. április 12-i országgyűlési választások nyomán távozó Orbán-kormány geotermikus támogatáspolitikája jobbára a közpénzek felelőtlen odaítéléséről, pazarló felhasználásáról, eredmény nélküli elköltéséről szólt, ami ellen a Magyar Geotermális Egyesület már 2017-ben nyilatkozatban emelte fel szavát. A Seszták Miklós miniszter aláírásával válaszként kapott magyarázkodást azóta kordokumentumként őrizzük.
Változás persze nem történt. Akkor sem, és azóta sem.
A nyilatkozatban foglalt véleményünk helytállóságának visszaigazolását egy nem várt helyről kaptunk meg 2025. januárjában. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) ekkor tette közzé Elemzését, amiről egy korábbi hírünkben már beszámoltunk. Az ÁSZ nem a mi fellépésünk miatt kezdett vizsgálódásba, hanem mert a hivatalnak törvényi kötelezettsége a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzése, márpedig mivel a geotermikus energia az ország energiavagyonának része, az azzal történő felelős, eredményes és hatékony gazdálkodás közérdek.
Az ÁSZ jogász csapata magas szakmai minőségben készítette el elemzését. Számos olyan körülményt tárt fel, amiről még nekünk, szakmabelieknek sem volt tudomása, és igen komoly kritikával illette a geotermikus energiahasznosítás 2023-tól hatályos új hatóság engedélyezési felépítését. Mindezek többsége azonban a nagyközönség előtt rejtve maradt. Ezt onnan tudjuk, hogy véleményezésre megkaptuk az ÁSZ elemzés tervezetét, amit össze tudtunk hasonlítani a végleges, 2025. januári változattal. A különbség ég és föld. Nyilvánvaló, hogy a tervezetet cenzúrázták, és minden, a kormányzati ténykedésre hátrányos vagy kritikus észrevételt töröltek belőle.
Ettől még a hibákkal való szembenézés nem iktatható ki. Ennek igénye elemi erővel tört a felszínre a tavaly novemberi MGtE30 konferenciánkon, ahol a jelenlegi bányahatósági engedélyezés módját egymástól függetlenül több előadó is élesen bírálta. Ezt megtették az ÁSZ munkatársai is elemzéstervezetükben, ahol – csak példának okáért – a Geotermikus Energia Bizottságról (GEB) úgy vélekedtek, hogy bár a GEB-nek kulcsszerepe van az engedélyezési folyamatban, az jelenleg nem jogszabályoknak alárendelt módon működik, ami a jogbiztonság elemi követelményeit sem elégíti ki.
Innen kell felállnunk.
Idézetek és megjegyzések
Az Állami Számvevőszék Elemzése külön fejezetben foglalkozott Uniós és Norvég Alapból támogatott geotermikus projektekkel, amik közül néhányat csak azért citálunk ide és látunk el megjegyzéseinkkel, hogy olvasóinknak ne kelljen az egész anyagot átböngésznie ahhoz, hogy képet kaphassanak az elköltött, elvesztegetett közpénzek tömegéről.
ÁSZ: 2017-ben a GINOP-2.2.1-15 számú K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések című programban a kiemelt cél a hazai vállalkozások, kutatóhelyek és felsőoktatási intézmények között hosszú távon fenntartható, stratégiai jelentőségű együttműködések ösztönzése üzletileg is hasznosítható tudományos eredmények, iparjogvédelmi oltalmak létrejötte céljából. A program 1,36 Mrd Ft-tal támogatta az Európai Unió a MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt. és a ROTAQUA Kft. által megpályázott projektet, melynek eredményét a fenntartható és költséghatékony termálvíz visszasajtolás kútkiképzési technológiájának kifejlesztésében jelölték meg a kedvezményezettek.
Megjegyzés: A fenntartható és költséghatékony termálvíz visszasajtolás kútkiképzési technológiájának kifejlesztésénél fontosabb kutatás-fejlesztést nehéz lenne Magyarországon elképzelni. A kutatás eredményei viszont teljesen ismeretlenek. A pályázó cégek honlapján semmiféle információ nem lelhető fel a programról. A magyar geotermikus szakma 1,36 milliárd forint közpénz elköltése után semmivel sem került közelebb egy sok évtizedes probléma megoldásához.
ÁSZ: Szintén a GINOP-2.2.1-15 számú K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések című programban nyert el támogatást a HIDROFILT Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft. a Pannon Egyetemmel együttműködve. A projekt célja a termál- és gyógyvizek optimalizált újrahasznosítása és környezetterhelő hatásának csökkentése volt. A program eredményes befejezésére eredetileg 942 MFt-ot ítélt meg az irányító hatóság, végül ennél magasabb összeget összesen 1,1 Mrd Ft-ot fizettek ki.
Megjegyzés: A vissza nem sajtolható fürdővizek környezetterhelő hatásának csökkentése kiemelt fontosságú, a pályázat ilyen szempontból telitalálat. Az, hogy a konzorciumi tagok végül milyen megoldásokat találtak a program véghezvitelével, rejtély maradt. A Hidrofilt honlapja beszámol ugyan a támogatás elnyeréséről, megnevezi másik három partnerét is, de az eredményekről egy szót sem szól. Így tehát 1,1 milliárd forint közpénz elköltésével sem lettünk okosabbak, hogy milyen technológiával lehetne a felszíni vízfolyások termálvizek általi szennyezését csökkenteni.
ÁSZ: Tótkomlós településen a KEHOP-5.3.2-17-2017 számú helyi hő és hűtési igény kielégítése megújuló energiaforrásokkal című pályázattal nyert a Tótkomlós Város Önkormányzata a Geothermal Green Energy Kft-vel konzorciumban 2,5 Mrd Ft-ot. A projekt keretében a feltárás sikeres volt, termálvizet találtak. A hasznosítás még kérdéses, alapvetően tömbfűtés vagy ipari hő formájában történhet meg, tekintettel arra, hogy nincs a lakosságot kiszolgáló távhőrendszer a településen.
Megjegyzés: A pályázati felhívásban felsorolt feltételek szerint a pályázónak rendelkeznie kellett (volna) távhőszolgáltatási engedéllyel. Távhőrendszer hiányában ez nyilván teljesíthetetlen volt, tehát már a támogatás megítélésének jogszerűsége is megkérdőjelezhető. A megfúrt 4 db termálkút hasznosítása a mai napig nem történt meg.
ÁSZ: Az EU közpénzügyi átláthatósági honlapján szerepel, hogy kutatásra 2,8 Mrd Ft NFKIH* által adott támogatásban részesült az EU-FIRE cégcsoport 2020.11.26-án. Ezt erősíti meg, hogy Földi Energiaforrások Kompetencia Központ megnevezéssel bekerült egy támogatás az OTR** rendszerébe. Azonban erről nem áll rendelkezésre információ az NFKIH honlapján.
* NFKIH: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal
** OTR: Oktatói Továbbképzési Rendszer
Megjegyzés: Nincs.
ÁSZ: Kiskunhalason a geotermikus energia megkutatására és a város önkormányzata és a beruházó EUFIRE cégcsoport egy projektcéget alapított Kiskunhalasi Geotermikus Projekt Kft. néven. A cégcsoport közlése szerint a projektet az EGT Finanszírozási Mechanizmusa (Norvég Alap) 460 MFt-tal (34%-ban), míg a vállalkozás 892 MFt-tal finanszírozta meg, 2016-ban. A projekt indulását késleltette a projekt magas fúrási kockázatait vállalni tudó finanszírozó bevonása, de végül a Norvég Alap egy adott térség geotermikus lehetőségeinek, kiaknázásának feltérképezését célzó pályázatán (a konkrét pályázati felhívás már nem elérhető) eredményesen pályáztak. A pályázaton célkitűzésként az szerepelt, hogy az akkori előzetes kalkulációk szerint a földgáz alapú hőforrásokat a geotermikus energia 99%-ban ki fogja váltani, ezzel majdnem a teljes 1248 lakáscélú és 1 közintézmény fűtési igényét fedezni tudták volna. Kiskunhalason a projekt keretében termálvizet nem találtak, ezért jelenleg sem valósul meg geotermikus energia hasznosítása. Az MGtE (MGtE, 2017) – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felé -, felvetette, hogy ennek oka a támogatott projekt nem kielégítő tervezése, előkészítése volt. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium válaszlevelében jelezte, hogy a projekt sikeres volt, hiszen annak célja egy kutató fúrás kialakítása volt és ez teljesült. Az igénybe vett Norvég Alap források visszafizetésére a rendelkezésre álló információk alapján nem került sor.
Megjegyzés: A projekt célja teljesen világos volt: 1248 lakás és 1 közintézmény geotermikus fűtése, a jelenlegi földgáztüzelés 99%-os kiváltása. A kútfúrás a fenti célhoz rendelt eszköz lett volna csupán. Az NFM válasza, miszerint a projekt célja egy kutatófúrás lemélyítése volt, utólagos és hamis magyarázkodás.