Szlovákiának kiváló geotermikus adottságai vannak. Az 1970-es évektől napjainkig az ország területének 27%-án tárták fel a forrásokat.
Geotermikus adottságok
A geotermikus energia hasznosítása céljából folytatott kutatások fokozott geotermikus aktivitást mutattak ki, amelyet 64,5 mW/m2 közepes hőárammal, illetve ennél magasabb értékkel jellemezhetünk (120 mW/m2 a Kassai medencében). A hőáram átlagértéke magasabb a világátlagnál: 60 mW/m2. Szlovákiában az átlagos geotermikus gradiens 33 K/km (általában a világátlag 30 K/km), néhány lelőhelyen eléri 50 K/km értéket (így a kassai medencében).
A geotermikus energiakészlet döntő hányada ( 90 %-ban) a termálvizek előfordulásához kötődik, amelyek kiaknázása búvárszivattyú nélkül történik; búvárszivattyús vízkivétel csak néhány helyen kerül alkalmazásra: Galántán (távfűtés), Párkányban, Györkén (Kassai medence), ill. Nagymegyer (termálfürdő).
A geotermikus tér aktivitása és a hévíz kollektorok előfordulásai alapján Szlovákia területén, geotermikus energia kitermelésére alkalmas 27 olyan körzetet vagy struktúrát jelöltek meg, ahol a termálvizek hőmérséklete 25 °C és 130 °C közötti érték (bár akadnak magas hőmérsékletű ( >150 °C ) területek is). A lakóépületek hőellátására is hasznosítható energiapotenciál megközelíti a 5538 MW hőteljesítményt eredeti közegbe történő visszasajtolás esetén. A visszasajtolás csak kivételes esetben valósul meg, így a hasznosítható potenciál nagyon alacsony érték, 321,0 MW.
Ezen körzetekben (a trencséni hegykatlan és Beša-Čičarovce struktúra kivételével) eddig 159 geotermikus furat létesült, amelyekből 7 hozott negatív eredményt és egy furat (GPB-1 Boheľov-Bögellő), geotermikus megfigyelést szolgál.
Összességében a furatokkal bizonyított vízhozam nagysága 2267,9 l/s 18-129 °Ctorkolati hőmérséklettel. A hévizek 9-3616 m furatmélységek mellett lettek feltárva. A szabad kifolyású vízhozam értékek a furatok torkolatainál néhány tized liter és 70 l/s, közötti voltak. Döntően NaHCO3, CaMgHCO3 és NaCl tartalmú vizekről van szó 0,4- 90,0 g/l ásványi anyag tartalommal. A kinyerhető hő teljesítmény 15 °C referencia hőmérsékletet feltételezve 364,92 MW, ami a szlovákiai hévizek bizonyított (beépített) hő energia potenciálja.
Összegezve, Szlovákia hévizeinek hő energia potenciálja az összes távlatilag kitermelésére alkalmas hasznosítható körzetben 6653 MW, amiből 5945 MW jelenti a hévíztartalékok hőenergia potenciálját és 700 MWjelenti a hévízforrások hő energiapotenciálját. A megvalósított geotermikus furatok által bizonyított (kiépített) hévizek hőenergia potenciálja az egész Szlovákia geotermikus potenciáljának 5,48 %-a.
Geotermikus energia felhasználása
- A geotermikus energiát (illetve energetikai rendszert) 20 telephelyen alkalmazzák mezőgazdasági célokra – hőszolgáltatásra, üvegházak- és fóliasátrak fűtésére, talajfűtésre (temperálásra). Mezőgazdasági felhasználása korábbi termény betakarítást és virágtermesztést tesz lehetővé, az ellátott üvegházi és fóliasátras termőterület nagysága kb.25,86 ha.
- A hasznosítás további 15 telephelyen lakótelepek, lakások, szociális és gazdasági létesítmények, sportlétesítmények és vendéglők fűtésének céljaira történik (így Galántán, Nyárasdon, Komáromban, Bešeňován, Liptovský Trnovecen, Oravicén, Felsőszeliben, Nagymegyeren, Dunaszerdahelyen és Poprádon; szállodaépületek fűtésére Bešeňován, Nagymegyeren, Podhájskán és Párkányban lakóházak fűtésére és Galántán kórház fűtésére is).
- Három telephelyen technológiai hasznosítása, haltenyésztés céljára, valamint 44 telephelyen idegenforgalmi célokra, konkrétan termálfürdők táplálására.
Jelentősebb geotermikus projektek:
Nagymegyer város területén az 1972 és 1985 között két termálvíz kút létesült GTV-1 és GTV-2 megjelöléssel. A termálvíz kutak feladata a geotermikus energia biztosítása az egész évben üzemelő medencék számára, a termálfürdő használati melegvíz igényeinek biztosítása, valamint a fürdő épületeinek fűtése. 15 °C hűtési hőmérséklet mellett a kinyerhető energia mennyiség 3170,44 kW. Ez ugyanakkor elméleti érték, amelyet semmiképp nem szabad túllépni; gyakorlatilag a termálvíz hűtési hőmérséklete feltétezi a 25 °C hőmérsékletre való hűtést, így a kinyerhető energia 2229,54 kW.
A nagyszombati (Trnava) közigazgatási egységhez tartozó Galánta (Galanta) járási városában két termelő kút található (1983-84-es fúrás); összes vízhozamuk eredetileg 50 l/s, és a kútfejen a termálvíz hőmérséklete78 °C. A kitermelt hőmennyiség 1236 lakás és a hozzátartozó járulékos objektumok (Északi lakótelep) és a helyi kórház hőszolgáltatását biztosítja. Az első 8 MW hőteljesítményű geotermikus hőközpont Szlovákiában itt került üzembe 1996-ban. A FGG-3 kúton egy 27 kW-os villanymotor frekvenciaváltóval van ellátva, így annyi termálvíz kerül kitermelésre, amennyire éppen szükség van. A termelő kutakba búvárszivattyúk vannak beépítve kb. 100 m mélységben. A hőszolgáltatást (a fűtő rendszerekbe) és a használati melegvíz előállítását termálvíz teszi lehetővé. Amennyiben a napi környezeti levegő átlaghőmérséklet -4 °Calá süllyed, a hiányzó hőteljesítményt földgáztüzelésű csúcskazánok biztosítják. A kazántelepen két 2500 kW-os és két 3600 kW-os kazán van beépítve (összteljesítményük 12200 kW). A galántai nyitott geotermikus energiarendszer fontos feladatait (a termálvíz kitermelésétől a fogyasztókhoz vezérlésig) számítógépes rendszer biztosítja és a termálvíz kivétel és a hőellátó rendszer összes fontos adatát figyeli és tárolja. A termálvíz a termelő kutakból a hőközpontba kerül, ahol először lemezes hőcserélőkbe kerül és utána a használati melegvízet melegíti egy külön hőcserélőben. Az így lehűtött csurgalék termálvíz folytatja útját a Galandia termálfürdőbe ahol medencéket, töltenek vele, illetve hőszivattyúk segítségével lehűtik 15 -20 °Cfokra, majd egy 6 km-es csővezetéken keresztül a Vág folyóba vezetik.
Geotermikus erőmű
Az első geotermikus erőmű telepítése Szlovákiában is folyamatban van. A kassai medence geotermikus energia potenciáljáról átfogó tanulmány1991-ben készült az Energoprojekt keretében, az ORMAT (Nevada, USA) és Állami Földtani Intézet (Dionyz Štúr) közreműködésével. A tanulmány szerint a terület Közép-Európa legígéretesebb helyszíne, a kitermelhető geotermikus energia kapacitása eléri a 300 MW-ot. A leendő geotermikus erőmű 24 tápmodullal (OEC – ORMAT energia-konverter, a szerves Rankin-ciklus elvén működik) rendelkezne, teljes kapacitása 31,2 MW (130 °C körüli hőmérsékleten a Földtani Intézet szakértőinek reálisabb becslései szerint), vagy 42 MW (140 °C körüli hőmérsékleten a technológiai beszállító ORMAT optimista becslése szerint); négy fázisban, négy helyszínen (Bidovce, Kisszalánc, Balogd, Szalánchuta) épült volna ki. A tanulmány közzétételét nem követte az olcsó villamos energia iránti izgatott várakozás, így ez az alternatív geotermikus projekt a közelmúltig feledésbe merült.
2010-ben került újra napirendre az erőmű létrehozása, ezúttal már Györke (Ďurkov) körzetében. (Első fázisban a kassai hőerőmű – TEKO – fokozatos teljes átalakításával a szlovák SPP gáztársaság és a Gazdasági Minisztérium szervezésében.) Indító kapacitása 3 MW lett volna, a három kút felhasználásával elérte volna 8-9 MW-os kapacitást, idővel pedig a térség teljes bekapcsolódásával (8 geotermikus dublet telepítésével) 100 MW-ra nőtt volna, ami évi 2500 TJ energiát jelent, mintegy 11000 háztartást ellátva ezzel. Bár úgy tűnt, a kassai program előkészítésének végső szakaszában tart, miután megkapta a szükséges engedélyeket, és 2011-re, de legkésőbb 2012-re elkészül, a terv a túlbecsült hatékonyság, a rosszul felmért kockázati tényezők és komplexitás miatt nem tudott felnőni az ambíciókhoz, és jelenleg is újratervezés alatt áll, mint kombinált ciklusú hibrid technológiájú erőmű (az energiaveszteség kiküszöbölése hőelvezetéssel történik, ezt fűtési célokra használják fel).
Megjegyzések: 1 – a Duna menti medence központi depressziója, 2 – a komáromi magas tábla, 3 – a komáromi tábla szegélye, 4 – a bécsi medence, 5 – a lévai tábla, 6 – a tapolcsányi torkolat és bánovi hegykatlan, 7 – a felsőnyitrai hegykatlan, 8 – a skorušiai hegykatlan, 9 – a liptói hegykatlan, 10 – a lőcsei tábla nyugati és déli része, 11 – a kassai hegykatlan, 12 – a túróci hegykatlan, 13 – a komjáti depresszió, 14 – a dubníki (Ótura közelében) depresszió, 15 – a nagyszombati torkolat, 16 – a pöstényi torkolat, 17 – a közép szlovákiai új vulkanikus képződmény északnyugati része, 18 – a trencsényi hegykatlan, 19 – az illavai hegykatlan, 20 – a zsolnai hegykatlan, 21 – a közép szlovákiai új vulkanikus képződmény délkeleti része, 22 – a felőstrhárei – trencsényi szakadék, 23 – a Rima menti hegykatlan, 24 – a lőcsei tábla észak-keleti része, 25 – a homonnai hegyhát, 26 – a Beša – Čičarovcei alakzat, 27 – a losonci hegykatlan.
A jelölések magyarázata: 1 – távlatilag kitermelésre alkalmas területek, ahol a hidrotermikus értékelés már megtörtént, 2 – távlatilag kitermelésre alkalmas területek, ahol a hidrotermikus értékelés folyamatban van, 3 – távlatilag kitermelésre alkalmas területek, ahol eddig hidrotermikus értékelés nem megtörtént meg, 4 – a terület számjele / a geotermikus furatok száma.
Szlovákia hévizeinek hő energia potenciálja:
A termálkutak vízhozamai, teljesítményei és a hasznosítás mértéke:
A geotermikus energiaforrások hasznosítása:
—————————————————
Forrás:
Hybride Energy Technologies for an Efficient Geothermal Heat Utilization
Böszörményi László, G. Böszörményi
The Idea of an Innovated Concept of the Košice Geothermal Project
Alena Bujanská, Böszörményi László
SSP – JOURNAL OF CIVIL ENGINEERING Vol. 10, Issue 2, 2015
http://www.thinkgeoenergy.com/slovakia-seeing-development-of-first-geothermal-power-plant/
A nagymegyeri termálfürdő energetikai elemzése
A geotermikus energia, mint megújuló energiaforrás hasznosítása Szlovákiában ill. A geotermikus energia hasznosítása Galántán
Dr Takács János
