Geotermikus energia Hollandiában

Szita Gábor 2015.07.14

Hollandiában 2013-ban mély és sekély kutak esetén 2012-höz képest 25%-os a növekedés.

2013 végén a geotermikus fejlesztések még mindig kezdeti szakaszban voltak, 2013-ban kb. 3000 hűtő és fűtő rendszer 830 GWh energiát állított elő, és 9 mély geotermikus erőmű 268 GWh hőt termelt. 2014-ben 4 új mély geotermikus kétkutas rendszer létesítése, tesztelése, üzembehelyezése folyt. A mély geotermikus hőhasznosítás várhatóan tovább fog növekedni a következő években.

Mély geotermia

Jelentős vízadó rétegek találhatók az átlagos a gáz- és olajlelőhelyek mélységében. A közvetlenül hasznosítható becsült potenciál 90000 PJ. Ez figyelmen kívül hagyja a még feltérképezetlen mélyebb rétegeket, amit a következő években vizsgálnak meg. A 3000-4000 méter közötti rétegekről nagyon sok adat áll rendelkezésre. Hollandia energiaigénye kb. 4000 PJ/év, a kitűzött cél a geotermikus energia hasznosítására ~350PJ/év, amit alacsony hőmérsékletű hőenergia formájában használnak fel lakóházak és üvegházak. Kb. egyharmada hasznosul üvegházakban, kétharmadával a háztartásokat fűtik. A kertészetek magas energiaigényének fedezése is biztosítható közvetlen geotermikus rendszerekkel.

2007-2008-ban Bleiswijk-ben fúrtak egy közvetlen felhasználású kutat egy 7 hektáros üvegház fűtésére, amit később kibővítettek 14 hektárra. 2010-ban több mint 60 db feltárásra vonatkozó pályázatot adtak le, főleg kertészeti felhasználásra. 2010 után csökkent az engedélyek igénylésének a száma, annak köszönhetően, hogy a kutak sok helyen oldott metánt tartalmaznak, ami a felszínre érve kiválik. Az engedélyezési feltételek szigorúak, és 2010 óta nagyon hasonlóak a gáz- és olajkitermelés feltételeihez. A metántartalom miatt a gázt elválasztják a folyadéktól, és az energiatartalmát gázkazánokban vagy kapcsolt energiatermelő berendezésben hasznosítják. A másik módszer, hogy a folyadékot a metán telítési nyomása feletti nyomáson tartják. 2009 és 2014 között 13 mély geotermikus projektet valósítottak meg, a hőmérsékletek 60°C (1600 m) és 87°C (2900 m) közöttiek. Az átlagos hőmérsékleti gradiens 3,1° C/100 m. A termelt mennyiség 100 és 200 m3 /h között van. Az összes kút – a „Minewater” projekt kivételével – csak hőenergiát állít elő. Hollandiában a meghatározó felhasználási terület a kertészet. 6 projektet üzemeltetnek önálló kertészeti vállalatok, 5 kutat közösen üzemeltetnek kertészeti cégek, kettőt pedig település, vagy település és energiacég közösen. Néhány kertészeti hasznosító épületeket is fűt. 2014-ben üzemelni kezd néhány új fúrású kút, így a várt termelés a 2014-re 1600 TJ.

Sekély geotermia

1985 óta folyik a napenergia hasznosítása hűtésre és alacsony hőmérsékletű fűtésre. A földalatti hőenergia-tárolás esetén a nyitott rendszerek (talajvízben tárolt energia) dominánsak, zárt rendszerek (fúrt kutakban tárolt energia) hőszivattyús rendszereknél fordulnak elő. A tipikus hőmérsékletértékek 7-17°C közöttiek. A fűtést hőszivattyúkkal oldják meg. 2015-ben várhatóan 3500 földalatti hőtárolós rendszer fog működni, melyek összesen 300 millió m3 vizet termelnek egy évben, és 3 PJ energiát állítanak elő. A fúrt kutak száma 50 000, és évente 5000-el nő. A nyitott rendszerek mérete 2-3 m3 /h-tól 3000 m3 /h-ig terjed. Zárt rendszerek 1 hurok/ház mérettől 1000 hurok/lakópark méretig terjednek. A sekély kutak átlagos megtérülési ideje 3-6 év. A 2013-ban aláírt National Energy Treaty szerint 2026-ra az összes energiaigény 16%-át fenntartható energiával fogják fedezni, ezenkívül 15 PJ-t állítanak elő fűtésre és hűtésre földalatti energiatárolási technikákkal, több mint 20 000 rendszer elérésével. 

Energiapolitikai fejlődés

2007-ben kormányzati garanciaprogramot hirdettek meg a geotermikus beruházások geológiai kockázatának mérséklésére, pontosabban a vártnál kisebb vízhozam esetére. 2011-ben kiadták a Nemzeti Akciótervet geotermikus energiára (National Action Plan for Geothermal Energy), amelyben megbecsülték a kitermelhető hőenergia-potenciált 2020-ra, ami várhatóan 11-14 PJ/év. 2012-ben a fenntartható hőenergiát is belefoglalták a kötelező átvételi árprogramba, ami már létezett más megújuló energiaforrások számára. Geotermikus hőenergiánál a tarifa 5-7 €/GJ. Több mint 30 pályázat érkezett be az első évben, és a megújulókra szánt költségvetés felét mély geotermikus projektekbe fektették.

Láthatóvá vált, hogy a 2011-ben kitűzött cél, miszerint 2020-ra 11-14 PJ geotermikus hőt termelnek ki, nem valósítható meg, ehhez évenkénti 45%-os növekedésre lenne szükség 2014-től 2020-ig. Az új cél 5 PJ/év mély geotermikus hőenergia, eszerint évente 4-5 új geotermikus kutat kell telepíteni, habár az utóbbi években a növekedési ütem 2 mélykút/év volt.

Szita Gábor – Kovács Ágnes

Scroll to Top