Geotermikus energia Indonéziában

Szita Gábor 2015.07.15

Indonézia geotermikus energiájának forrásai a Szumátra, Java, Bali és a kisebb szigeteken fekvő vulkánok. Az Országos Geológiai Intézet (National Geological Agency of Indonesia) legfrissebb számítása szerint 312 potenciális helyszínen 28 GWe a geotermikus potenciál, ami kicsivel magasabb az 5 évvel ezelőtti 27 GWe-os becslésnél. A legnagyobb készlettel Szumátra rendelkezik 12,8 GWe-val, de erre eddig csak 122 MWe teljesítményű geotermikus erőművet építettek ki.

Jelenleg 10 helyszínen működtetnek geotermikus mezőket. A 2010-ben működő 7 mezőhöz képest 3 új geotermikus mezőt vontak termelésbe.

A beépített villamos kapacitás 2013-ban 1346MWe volt, amely kb. 4,6%-a az elméleti potenciálnak. 2010 és 2014 között csak 203 MWe növekedés történt. 2014-ben 58 MWe mennyiségű projekt volt kivitelezés alatt, 2015-ben a geotermikus erőművek teljes kapacitása még 35 MWe-vel fog növekedni. A jelenleg kiépített mezők: Darajat (259 MWe), Dieng (60 MWe), Kamojang (200 Mwe), Gunung Salak (377 MWe), Sibayak (13,3 MWe), Lahendong (80 MWe), Wayang Windu (227 MWe), Lumut Balai (110 MWe), Ulumbu-Flores (5 MWe), Mataloko (2,5 MWe).

A geotermikus energia hasznosítása és fejlesztése érdekében a kormány eltökélte, hogy a legjelentősebb geotermikus energiaforrásokat hasznosítja, így a legnagyobb geotermikus energia előállító lesz a Földön (jelenleg a 3.). Hogy vonzza a befektetőket, a kormány fokozatosan növelte az országos villamosenergia-tarifát (9-12 cent/kWh), hogy versenyképessé tegye, és bevezetett egy régiónként változó átvételi tarifa rendszert, amellyel ösztönzi a különböző régiók fejlődését.

Ennek ellenére a geotermikus fejlesztések jelentősen elmaradtak az elvárásoktól. Az utóbbi 5 évben csupán 212 MWe teljesítményű geotermikus erőművet telepítettek és indítottak el, jóval elmaradva a 4000 MWe-os céltól. Ennek egyik fő oka az energia árazása. A geotermikus fejlesztést hátráltatják a magas kockázati költségek, a fosszilis energiahordozók támogatása, és az ebből következő előnytelen villamosenergia–tarifa. A geotermikus energia árának versenyképesnek kell lennie a többi alternatívával, és ezzel egyidőben a megtérülési idejének is alacsonynak kell maradnia. A beruházások megtérülnek az energia árából attól függetlenül, hogy a projekt gazdaságilag életképes-e, vagy sem. Az odaítélt geotermikus pályázatok nagy részének a belső megtérülési rátája kevésbé versenyképes. Új erőművek fejlesztéséhez az előnyös ár 9-12 cent/kWh lenne. Ennek eléréséhez az Energiaügyi Minisztérium 2012-ben felülvizsgálta a szabályozást, és megbízta a PLN vállalatot, hogy vegyen át minden geotermikus alapú villamosenergiát, mint egyedüli átvevő. A Világbank 2014-es tanulmánya szerint a geotermikus energia ára várhatóan 11-19 cent/kWh között lesz. A másik ok, hogy jelenleg nem létezik rendszer a geotermikus energia hosszú távú előnyeinek figyelembe vételére az energiát átvevő vállalat számára (PLN). Az alacsony kibocsátási értékek csak a lakosság és az ország számára előny, a vállalat számára nem. Az államnak támogatnia kellene a geotermikus energia használatát a PLN számára.

Jövőbeli fejlesztések

2010-ben a Bali Geotermikus Kongresszuson kitűzték, hogy 44 új geotermikus erőművet építenek 2014-re, ezzel több mint megháromszorozva a kapacitást 4000 MWe-re. 2025-re a kitűzött cél, hogy Indonézia geotermikus villamos teljesítménye 9000 MWe legyen, ez 5 %-át fedezné Indonézia energiafelhasználásának.

A közvetlen hasznosításban 2010-es helyzethez képest nincs változás. Indonézia évszázadokkal korábban elkezdte a földhő közvetlen felhasználását fürdők és uszodák fűtésére, természetes hőforrásokkal, a 20. század előtt csak zuhanyzásra, főzésre, mosásra használták, ma már széles körű a felhasználása. Kutatások folynak a geotermikus energia alkalmazására a mezőgazdasági szektorban, főleg a gombák termesztő közegének sterilizálására, de pálmacukor feldolgozásra, korpa szárítására, tea szárítására, pasztörizálásra, haltelepek fűtésére is.

Hőszivattyús rendszerek

Eddig a hőszivattyúk alkalmazása nem terjedt el. A magas entalpiájú geotermikus energiát érdemesebb villamosenergia termelésre használni.

Szita Gábor – Kovács Ágnes    
Scroll to Top