Izland jelentős geotermikus potenciállal rendelkezik a tektonikai mozgásoknak és vulkánoknak köszönhetően. Legalább 20 magas hőmérsékletű terület fekszik a vulkanikus zónában, ahol a hőmérséklet eléri a 200°C-ot 1000 m mélységben, és több mint 250 alacsony hőmérsékletű terület, ahol a hőmérséklet nem haladja meg a 150°C-ot 1000 m mélységben.
A primer energiaellátásban a geotermikus energia rész- aránya 68%. A geotermikus energia közvetlen felhasználása terén a helyiségfűtés a legjelentősebb, a fűtésre használt energia 90%-át fedezi. A közvetlen fel- használás egyéb területei az uszodák fűtésre, hó olvasztása, ipari hőfelhasználás, üvegházak és hal- farmok fűtése. Az összes éves közvetlen geotermi- kus energiafelhasználás kb. 26 700 TJ. A geotermi- kus alapú villamosenergia-termelés már elérte a 29%-ot, az összes beépített kapacitás 663 MWe, az éves előállított villamosenergia-mennyiség 5 245 GWh.
A magas hőmérsékletű (>200°C) mezők által ter- melt gőzt villamos energia előállításra használják, sokszor kapcsolt termelésben a forró vizet is hasznosítják, így a rendszer hatásfoka növekszik. Az alacsony hőmérsékletű mezőkből (
Közvetlen hasznosítás
A legtöbb országtól eltérően a geotermikus energia közvetlen felhasználásában a helyiségfűtés a legelterjedtebb mód. Reykjavikban, ahol a lakosság 2/3-a él, a távfűtés beépített kapacitása 1100 MWt, és az éves kitermelt forró víz mennyi- sége 80 millió m3 /év. Az uszodák vizének fűtését is sok helyen geotermikus energiával fedezik, az erre felhasznált éves geotermikus energiamennyiség 1600 TJ. Télen a járdákat is geotermikus energiával fűtik. A hóolvasztó rendszer kb. 1 200 000 m2 kiterjedésű, az épületfűtés kilépő, 35 °C-os vizét hasznosítják, vagy a házakból kilépő vizet összekeverik a távfűtés 80°C-os vizével. Reykjavik belvárosában a legtöbb járda és néhány úttest alá beépítették a rendszert, max. 180 W/m2 hőteljesítménnyel, az éves energiafogyasztása 430 kWh/m2 .
Ennek kétharmadát fedezi a fűtésre elhasznált víz, míg egyharmadát közvetlenül forró vízből veszik. Az ipari felhasználás legnagyobb fogyasztója egy hínár- szárító üzem, ahol 112°C hőmérsékletű termálvízzel 85°C-ra felfűtött levegővel szárítják a hínárt. Ezenkívül hal szárítására és sógyártásához is geotermikus energiát alkalmaznak. Üvegházak fűtéséhez kb. 660 TJ geotermikus energiát hasznosítnak évente.
Villamosenergia termelés
A geotermikus alapú erőművek beépített kapacitása jelen- leg 663 MWe. 2013-ban a teljes termelés 5,245 GWh volt, amely az ország villamosenergia-termelésének 29%-a.
Szita Gábor – Kovács Ágnes