Az Európai Geotermikus Technológiai és Innovációs Platform (ETIP-G) megjelentette a geotermikus technológiákra vonatkozó stratégiai kutatási és innovációs menetrendjét, amelynek célja a geotermikus szektor kutatási és innovációs (K+I) stratégiai tervének kialakítása, valamint a kutatási prioritások felvázolása a következő évtizedekre.
Ahhoz, hogy az EU dekarbonizációs energiaátállási törekvései a tervezett céldátumra, 2050-re sikeresek lehessenek, a továbbfejlesztett, következő generációs geotermikus rendszerek és technológiák kutatás-fejlesztése kulcsfontosságú. A Stratégiai Kutatási és Innovációs Menetrend (SRIA) olyan tevékenységeket és kutatási prioritásokat javasol, amelyek a fosszilis energiától mentes jövőképet szilárd valósággá tehetik. Az ETIP geotermiával foglalkozó tagjai 2 éven át óriási energiát fektettek az agenda megírásába. A platform küldetése a tudás és az innováció megosztása, valamint a geotermikus technológiák fejlődésének felgyorsítása Európában. Az általuk felvázolt geotermikus jövőkép szerint 2050-re:
- Geotermikus hő biztosítja Európa helyiségfűtési és -hűtési igényének több mint 25%-át, épp így több mint 25% -át a mezőgazdasági szektorban (üvegházak) és 5%-át az ipari ágazatokban is.
- Az EU energiatermelésének 10%-a geotermikus energiából származik.
- A föld alatti hőenergia-tárolás Európa helyiségfűtési igényének több mint 10%-át fedezi.
- Ágazati és stratégiai autonómiát hoznak létre legalább 10 európai régióban ásványok és kritikus nyersanyagok (CRM), például lítium együttes gyártása érdekében.
- Az EU ellenálló képességgel kapcsolatos céljaival összhangban növekszik a geotermikus energiaellátási lánc rugalmassága, 2030-ra az ellátási lánc 40%-a „Made in Europe” lesz.
A kiadvány letölthető:
https://www.egec.org/media-publications/strategic-research-and-innovation-agenda/
A fenti törekvéseknek némiképp ellentmond, hogy 2024. február 6-án az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC) levélben szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjessze elő az Európai Parlament által megkövetelt EU geotermikus stratégiát, mert nagyrészt figyelmen kívül hagyja a geotermikus energiát 2040-ig tartó éghajlati célokról szóló közleményében.
„Lehetetlen elérni a 2040-re kitűzött éghajlati célokat a geotermikus energia, ennek az egyedülálló megújuló energia tömeges alkalmazása nélkül” – mondta Philippe Dumas, az EGEC főtitkára. „A geotermikus energia figyelmen kívül hagyása költséges és kétséges modellezési gyakorlatot eredményezett, nem pedig a klímasemlegességhez vezető átfogó, gyors és legolcsóbb utat.”
