Az Eurostat adatsort tett közzé az EU háztartások energiahatékonyságának javulásával kapcsolatban. A statisztikák szerint 2023-ban az uniós lakosok 25%-a élt olyan lakásban, amelyben az elmúlt 5 évben javult az energiahatékonyság. Viszont közel 20%-a olyanban, ahol a téli hőmérséklet nem megfelelő, hűvös.
Az első adat tekintetében a legnagyobb javulás Hollandiában (58,7%) történt, ezt követi Észtország (46,7%) és Lettország (36,7%). Magyarország az 5. a sorban a lettekhez közel hasonló értékkel. Máltán volt a legalacsonyabb a javulás, mindössze 8,4%.
Az energiahatékonysági fejlesztések között figyelembe vettek minden olyan intézkedést, amely befolyásolja a lakás termikus viszonyait. A mutató által lefedett főbb felújítási tevékenységek a következők:
- külső falak, tetők vagy padlók hőszigetelésének javítása;
- az egyrétegű ablakok cseréje kettős vagy háromrétegű üvegezésűre; és
- hatékonyabb fűtési rendszerek telepítése.
Igen meglepő, hogy a második adat tekintetében összességében a belvárosi lakosok értékelték úgy, hogy télen nem megfelelő hőmérsékletű, hűvös a lakásuk, a legkevésbé a vidéken élők vélekedtek így, ám Magyarországon ez pont fordítva van. (E mutató tekintetében hazánk a középmezőnyben van, nagyjából Németországgal egy szinten.) Ezért fontos lenne összehasonlítani a hazai városi/vidéki háztartások által használt főbb energiaforrásokat és fűtési rendszereket, a hatékonyságukat, valamint az épületeken elvégzett felújítási tevékenységeket, továbbá, hogy a kérdésre adott válaszban mennyire játszottak közre a háztartások bevételei, hogy a jövőben csak olyan összeurópai energia modernizációs programokat dolgozzanak ki, amelyek ezt a fordított helyzetet (is) megfelelően kezelik.
Bővebb információ itt: https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Living_conditions_in_Europe_-_energy_efficiency_in_households#Key_findings
