A horvátországi Dubrovnikban lezajlott Három Tenger Kezdeményezés (Three Seas Initiative – 3SI) Csúcstalálkozóján megállapodás született a kezdeményezés egyelőre öt tagországa (Horvátország, Lengyelország, Litvánia, Románia, Szlovénia) és az Európai Befektetési Alap (European Investment Fund – EIF) között, hogy létrehoznak egy pénzügyi alapot a közép- és kelet-európai következő generációs, zöld és digitális átmenetet segítő energia-, közlekedési, digitális és társadalmi infrastruktúrába történő beruházások támogatására. Ezáltal akár megteremtődhet a régió geotermikus energián alapuló új energiaszövetsége is. A csúcstalálkozón kiadott Dubrovniki Geotermikus Nyilatkozat mindenesetre ezt sugallja.
A 2016-ban létrejött Három Tenger Kezdeményezés egy közép-európai országokat összefogó regionális együttműködés, amely az Adriai-, a Balti- és Fekete-tenger közötti térség gazdasági, energetikai és infrastrukturális fejlesztését célozza. Tagországai: Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Görögország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia, Szlovákia és Szlovénia. A mostani csúcstalálkozójukon eltervezett alap – amelyről Egyetértési Memorandumot írtak alá – egy „fund fund” modell típusú, amely kiegészíti a 3SI már meglévő alapjait, egyesítve a nemzeti erőforrásokat és az EIF szakértelmét hátterében az Európai Beruházási Bankkal. A modell várhatóan 2 milliárd euró összértékű beruházásokat generálhat a térségben a jövőben.
A Három Tenger Kezdeményezés dubrovniki csúcstalálkozójának résztvevői (Forrás: EIF)
Itt jön képbe a geotermia. A 3SI országok folyamatosan szembesülnek azzal a kérdéssel, hogyan lehetne több hőt és energiát hazai forrásból előállítani, csökkenteni a behozott tüzelőanyagoknak való kitettséget, és kiépíteni azt a megbízható, alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiarendszert, amelyre az ipar számíthat. A térség kormányai egyre inkább ugyanarra a válaszra jutnak: a geotermikus energia megbízható, hazai és tiszta, 24/7 elérhető energiaforrást kínál, amely erősítheti az Észak–Déli Folyosót, miközben csökkenti a kiszámíthatatlan fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget.
A Három Tenger régió – különösen Magyarország, a Pannon-medence – Európa geotermikus lehetőségeinek a szívében helyezkedik el. A következő generációs geotermikus rendszerek (pl. EGS, SHR) pedig jól beleilleszkednek a létrehozni tervezett alap által támogatni szándékozott beruházások körébe. Van realitása tehát egy közép-európai geotermikus energiaszövetségnek. De ehhez túl kellene lépni a kizárólag politikai jellegű összehangoláson, és lehetővé tenni a gyakorlati együttműködést, különösen a strukturált adat- és tudásmegosztás révén. Bár a magas szintű kötelezettségvállalások elengedhetetlenek, a következő generációs geotermikus rendszerek és egy geotermikus energiaszövetség sikere azon múlik, hogy az országok mennyire hatékonyan osztják meg a felszín alatti adatokat, a szabályozási és a korábbi projektekből tanult tapasztalatokat. Ez különösen kritikus Közép- és Kelet-Európában, ahol a geológiai feltételek ígéretesek, de egyenlőtlenül feltérképezettek, és ahol az intézményi kapacitás változó.
A Három Tenger Kezdeményezés Csúcstalálkozóján a geotermikus energiaszövetség létrehozása érdekében összehívtak egy geotermikus kerekasztal beszélgetést is, amelynek eredményeként kiadták a Dubrovniki Geotermikus Nyilatkozatot, amelynek fő tartalmi elemei az alábbiak:
A Három Tenger Kezdeményezés geotermikus kerekeasztalának résztvevői (Forrás: ThinkGeoEnergy)
- A „TSI Next 10 GEO” projektcsomag: Kötelezettségvállalás a nemzeti geotermikus beruházások 2030-ig történő megkétszerezésére, illetve egy 2032–2035-ig befejezhető szabványosított, banki finanszírozásra alkalmas, kiemelt projektekből álló program hivatalos támogatása.
- Szabályozási harmonizáció: Kötelezettségvállalás az engedélyezési eljárások gyorsítására, amelyhez regionális mintaként Horvátország 30 kutatási koncessziót tartalmazó sikeres modellje szolgál, továbbá a földgáz és a biomassza kivételes bánásmódjának megszüntetése, hosszú távú hőátvételi megállapodások biztosítása.
- Transzatlanti innováció: Támogatás egy kiemelt transzatlanti geotermikus kísérleti projekt 2029-ig történő megvalósításához a TSI Innovációs Alap társfinanszírozásával, különös tekintettel a fejlett fúrási technikákra vagy az EGS rendszerekre.
- A geotermikus energia helyes értékelése: Széles körű az egyetértés abban, hogy a jelenlegi energiaköltség-összehasonlítások figyelmen kívül hagyják a geotermikus energia valódi rendszerértékét, beleértve az eszközök több mint 50 éves élettartamát, minimális földterületi igényét, hálózati rugalmasságát és a nemzeti ellátási lánc értékét.
A nyilatkozatot megküldik az Európai Parlamentnek és Bizottságnak is, hogy lendületet adjon az önálló Európai Geotermikus Cselekvési Tervnek.