Dunántúli önkormányzatok geotermikus fejlesztései álltak annak a konferenciának a középpontjában, amelyet „Geotermikus energia hasznosítása a településfejlesztésben” címmel 2025. május 8-án a tartottak Bólyban a Bóly Parkváros Egyesület és a Magyar Geotermális Egyesület közreműködésével. A rendezvény megszervezése Svájci Alaptól tavaly kapott támogatáshoz kapcsolódott.
A helyieken kívül bemutatkozott Tamási, Vasvár és Szigetvár. Gárdony nem vállalta a részvételt, Barcs pedig kénytelen volt az utolsó pillanatban visszamondani a megjelenést.
BÓLY
Dr. Fehérvári Dávid polgármester nyitó előadásában bemutatta a „Bóly fejlesztése geotermikus energiával” című pályázat indokoltságát és tartalmát. Rámutatott, hogy folyamatosan nő a geotermikus hőszolgáltatás iránti érdeklődők száma, és hogy már nemcsak fűtésre, hanem technológiára is egyre többen szeretnék a földhőt használni. Ezért növelni kell a vízkitermelés biztonságát és mennyiségét. A svájci támogatásra alapozva a négy termálkútjuk közül hármat savazásos rétegkezelésnek vetnek alá, és valamennyi termelő kútba új, nagy teljesítményű búvárszivattyú kerül. A beruházás részeként új hőfogyasztókat kötnek be a geotermikus hőszolgáltatásba. A projekt teljes költségvetése 253,9 millió forint, ebből az összes támogatás 95,2 millió forint.
Hárs József korábbi polgármester a geotermikus rendszer kiépülésének történetét osztotta meg a hallgatósággal a település délnyugati szegletében létesült érckutató fúrás 1982-ben történt lemélyítésétől napjainkig. A 2005-ben megindult termálvíz hasznosítást az utóbbi két évtized legsikeresebb önkormányzati beruházásaként jellemezte, amelynek eredményeképpen mára rendelkeznek
- 4 működő termálkúttal,
- termelő és visszasajtoló technológiával,
- 27 km földbe fektetett termálvíz vezetékkel,
- 35 db hőközponttal.
Kiemelte a geotermikus rendszer vállalkozásösztönző hatását, ami a költséghatékony működésnek köszönhetően a mindenkori gázárnál alacsonyabb szolgáltatási díjat eredményez a fogyasztók számára. A kölcsönösen előnyös üzleti modell által az önkormányzat olyan árbevételhez jut, ami nemcsak a termál rendszer, hanem egyéb települési fejlesztések forrásaként is szolgál. Ennek alátámasztására bemutatta az elmúlt négy év geotermikus hőszolgáltatási és árbevételi adatait.
(Diagram: MGtE szerkesztés)
TAMÁSI
Széles András alpolgármester azzal kezdte előadását, hogy mennyire örülnének egy bólyihoz hasonló 80°C-os termálvíznek, de nekik egyelőre csak 48°C-os vizük van, azzal kell gazdálkodniuk. A viszonylag alacsony vízhőmérséklet viszont gondolkodásra, új és hatékony energetikai megoldások folyamatos kutatására és alkalmazására serkenti őket. Ennek elemei a hőtermelői oldalon a geotermikus alapfűtés mellett biomassza és elektromos kazánok, illetve nagy hősűrűségű fázisváltó hőtárolók, a fogyasztói oldalon pedig különböző okos eszközök és irányítástechnika használata. Elmondta még, hogy célként kezelik a település alatt perspektivikus kutatófúrással 1969-ben felfedezett termálvíz tároló hasznosítását, amiből magas hőmérséklettel nagy teljesítményt tudnának kinyerni. E cél érdekében egy csaknem 90 km2-es területre jelentős anyagi áldozattal geotermikus kutatási engedélyt is szereztek. Lendületes előadásában az alpolgármester – nem alaptalanul – bírálta azokat a városvezetőket, akik a három évvel ezelőtti energiaár-válság idején is csak a sopánkodásig és az irigységig jutottak el a tamási példa láttán, miközben nekik ugyanannyi lehetőségük lett volna a cselekvésre, mint a tamásiaknak.
VASVÁR
Tóth Balázs polgármester egy helybéli polihisztor, Bendeffy László munkásságának megemlítésével kezdte előadását, aki 1961-ben megjósolta termálvíz jelenlétét 2000-2500 mélységben a város alatt. Egy két évvel későbbi szerkezeti kutatófúrás ezt a sejtést be is bizonyította: megtalálták a hévizet. A fúrás vízkúttá történő kiképzése viszont csak 1975-ben következett be, és a csaknem 80°C-os vizet ezután a Csörnöc menti TSZ baromfiistállóiban és az AURAS gyárban használták fűtésre. A nyolcvanas évek lakásépítési programja új lakótelepet hozott létre Vasváron, előbb barnaszénre, majd tüzelőolajra alapozott távhőszolgáltatással. Amikor az utóbbi energiahordozó állami ártámogatása megszünt, a helyi távhőszolgáltató nehéz helyzetbe került, amiből előrefelé menekülve az egyik távfűtőműbe 1994-ben bevezették a termálvizet. Ezzel azonban az igényeknek csak kb. a negyedét tudták fedezni. A távfűtés nagyobb arányú geotermikus átállítására 2015-ig kellett várni. Akkor KEOP támogatással új termálkút létesült a városban, amiből 90°C-os vizet nyertek, és hőtávvezetékkel összekötötték a távhőszolgáltató rendszer két fűtőművét, elérve így a geotermikus energia 90%-os részesedését a hőtermelésben. 2023-ban a város megvásárolta a távhőszolgáltató Régióhő Kft. üzletrészét, így a kizárólag települési érdekeket szolgáló létesítmény immár 100%-ban az önkormányzat tulajdona.
SZIGETVÁR
Dr. Vass Péter polgármester is egy, a 60-as évekre visszanyúló eseménnyel kezdte előadását. 1966-ban fúrták meg ugyanis az első termálkutat a városban, hogy az akkor már meglévő strandot melegvízzel lássák el. A 62°C-os vizet adó kút feltűnően nagy vízhozamú volt (84 m3/h), ráadásul szabad kifolyású, ami szükségtelenné tette búvárszivattyú használatát. A kedvező adottság hatására a fürdő körüli városi tulajdonú épületek (Hotel Kumilla, sportcsarnok, sportöltöző, gimnáziumi tanműhely) fűtését és meleg víz ellátását nagyon hamar termálvízzel oldották meg. Később a Szent István lakótelep közel 4000 lakója számára ugyanebből a termálkútból szolgáltatták a használati meleg vizet, ami idő közben a gyógyvízminősítést is elnyerte. A termálvíz fürdési célú felhasználása miatt nincs visszasajtolás, de mivel a fürdőmedencékből az Almás-patakba elfolyó víz még jelentős hőtartalommal bír, amit az élővilág szempontjából is célszerű lenne csökkenteni, tervbe vették további közintézmények (Városháza, Kormányablak, Orvosi rendelő, Városi Könyvtár és a Vigadó) fűtésének kiváltását hőszivattyús rásegítéssel. 2024-ben pályáztak is a TOP_Plusz-2.1.1-21 programra, az eredményt még várják.
Az önkormányzati bemutatkozásokon kívül még három előadás hangzott el. Kálmán Zoltán (Zetron Kft.) a bólyi geotermikus rendszer üzemeltetési tapasztalatairól beszélt. Takaró Gábor (Terrán Kft.) a Bólyban tetőcserepeket gyártó cég részéről a geotermikus energia szerepét taglalta a Terrán Kft. karbonsemlegességi céljainak elérésében. Szita Gábor (MGtE) több évtizedes történeti áttekintést adott önkormányzatok geotermikus fejlesztéseiről, és javaslatot tett önálló, csak önkormányzatokat célzó állami geotermikus támogatási program megalkotására.
