Október 1-től hatályba léptek az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvény, valamint az egyes hatósági hatáskörök változásáról szóló 257/2024. (VIII. 29.) Kormányrendelet azon rendelkezései, amelyek alapján a hivatásos katasztrófavédelmi szervek vízügyi és vízvédelmi hatósági és szakhatósági hatáskörei a kormányhivatalokhoz kerülnek át.
Az eddig a VIZEK Keretrendszerben intézett folyamatban lévő vízügyi hatósági ügyek, valamint az IHR Hatósági Ügyfélportálon intézhető folyamatban lévő tűzvédelmi és iparbiztonsági ügyek a továbbiakban az adott ügyre vonatkozóan hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kormányhivatalnál intézhetők, illetve oda nyújthatók be az ügyféli kérelmek és más dokumentumok.
A megváltozott működési keretek mellett a feladatkörök nem változnak. A nem hatósági jellegű feladatok, így például a veszélyhelyzetek során végzett mentési feladatok teljesítését továbbra is a katasztrófavédelmi igazgaztóságok látják el.
A hatáskörmódosulás apropóján nézzük, hogyan is alakult hazánk vízügyi igazgatásának kalandos története az elmúlt bő öt évtizedben, tömören, csak a lényegi elemeket, változásokat illetően! (Csak erős idegzetűeknek!)
Az Országos Vízügyi Hivatal 1968-1988 közt minisztériumi jogokkal felruházva irányította azt önálló vízügyi ágazatot. 1988-ban a vízügyi és környezetvédelmi feladatokat egyesítették.
A vízügyi ágazat 1990-ben kivált a környezetvédelmi tárcából, megszűntek a környezetvédelem és a vízgazdálkodás, valamint a vízügyi igazgatás területi feladatait addigi ellátó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok. A vízügyi igazgatási, hatósági és szakhatósági feladatokat az újonnan megalakult vízügyi igazgatóságok (VIZIG) vették át, valamint biztosították a vízgazdálkodási társulatok és szervezeteik állami felügyeletét, mivel jogszabályban meghatározott vízügyi feladatokat a helyi önkormányzatok, továbbá a vízgazdálkodási társulatok is végeztek. A vízháztartás, a vízminőség, a felszíni és a felszín alatti vizek védelmével összefüggő szabályozási és ellenőrzési feladatok, azonban továbbra is a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium alatt maradtak.
2002. május 1-től a vízügy visszakerült a környezetvédelmi tárcához, létrehozták a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumot, amely lépéssel az akkori kormány az európai uniós elveknek megfelelő szervezeti rendszer kialakítását kívánta szorgalmazni. Az átalakítás következményeként 2004. január 1-től a vízügyi igazgatóságokat környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok és vízügyi felügyeletek váltották fel, amelynek eredményeként szétvált egymástól az operatív, illetve a hatósági munka. A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatáson belül a vízügy területi feladatait a hatásköröket megosztva, így a vízügyi felügyeletek (VIFE) és a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok (KÖVIZIG) látták el.
Mindössze egy év működés után szervezeti összevonás következtében megszűntek a vízügyi felügyeletek, és feladataik az addig különálló, más feladattal rendelkező környezetvédelmi felügyelőségekhez kerültek, létrejöttek így az Európai Unió által szorgalmazott integrált hatóságok a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek (KTVF).
A környezetvédelmi és vízügyi feladatok külön-külön tárcákba integrálása és az ezzel együtt járó felsőbb irányítási szervezeti átszervezések következtében, 2012. január 1-től a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok vízügyi igazgatóság elnevezéssel végezték tovább kizárólag már csak vízügyi feladataikat, egyúttal a vízügyi igazgatás átkerült a Belügyminisztérium hatáskörébe, melynek célja az volt, hogy egy rendszeren belül összpontosuljanak az ár- és belvízvédekezéssel összefüggő vízügyi igazgatási feladatok.
Majd 2014. január 1-ével, mivel a környezetvédelmi felügyelőségek megszűntek, (feladataik a kormányhivatalokhoz kerültek), létrehozták az Országos Vízügyi Hatóságot (OVH), amely mellett területi vízügyi hatóságok működtek, mint első fokon eljáró hatóság és szakhatóság. Nem sokáig.
2014. szeptember 10-től a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága és területi szervei lettek az OVH és területi szerveinek jogutódjai. Első fokon eljáró területi vízügyi hatóságként és szakhatóságként, továbbá területi vízvédelmi hatóságként és szakhatóságként a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóságok katasztrófavédelmi hatósági osztályai (KI KHO) jártak el. A területi vízügyi igazgatóságok ezzel párhuzamosan, azon túlmenően, hogy az állami tulajdonban lévő felszíni és felszín alatti vizek gazdálkodói, főként a vizek kártételei elleni védelemmel, vízkárelhárítással (árvíz- és belvízvédekezéssel, vízhiány kárelhárítással, valamint a vízminőségi kárelhárítással) összefüggő feladatok ellátásával foglalkoztak.
Mostanáig.
A cél nyilvánvalóan minden átszervezés esetén a rendszer minél hatékonyabbá tétele. Hogy ez mennyiben valósul(t) meg, arról az ügyfelek tud(ná)nak beszámolni. Azoknak az ügyintézőknek pedig, akik netán végigküzdötték az ágazatban az elmúlt évtizedeket, csak az elismerésünket tudjuk kifejezni.
