Pontosan 50 évvel ezelőtt kezdődött a Kiskunhalastól délkeletre, a felszíntől mintegy 2 km mélységben szunnyadó nagy kiterjedésű dolomittömb felfedezése, amiben aztán kevés olajat, de sok forró vizet találtak. Másfél évtized múlva próbálkozások egész sorozata indul el geotermikus energiahasznosítási céllal, máig eredménytelenül. A területre egy nemrég megkötött kútfúrási keretszerződés irányította rá ismét a figyelmet.
Nyílt közbeszerzési alánlattételi felhívással hirdetett meg geotermikus fúrási és kúttesztelési munkákat az MVM Zöld Generáció Zrt. 100%-os tulajdonú leányvállalata, a Komm Hull Villamosenergia Kereskedő Kft. Az elektronikus közbeszerzési rendszerben elérhető dokumentumok tanúsága szerint az ajánlatkérő a Kiskunhalas-DK geotermikus kutatási területen kíván 2 db kutatófúrást létesíteni, egyenként legfeljebb 3500 m-es függőleges mélységgel.
A Rotaqua Geológiai-, Bányászati kutató Mélyfúró Kft-vel, mint egyedüli ajánlattevővel novemberben megkötött keretszerződés szerint a nyertes vállalkozó 3 éven belül mélyíti le a két kutat, méterenként nagyjából 1 millió forintért. A fúrási és a béléscsövezési terv lehetővé teszi nagy termálvíz térfogatáram (540 m3/h) mozgatását. A tervezők úgy számoltak, hogy a maximális 3,5 km-es fúrási mélységben akár 195°C-os is lehet a réteghőmérséklet, így a legnagyobb hozamhoz tartozó kútfejhőmérséklet elérheti a 170°C-ot.
Megjegyzés: A kútfúrási mélység, az elvárt vízhozam és kútfejhőmérséklet azt jelzi, hogy az MVM villamosenergia-termelésre készül Kiskunhalas mellett, ami érthető. Legkedvezőbb esetben egyetlen kútpárral 8 MW-ot meghaladó villamos teljesítményt tudnának termelni, ami a kormány által nemrég meghirdetett pályázati célérték mintegy harmada lehetne.
Kiskunhalas: eredmény nélküli erőfeszítések
Szeizmikus előkutatás, fúrásos kutatás
A Kiskunhalastól délkeletre eső területen 1975-ben végeztek először részletező gravitációs méréseket, ami ÉK-DNy-i csapásirányú gravitációs anomáliát mutatott. A következő 10 évben átnézetes és részletező szeizmikus reflexiós mérések történtek, illetve – először az országban – 3D-s szeizmikus kutatás is folyt a területen 1986-1987-ben.
A fúrásos kutatás létesítményei (forrás: MOL tender dokumentáció)
A szeizmikus kutatási eredmények birtokában 1977-ben mélyült le az első (felderítő) kutatófúrás MéÉK-1 számmal (a megnevezés a Mélykút-északkeleti kutatási területre utal.) Ezután 1984-ig még 7 kutatófúrást létestettek ezen a területen, és további 3-mat egy másikon Pusztamérges ÉNy néven. Olajat csak a MéÉK-3 számú kútban találtak, amit egy évtized alatt letermeltek.
Az első kísérlet
Még Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnek (OKGT) hívták a MOL-t, amikor 1990-ben – egy olajipari cégtől merőben szokatlan módon – geotermikus célú víztermelési és nyeletési próbát végeztek a MéÉk-3 és MéÉk-7 fúrások bevonásával. Ehhez első lépcsőként a MéÉk-3 kutat hévíztermelővé alakították át cementdugó elhelyezésével, illetve 4 mélységközben összesen 27 m hosszú perforálással. Az eredmény: 7 bar-os kútfejnyomással 30,6 l/s mennyiségű 101°C-os hévíz. A visszasajtolás az MéÉk-7 kútba kútfejnyomás nélkül ment, igaz, csak 16,7 l/s-os részterheléssel.
A kísérlettel nagyon hasznos tárolóparamétereket sikerült meghatározni:
- tárolóképesség (s=φ‧c‧h): 1,03 x 103 (m/Mpa)
- geotermikus gradiens: 54 (°C/km)
- transzmisszibilitás (T = k‧H/μ): 2,92 x 105 (μm2‧m/Pa‧s)
- átlagos permeabilitás (k‧h): 3,54 (μm2‧m)
Ennél tovább azonban nem sikerült jutni. Az ország a rendszerváltozással, az OKGT saját átalakításával volt elfoglalva.
Folytatás a MOL Geotermia Projektben
1994-ben Szabó György lett az OKGT jogutódjaként 1991-ben megalakult MOL vezérigazgatója. Nevéhez fűződik az olajtársaság geotermikus üzletágának létrehozása, az Árpási Miklós vezetésével felálló MOL Geotermia Projekt megalapítása.
A MOL Geotermia Projekt egy olyan MOL-on belüli szervezeti egység volt, amelyben jellemzően 5-7 olajipari végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember dolgozott főállásban. Célja a szénhidrogénkutatás során a társaság által felfedezett geotermikus mezők hasznosításba állítása volt. A célhoz rendelt módszer pedig úgy nézett ki, hogy kiválasztottak 3 területet ún. mintaprojektek megvalósítására, amelyekkel 1 alacsony és 2 közepes entalpiájú geotermikus mező hasznosításán keresztül tervezték megvizsgálni azok műszaki és gazdasági jellemzőit. Az egyik közepes entalpiájú mező a Mélykút-északkelet és a Pusztamérges-északnyugat nevű CH kutatási blokk része volt, az ott lemélyített és fentebb ismertetett meddő fúrásokkal, illetve letermelt olajkúttal.
A MéÉk és PmÉny kutatófúrások elhelyezkedése (forrás: MOL tender dokumentáció)
A MOL Geotermia Projekt igyekezett a legkörültekintőbben eljárni a tervezett geotermikus beruházás előkészítésnél. Kiváló szakemberek egész sorát vonta be különböző elemzések, tanulmányok elkészítésébe. Közülük a legfontosabbak:
- A Mélykút-északkeleti mező triász tárolójának geofizikai értékelése (Ábele Ferenc és alkotótársai)
- A Mélykút-északkeleti triász termálvíz tároló geológiai tanulmánya (Varga Ede, Gyarmati János)
- A Mélykút-északkeleti geotermikus mező hidrodinamikai méréseinek újraértékelése (Megyeri Mihály, Gyenese István és mások)
- Kertészeti hasznosítás lehetőségének vizsgálata a mélykúti területen (Kóródi László, Retkes József)
Ezen túlmenően a geotermikus áramtermelés és közvetlen hőhasznosítás lehetőségének megvalósíthatósági előtanulmányi szintű vizsgálatára nemzetközi tendert írtak ki, amit az izlandi Einar Tjörvi Elíasson által vezetett KRETE Ltd. nyert el a magyar Porció Kft. alvállalkozásával. A cég feladata az volt, hogy új kutak létesítése nélkül, kizárólag a meglévő kútállományra támaszkodva dolgozzon ki hasznosítási javaslatokat, beleértve a geotermikus alapú villamosenergia-termelést, illetve a helyi, kertészeti célú hőhasznosítást. A legkiterjedtebb, öt fúrást hasznosításba vonó változat szerint 1,13 MW villamos és 21,5 MW hőteljesítmény lett volna elérhető.
Geotermikus áram- és hőtermelés elvi kialakítása (forrás: Porció)
Összesen 7 hasznosítási változat készült, amelyek gazdaságossága természetesen jelentősen különbözött egymástól, de pl. 4% alatti belső megtérülési ráta nem fordult elő. A legmagasabb BMR 9,3% volt, ami már továbbgondolásra is érdemes – lett volna.
Szabó György korai távozása a MOL vezérigazgatói székéből (1995-ben) az olajcég geotermikus érdeklődésének drasztikus csökkenését vonta maga után. A MOL Geotermia Projekt még évekig működött, de a vezetői döntésekre érdemi befolyással nem bírván feladat nélkül maradt, létszáma apadásnak indult, majd teljesen megszűnt.
Helyi vállalkozói próbálkozás
Ezután egy évtizedig nem történt semmi. Egy helyi földtulajdonos ugyan próbálkozott elvi vízjogi engedély megszerzése által kedvező pozícióba kerülni, csak hát a vízjogi engedélyezési rendszert építésre, és nem spekulációs törekvések támogatására találták ki, így az illető nem ment semmire a megszerzett engedéllyel.
Két kiskunhalasi vállalkozó viszont komolyan gondolta, hogy az akkor már létező Európai uniós pályázatokkal sikerre vihet egy nagyszabású fejlesztést. Ennek lényege, hogy a településtől 13 km-re levő dolomitba új kutakat fúrva és egy hosszú hőtávvezetéket építve a város legnagyobb hőfogyasztói (ipari üzemek, közintézmények, a helyi távhőszolgáltatás, stb.) számára szolgáltatnának fűtést és meleg vizet, egy rövidebb vezetékkel pedig zsanai közintézményeket látnának el. Az e célból létrehozott projektcég bele is kezdett a beruházás előkészítésébe:
- geológiai tanulmányt és fúrási műszaki terveket készíttetett,
- lefolytatta az egyezetetéseket az erdészettel és a talajvédelemmel,
- kidolgoztatott egy előzetes környezeti hatástanulmányt,
- megszerezett két fontos engedélyt, a vízjogi létesítési és a távhőtermelői engedélyt,
- elkészítette az EU-s pályázathoz szükséges megvalósíthatósági tanulmányt.
Ezen felül jelentős terepi munkálatokat is végzett, mint pl.
- közel 1,5 km hosszú szilárd burkolatú utat épített a kútfúrási területek megközelíthetősége céljából,
- 20 kV-os elektromos légvezetéket húzott ki az első fúrási pontig,
- elkészítette az első fúrás kútalapját.
(Kéek: SzG)
A KEOP pályázati lehetőségből azonban időben kicsúszott. Meg kellett várnia a következő pályázati felhívást (KEHOP) 2017-ben. Az akkori szabályok szerint minden pályázónak kötelező volt bevonnia a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft-t (NFP), ráadásul vezető partnerként. A pályázat sikeres lett, a támogatási szerződést 2017 végén aláírták, és jelentős összegű előleget folyósítottak a pályázóknak.
A tervezett beruházás tartalma térképen (forrás: Porció)
Azt, hogy ezután mi történt, nyilvánosan nem lehet tudni. A lényeg, hogy a tervezett geotermikus létesítmény nem valósult meg. A pályázót állítólag kötelezték az előleg visszafizetésére, de ennek eredménye ismeretlen. A 2023-ban a Miniszterelnökség megbízásából a 2014-2020 időszak európai uniós forrásaiból társfinanszírozott programok Trenecon Kft. által összeállított értékelő jelentése a Kiskunhalas-Zsana néven futó geotermikus projektet meg sem említi.
