Az Európai Geotermikus Energia Tanács (European Geothermal Energy Council – EGEC), ragaszkodván ahhoz, hogy az Európai Bizottság beruházásorientált stratégiát és cselekvési tervet terjesszen elő a geotermikus energiahasznosítás felgyorsítása érdekében, egy új szakpolitikai dokumentumot állított össze és tett közzé, melynek címe: Európai Geotermikus Stratégia és Cselekvési Terv – Európa versenyképessé, biztonságossá és megfizethetővé tétele.
Az Európai Unió kötelezettséget vállalt arra nézve, hogy fokozatosan kivonja az Oroszországból származó energiaimportot, megfizethetővé teszi az energiát, fellendíti az ipari versenyképességet, javítja az energiabiztonságot és csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az EGEC ezért felhívja az Európai Bizottságot, hogy 2026 első negyedévében tegyen közzé egy erre a célra létrehozott európai geotermikus stratégiát és cselekvési tervet. A felkérés összhangban van az EU energiaügyi miniszterei (lásd a TTE Tanács 2024. december 16-i következtetéseit), valamint az Európai Parlament (lásd a geotermikus energiáról szóló állásfoglalást, amelyet 2024. január 18-án fogadtak el) tárgyi elvárásaival. Tulajdonképpen az Európai Bizottság energiaügyi és lakásügyi biztosa, Dan Jørgensen is megerősítette 2025. március 14-én, hogy a Bizottság 2026. március vége előtt be fog nyújtani egy, a geotermikus energiára vonatkozó cselekvési tervet. Csakhogy még semmilyen hír nincs róla…
Az EGEC szerint a Bizottság javaslatának a következő elemeket feltétlenül szükséges tartalmaznia:
- Egy uniós szintű célt, amelynek értelmében 2040-re minden technológiára kiterjedően 250 GW geotermikus kapacitást kell elérni, amely az EU-ban eddig telepített 44 GW kapacitásra épül.
- Egy Európai Geotermikus Kartát, amely kodifikálja a 2040-es célt, és létrehozza a Geotermikus Ipari Szövetséget a megvalósítás érdekében.
- Célzott európai pénzügyi eszközöket a magántőke bevonására.
- Intézkedéseket az engedélyezési folyamatok hatékonyabbá és gyorsabbá tételére, valamint a geológiai adatokhoz való hozzáférés javítására.
- Ágazati vagy háromoldalú megállapodásokat a kulcsfontosságú energiafogyasztókkal.
- Iránymutatást, amely segíti a kormányokat a nemzeti és regionális ütemtervek kidolgozásában az akadályok elhárítása, a beruházások felgyorsítása és a helyi ellátási láncok kiépítése érdekében.
- Európai eszközöket az értéklánc fejlesztésének támogatására (pl. helyi gyártás, szakemberképzés).
- A geotermikus energia központi pillérként való bevonását az EU energetikai programjaiba (pl. Global Gateway, Global Energy Transition Forum).
- A piaci adatok és statisztikák összegyűjtésének és közzétételének fejlesztését a jobb energiamodellezés lehetővé tétele érdekében.
Az EGEC komoly érvekkel is alátámasztja, hogy miért van szükség egy célzott európai geotermikus stratégia és cselekvési tervre:
- A geotermikus erőművek (1904, Larderello, Olaszország) és a geotermikus hőszivattyúk (1912, Svájc) Európában születtek.
- A Draghi-jelentés (amelyet 1994 szeptemberében tettek közzé) a geotermikus energiát azon kevés fennmaradt ágazatok egyikeként ismerte el, ahol Európa versenyelőnnyel és hatalmas innovációs potenciállal rendelkezik.
- Európa a kereskedelmi méretű következő generációs geotermikus energia bölcsője is. Az első kereskedelmi méretű fejlett geotermikus rendszer (AGS) a németországi Geretsriedben található. 2025-ben 8,2 MW villamos energiát, 2026-tól pedig 64 MW hőt fog szolgáltatni. Az első egykútú AGS rendszer 2026-ban készül el, és legalább 30 évig látja el a dániai Aalborg távfűtési rendszerét. Ezenkívül 2008-ban üzembe helyezték az első továbbfejlesztett geotermikus rendszerrel (EGS) rendelkező erőművet Soultz-sous-Forêts-ben, Franciaországban. A 2,4 MW-os erőmű 2400 lakost lát el megújuló villamos energiával.
- Szintén Európa a kulcsfontosságú EGS-technológiák vezető exportőre az Egyesült Államokba, amely jelenleg a geotermikus energia gyors bevezetésének legjelentősebb piaca.
Egy ilyen gazdag történelem és kulturális örökség a legjobb alap lehetne a geotermikus energia hatalmas potenciáljának kiaknázásához, hogy biztosítsuk Európa energiarendszerének ellenálló képességét és függetlenségét, minden fogyasztó számára megfizethető energia bőséges ellátásával. Európa technológiai vezető szerepe pedig nagy előnyt jelenthetne globális versenyképessége szempontjából. De a politikai és nyilvános láthatóság hiánya jelentősen aláásta a geotermikus fejlesztést Európa-szerte. Más országok, nevezetesen Kína, India és az USA, jól szemléltetik, hogyan növelhetik geotermikus iparukat belföldön és külföldi befektetések céljából. Ezek az országok célzott stratégiákkal, cselekvési tervekkel és intézményi támogatással rendelkeznek a geotermikus energia, mint általános lehetőség kihasználásához.
De az EGEC nemcsak felhív és alátámaszt, hanem részletes javaslatokkal is él saját Európai Geotermikus Stratégia és Cselekvési Tervében, és felvázolja a szerinte szükséges lépéseket a geotermikusenergia Európán belüli nagyobb térnyerése érdekében.
Továbbá, a stratégia szükségességét nyomatékosítandó, a szervezet részt vett egy geotermikus energiáról szóló kerekasztal-beszélgetésen, amelyet november 26-án tartottak az Európai Parlamentben, Strasbourgban, ahol a beszélgetés középpontjában egy ambiciózus uniós szintű geotermikus stratégia és cselekvési terv állt.
(Az EU parlamenti kerekasztal-beszélgetés résztvevői, forrás: EGEC)
A dokumentum letölthető innen.
