Nagyon fontos jelentést tett közzé a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH), aminek kapcsán március 20-án konferenciát is tartottak „Budapest fenntartható termálvíz-gazdálkodása” címmel a hivatal Stefánia úti székházában.
A jelentést – amelynek teljes címe „Budapest Geotermikus Kutatási Program – A budapesti termálkarszt fenntartható hasznosítását megalapozó, döntéstámogatói célú földtani, geofizikai és vízföldtani kutatás eredményei” – az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) felkérésére készítette el az SZTFH még tavaly novemberben.
A Budapest alatti termálvíz tároló terhelhetősége régóta foglalkoztatja a szakembereket. Különösen igaz ez a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság munkatársaira, akik az állami tulajdonú vízvagyon kezelőjeként felelősek a vízhasználatok szabályozásáért. Munkájukat eddig jelentősen nehezítette, hogy a budapesti termálkarszt viselkedése nem volt olyan mértékben kivizsgálva és feltárva, ami alapján szakmailag megalapozott döntéseket hozhattak volna új vízigények elbírálása során. Új vízigények márpedig jelentkeztek, főleg a földhő hasznosítást érintő jogszabályok 2 évvel ezelőtti jelentős változása nyomán, amelynek következtében hirtelen nagyszámú geotermikus kutatási engedélykérelmet nyújtottak be budapesti helyszínekre termálvizes geotermikus energiahasznosítási céllal. Habár kezdettől fogva lehetett sejteni, hogy a kérelmek jó része csupán területfoglaló szándékú, mind az engedélyező hatóságnak, mind a vízügyi igazgatóságnak szakmailag megalapozott döntéssel kellett válaszolnia a kérelmekre. Látva a vízügy szorult helyzetét lehetőségéhez képest a Magyar Geotermális Egyesület is igyekezett segíteni azzal, hogy a 2023 novemberében Veresegyházon tartott szakmai napján a budapesti termálhelyzet elemzésére külön szekciót szervezett. Ez azonban nyilván kevés volt.
Az SZTFH szakemberei jelentésük elkészítésével mindenekelőtt arra keresték a választ, hogy a budapesti fürdők gyógyászati és fürdési célú vízhasználatának fenntarthatósága érdekében szükséges lesz-e korlátozni geotermikus célú vízhasználatokat. Ahhoz, hogy erre a kérdésre a lehető legpontosabb választ adhassák, terepi geofizikai méréseket végeztek, értelmezték azok eredményeit, begyűjtötték az elérhető vízkémiai és hidrodinamikai adatokat, majd mindazok rendszerezésével létrehoztak egy adatbázist, amely felhasználásával számítógépes szimulációt futtattak le. Az eredmény nem is maradt el. Meghatároztak három különböző zónát, térképen kijelölve azok pontos határait, amihez az alábbi vízhasználati korlátozások párosulnak:
- Tiltott zóna, ahol visszasajtolással sem javasolt engedélyt kiadni.
- Korlátozott zóna, ahol az engedélyezés különös körültekintést és további vizsgálatokat igényel, kötelező a visszasajtolás, javasolt interferencia tesztek és tágabb környezetre kiterjedő modellezés megkövetelése.
- Korlátozás mentes zóna.
A jelentés – aminek eredményeire a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vagyonkezelői döntéseinél már 2025 január 1-től támaszkodik – teljes terjedelmében letölthető innen.
