Hazai szerzők jegyzik azt a most megjelent tanulmányt, amely a geotermikus energia hasznosítására vonatkozó EU jog eddigi legteljesebb elemzése, benne statisztikai indikátorral is alátámasztott következtetésekkel.
A tanulmány tételesen áttekinti az 1970 óta született uniós jogforrásokat, amelyek közül mintegy 180 tétel fontos közvetve vagy közvetlenül a geotermikus energiahasznosításra. Ezt az EUR-Lex jogi adatbázis (inkl. politikai dokumentumok) tematikus szóbányászati lekeresése (ti. energia, megújulók, geotermia, hőszivattyú) egészíti ki a mindenkori energia politika fejlődési trendjének tényszerű követésére.
Mindezek alapján a tanulmány megállapítja, hogy a geotermia már az első olajár robbanáskor (1973) felkeltette a politikusok figyelmét, majd az ezredfordulótól, a klíma- és energiaunió kiteljesedésével kapott újabb lendületet az ezirányú jogalkotás. Az igazi áttörést azonban, sajnálatos módon, a COVID járvány és az ukrajnai háború hozta el. Ez egyben a jogalkotás “radikalizálódását” is jelenti. A jogforrások között egyre több a rendelet, amely közvetlenül hatályosul a tagállamokban. Így például rendelet igyekszik gyorsítani a geotermikus projektek engedélyezését (ti. 2022/2577 r.), amely tematika eddig szigorúan tagállami szuverén hatáskör volt, de közeli analógia a kritikus nyersanyagokról szóló rendelet is (2024/1252 r.).
A cikk kiemeli, hogy a gyors fejlődés ellenére az értéklánc több eleme nem kapott egységes uniós jogi szabályozást, így hidraulikus rétegrepesztés, a készletnyilvántartás, területrendezés, a visszasajtolás, csővezetéki szállítás és a pénzügyi biztosítékok kérdése. A szerzők egyben szorgalmazzák, hogy a geotermia ügyét a földtani erőforrások teljes kontextusában érdemes kezelni, országos és regionális térbeli tervezéssel és a stratégiai hatásvizsgálatok következetesebb alkalmazásával. Mindezt értelemszerűen egy 3D (és 4D, azaz rendszeresen aktualizált) állami szakmai tudásbázisnak kell támogatnia.
A tanulmány elkészítése az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával működő K142550 számú OTKA projekt keretében, a K-22 pályázati program finanszírozásában valósult meg a Pécsi Tudományegyetemen.
A képen Hámorné Vidó Mária projektvezető és a cikk első szerzője, Hámor Tamás látható, akik az OTKA kutatás keretében konzultáltak az USGS (az USA Geológiai Szolgálata) energetikai szakértőivel is a Washington-i központban és a Denver-i részlegnél.
A tanulmány megtekinthető itt: https://www.scirp.org/journal/paperinformation?paperid=133873
(Forrás: Hámor Tamás)