Ezzel a címmel készített tanulmányt a Nemzetközi Energiaügynökség (International Energy Agency, IEA), amit decemberben mutattak be. Az anyag széles körből összegyűjtött alapadatok mélyreható elemzésével jut el odáig, hogy a jelenlegi kb. 16 GW-ról 2050-re 800 GW-ra fog nőni csupán a geotermikus áramtermelés beépített teljesítménye. Ez pontosan 50-szeres növekedés 25 év alatt, ami önmagában is forradalmi változás lenne, és akkor a fűtési és hűtési hasznosításról még nem is beszéltünk.
Az új generációs földhő
A tanulmány szerint a geotermikus energiahasznosítás nagyságrendi növekedésének lehetőségét az Észak-Amerikában a nem hagyományos olaj- és gáztermelés (köznapiasan palaolaj és palagáz) területén bekövetkezett technológiai fejlődés adta meg. A vízszintes fúrás és a hidraulikus rétegrepesztés ma már rutintevékenységnek számít, és ami még fontosabb, az elmúlt egy-két évtizedben drasztikusan csökkent ennek a technológiának az ára, köszönhetően a folyamatos innovációnak. A tanulmány ezért – nem meglepő módon – az általa összefoglalóan csak „új generációs” földhő hasznosításnak nevezett technológiától várja a lényegi növekedést. Új generációs földhőnek számít az EGS (Enhanced Geothermal System) és a CLGS (Closed-loop Geothermal System), amit újabban AGS (Advanced Geothermal System) néven is említenek. A lényeg, hogy mindegyik olyan mesterséges geotermikus hőbányászat, ahol a felszín alatti természetes meleg víz vagy annak gőze a földhő felszínre juttatásában semmilyen szerepet nem játszik.
Új készletbecslés (villamosenergia-termelésre)
A tanulmány készítői kiszámították a földhő elméleti potenciálját a felszíntől számított 8 km-es mélységig. Tették ezt azért, mert ezt a mélységet tekintik az új generációs technológiával még elérhetőnek. Az így kapott értéket átszámították villamosenergia teljesítmény egyenértékre, majd ezt összehasonlították a többi megújuló energia villamosenergia termelő képességével. Íme a számsor:
- napenergia: 2200 TW
- földhő: 600 TW
- szél (szárazföldi): 280 TW
- szél (tengeri): 120 TW
- víz + bio: >5 TW
Ez elképesztő, különösen annak fényében, hogy a világon jelenleg kb. 10 TW-nyi az összes beépített áramtermelő kapacitás. Érdemes még hozzátenni, hogy a hagyományos (termálvizes) földhő hasznosítás potenciálját az új generációs technológiában rejlő lehetőség mintegy 2000-szeresen múlja felül.
Csökkenő költségek, javuló gazdaságosság
Nagy erénye a tanulmánynak, hogy nem kerüli meg a beruházási költségek és a gazdaságosság kérdéskörét. Bemutatja egyrészt, hogy a hagyományos földhő technológiával milyen jellemző fajlagos egységárak alakultak ki az áramtermelésben és a hőhasznosításban a világ különböző országaiban, másrészt az új generációs földhőre vonatkozó két különböző költségszinten (közepes és alacsony) becslést ad a fajlagos beruházási költségek várható alakulására 2050-ig. Igen jelentős költségcsökkenést vetítenek előre, minden bizonnyal az olajipar tapasztalataira (is) támaszkodva. Úgy gondolják, hogy pl. egy EGS projekt mai kb. 14.000 USD/kW fajlagos beruházási költsége 2050-re 2000-5000 USD/kW-ra fog leesni, ami 65-85%-os csökkenés lenne. De van itt egy olyan számítás is, ami egy különleges, az élettartamot és néhány egyéb fontos tényezőt is magában foglaló fajlagos önköltségi ár meghatározásával megmondja, hogy mennyire lenne versenyképes 10 év múlva a hagyományos és az új generációs földhő alapú áramtermelés az egyéb alacsony kibocsátású technológiákkal szemben, mint pl. a földgáz+CCS*, a szén+CCS*, a vízerőmű, az atomerőmű, vagy éppen hidrogén – ami messze a legdrágább.
Ajánlás
A tanulmány ezen kívül még számtalan nagyon értékes és érdekes adatot, elemzést, összehasonlítást tartalmaz, amit lehetetlen egy híradásban összefoglalni. Remélem, hogy a Tisztelt Olvasónak ennyi is elég volt ahhoz, hogy amennyiben ideje engedi és érdekli a jövő energetikája, letöltse az anyagot innen.
*CCS: Carbon Capture and Storage (szén-dioxid–leválasztás és –tárolás)
