Az Európai Geotermikus Energia Tanács (European Geothermal Energy Council – EGEC) 11 másik európai szövetséggel együtt – amelyek Európa megújuló energia szektorait képviselik – felkérte a 27 EU tagállam energiaügyi minisztereit, hogy dolgozzanak ki egy befektetésorientált megújuló energia szabályozási keretrendszert a 2030 utáni évtizedre.
A közös levelet – amelyet az Európai Bizottság illetékes tagjainak, valamint az energiaért, az éghajlatvédelmi ügyekért és az iparért felelős főigazgatóknak is eljuttattak – az EGEC koordinálta a következő szervezetekkel együttműködésben:
- WindEurope,
- Solar Impulse Foundation,
- EUREC (Európai Megújuló Energia Kutatóközpontok Szövetsége),
- ESTELA (Európai Napenergia-Termikus Energia Szövetség),
- Ocean Energy Europe,
- Solar Heat Europe,
- EREF (Európai Megújuló Energiák Szövetsége),
- Global Renewables Alliance,
- Airborne Wind Europe,
- Európai Hőszivattyú Szövetség
- SolarPower Europe.
A felkérésnek az ad különös hangsúlyt, hogy a pénzügy az egyik legtöbbet megvitatott témává vált a Kanadában nemrég lezajlott WGC 2026 (World Geothermal Congress) során is (a kongresszusról a tudósításunk itt olvasható:). Számos szekción vizsgálták a projektek banki alkalmasságát, a kockázatcsökkentés és a vegyes finanszírozás lehetőségeit, a biztosítási mechanizmusokat, illetve a köz- és magánszféra partnerségeket. A szakpolitikai viták azt boncolgatták, hogy a kormányok miként hozhatnak létre stabil, kiszámítható szabályozási kereteket, amelyek egyszerűsítik az engedélyezést, csökkentik a kutatási kockázatokat, és hozzájárulnak a geotermikus energia szélesebb körű integrálásához az energetikai rendszerekbe.
A szervezetek a levelet és egyben a jelzett keretrendszer szükségességét az alábbiakkal támasztották alá:
- A Megújuló Energia Irányelv (Az Európai Parlament és a Tanács 2023/2413 irányelve) kedvezőleg hatott az európai megújuló energia szektor fejlődésére, így az jelenleg közvetlenül több mint 1,8 millió embert, közvetve pedig 4,5 millió embert foglalkoztat, és több mint 150 milliárd euróval járul hozzá az EU GDP-jéhez.
- A megújuló energia Európa erejének, ellenállóképességének és függetlenségének alapja, amit az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok is felértékeltek.
- Az EU 2025-ben 336 milliárd eurót költött fosszilis tüzelőanyagok importjára, amely 2026-ban várhatóan tovább emelkedik, gyengítve Európa energiabiztonságát és versenyképességét.
- Eközben Európa saját megújuló energia kapacitásával, amely 2024-ben a végső energiafogyasztás 25,2%-át tette ki, 2025-ben az elmaradó fosszilis energiaimport nyomán 54,1 milliárd eurót takarított meg.
- A megújuló villamosenergia-, fűtés- és hűtési rendszerek elterjedésének felgyorsítása alapvető fontosságú Európa energiabiztonsága szempontjából.
- Fontos a befektetői bizalom erősítése, mivel jelentős mennyiségű tőkét kéne becsatornázni az európai gazdaság újratervezésébe.
Mindezek okán a most megalkotandó, a 2030 utáni időkre szóló megújuló energia szabályozási keretrendszernek a következőket kellene tartalmaznia:
- A befektetői bizalom, az ellátási láncok és az ipartelepítési tervezés szempontjából elengedhetetlen egy kötelező érvényű és ambiciózus uniós megújulóenergia-biztonsági célkitűzés megalkotása. Az innovatív megújuló energiaforrásokhoz konkrét szabályozási és pénzügyi intézkedésekre van szükség.
- Az uniós forrásokat át kell csoportosítani a magántőke bevonásának maximalizálása érdekében a megújulóenergia-kapacitások, az infrastruktúra és az innovatív technológiák kereskedelmi forgalomba hozatalának gyors kiépítése érdekében.
- Létre kell hozni egy irányító bizottságot az engedélyezési szabályok harmonizációjának felgyorsítására, valamint ezeknek az összes megújuló energiaforrásra – beleértve a felszín alatti és a víz alatti alkalmazásokat is – történő kiterjesztésére.
- Az irányítási rendelet (Az Európai Parlament és a Tanács 2018/1999 rendelete az Energia Unió irányításáról és az éghajlatvédelmi intézkedésekről) alapján nagyszabású beruházási terveket kellene kidolgozni.
- Az EU-szerte technológiaspecifikus megújulóenergia-aukciókra van szükség a megújuló energiaforrások kapacitásának fellendítéséhez, hogy 2040-re megvalósuljon az energiafüggetlenség.
Bízzunk a felkérés sikerességében, és várjuk az érintettek reakcióit!